Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)

1908-11-20 / 47. szám

10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. nov 20 miatt az u. n. rozsdás vasgálic. Mivel a mész a talajba vett tápanyagokra feltárólag hat, célszerű az ilyen talajt gyakrabban trágyázni. — I. Aranka kiválasztása lóheréből. Olyan rosta, mely az arankát a lóheréből és lucernából bizton kiválasztja: nincs, mert még a leggondosabb rostálás után is ma­radhat aranka a lóhere vagy lucerna magban. Hanem igenis olyan rosta, melyet a gazdaságban is jó ered­ménnyel lehet e célra használni, az van. Ez az Irbán- féle „Diadal“ rosta, lóhere, illetve aranka szitákkal fel­szerelve. Ez kapható vagy Behán Sámuelnél Szarvason, vagy Kühne Edénél Budapesten körülbelül 120 korona árban. J. Szalmakazal köbtartalma. Egy 3° magas, 1° széles és 3° hosszú buza-szalmakazal, ha rendesen meg van rakva, mintegy 46 köbméter szalmát tartalmazhat s miután egy köbméter szalma az összerakás után 60—70, leülepedése után pedig 80—100 kg.-ot nyom, a kazal, ha méretei a leülepedett állapotra vonatkoznak, 41—46 mmázsát foglalhat magában. Közvetlenül a cséplés után pedig hasonló térfogatú kazal csak mintegy 28—32 q-t tartalmaz. Ugyanezen adatok a rozsszalmánál is érvé- J nyesek. A szalma értékesítése végett valamely szalma- l kereskedőhöz tessék fordulni, megjegyeztetvén, hogy a szalmát jelenleg nagyon keresik és jól fizetik. Moson vármegyéből naponként nehány vaggon szalma vándorol a külföldre, amit azonban nem valami örvendetes jelen­ségnek tekintünk. G. M. Abrak malacoknak. Az, hogy úgyszólván általá­nosan kivált árpát adnak a szopós és az éppen elvá­lasztott malacnak, ogy régi jónak bizonyult uzus, amely