Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-20 / 47. szám
GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal november 20. termőrügyet adott s dús fanövekedése jobban vissza- szorittatott. Mésztrágyázás is ajánlatos minden 2—3 évben. Az istállótrágyát pl. nyáron, ha a forró nap a növényeket perzseli, a fa töve körül széthintjük s ez a paradicsomalma gyökereire véghetlen jó hatással van. Hasznos tudnivalók. A műtrágyák alkalmazása a takarmányrépáknál. Csak nem régiben is élc-nk vi:a tárgyát képezte gazdasági szaklapjainkban, hogy alkalmazandó-e a takarmány- répa felültrágyázásául chilisalétrom vagy sem. E vita kiinduló pontját az képezte, hogy egyik kiváló szakemberünk chilisalétromnak fejtrágyául való használatát növénytermelési könyvében ajánlotta, a másik ellenben nem. Hogy vájjon valaki alkalmaz-e műtrágyákat a takarmányrépa termésnél, az egészen attól függ, hogy kivánja-e termés átlagait fokozni vagy sem. Ha rá va- I gyünk szorulva arra, hogy kis területen sok répát termesszünk, akkor annak a föld kitűnő megművelése mellett csak egyetlen módja van, sok istállótrágyát és sok , -műtrágyát használni. Ezen műtrágya azonban ne legyen ! egyedül chilisalétrom, mert ha a vetés előtt a talajt nem ! trágyázzuk meg kellőleg, minek következtében tehát az tápanyagokban szegény, hiába hintünk a már kikelt répa palánták hegyébe chilisalétromot, a chilisalétrom sem fejtheti ki hatását s ezért van, hogy azok, akik csak chilisalétromot használtak, többnyire nem tapasztalták annak kedvező hatását s ez az a körülmény, amely vitára szolgáltatott okot. Abban az esetben azonban, ha télen át a talajt jól megtrágyázzuk, a vetés előtt 150 kg. szuperfoszfátot is alkalmazunk a répa alá, s azután szórunk ki kétszer 30—30 kg. chilisalétromot fejtrágyáűl, a kedvező eredmény elmaradhatatlan s ha az időjárás is kedvező, olyan eredményt fogunk elérni, a minőt nem is remélhetünk. A chilisalétrorn alkalmazásának tehát csakis az esetben van helye, ha vetés előtt a talajt nemcsak kellő megművelésben részesítettük, de dúsan meg is trágyáztuk. A tejnek kifolyása fejes előtt. A tejnek kifolyása fejes előtt olyan baj, amely főként tejdus teheneknél igen el van terjedve. Ha ezen a bajon idejében nem segítünk, akkor tartós tőgymegbetegedésre vezethet. A bajt előidézheti a tőgynek túlságos megtelése a tőgy- bimbóizmok egyidejű elengedése mellett, továbbá a tőgynek erős dörzsölése hajtás közben, vagy a legelőn, végül a kemény fekhely következménye is lehet. Igen dús tejszolgáló képességű teheneket már néhány nappal a borjazás előtt fejünk meg és utánna mintegy hat órai szabályszerű időközökben. A legelőre való bocsátás előtt meg kell fejni az állatokat, különösen a legeltetés első napjaiban, a legelőn pedig naponta kétszer fejendők meg. Az istállóban az ilyen állatok fekhelyének a tőgy alatt mindig száraz, meleg alommal kell ellátva lenni. A tőgybimbóizmok elernyedése esetén többszöri enyhe lemosás összehúzó folyadékkal, pl. tölgyfakéregfőzettel igen ajánlatos. Á talaj tavaszi porhanyitása. Az okszerű talaj- ! mivelés fő elve az ősszel megszáritott talajon tavasszal a szántást amennyire lehetséges mellőzni és helyette az extirpálást, grubberolást, esetleg csak erős fogasolást alkalmaznia a korai vetés előtt. Ezt ajánlani nem lehet eléggé a gazdák figyelmébe, különösen a mi szárazságra hajló éghajlatunk alatt. És pedig azért, mert az ilyen talajmiveléssel megőrizhetjük talajunk nedvességét. A tavaszi szántásba vetett növények hamarább megérzik a szárazságot, mint a grubberolt talajba vetett. Az ilyen talajokban a műtrágyák kedvezőbb hatást fognak gyakorolni. A nedvesség konzerválásán kivül a porhanyitás előnye az is, hogy a grubberolást korábban kezdhetjük meg, nyirkos földet nem hozunk a felszínre, mint a szántásnál. A vetést idejében végezhetjük el. A tavaszi szántást tehát csak akkor alkalmazzuk, ha a talaj erősen összetömődött, ha annyira elgyomosodott, hogy a porhanyitással megfelelő munkát nem tudnak végezni. A tavaszi porhanyitás lazább szerkezetű homokos talajokon esetleg egy fogasolásból állhat és megfelelő is lehet az. Minél kötöltebb a talaj, annál kevésbé fogunk jó munkát végezhetni a fogassal, annál inkább kívánatos grubber, extirpátor alkalmazása. Az őszi szántásnak tavaszi szántása megelőzhető a későbben vetendő növényekre is, sőt gyommentes talajon a kései vetések alá a tavaszi szántás mellőzésével ismételt porhanyitással is előkészíthető a talaj. A tavasszal elszórandó foszfortrágyák ilyen talajelőkészités esetén a porhanyitás előtt szórandók el. Tehát amennyiben csak a talajviszonyok megengedik, tavasszal mellőzzük a szántást és helyette porhanyitsunk csak. Nyiil rovat. Kérdések. Egy holdra adható istáilótrágya mennyisége. Középkötött anyagtalajon levő termő szőlőm alá mennyi istállótrágyát adjak kát. holdanként, s melyek azon körülmények, melyek a szőlő istállótrágyázásánál a trágya mennyiségére és a trágyázás gyakoriságára befolyással vannak. Sch Gy. Vizenyős területek aiagcsövezóse. Birtokomra ck. 50 kath. hold vizenyős terület van, mely hibán alag- csövezéssel kivánnék segíteni. Milyen intézkedéseké kell tennem, hogy a kultúrmérnöki hivatal a terv elké* szitésében, esetleg a munkálatok keresztülvitelénél se' gitségemre legyen. K. I. ' juhok szállítása waggonban- Feljavított mustra me- rinó ürüket kívánok nagyobb távolságra waggonban szállítani. Mennyit rakhatok bele egy waggonba, hogy az állatokat szállítás közbe a valószínűség szerint baj ne érje. 8- G. Feleletek. Egy holdra adható istáilótrágya mennyisége. Hogy mennyi trágyát adhatunk egy kát. hold szőlőnek, az nagyon sok körülménytől függ. Megközelítőleg helyes, ha azt mondjuk : jó teruiőerőben levő középkötött talajra, mely némi nedvességgel bir, tehát a trágyát nem tulgyorsan használja ki, 300 mmázsát adhatunk. Laza természetű talajokra kevesebb (200 q.), kötött talajokra több (450 q.) trágyát adjunk: előbbiekre gyakrabban minden 2—3 évben, utóbbiakra ritkábban, legmegfelelőbben minden 4-ik évben. Füzén mennyiségek azonban nem állnak meg ott, ahol fajborok vagy csemegeszőlő termelésről van szó. A mondott mennyiségek arra valók, hogy a földet jó termőerőben tartva, terméstöbbletet eredményezzenek. Szálvesszős művelésnél az említett trágyaadagok valamivel nagyobbra veendők, trágyázást a még nem termő szőlő is igényel A meszes talajok a szőlőre klorolikus (sárgaságot előidéző) hatásúak. Ezen hatás meggátlására célszerű hígított trágyalével öntözni, ami jelentékeny tápanyagot is visz a földbe. Sikerrel alkalmazhatók itt kellő kísérlet után a keverék és műtrágyák. A klorozis ellen vastrágyák alkalmazása is ajánlható és pedig olcsósága
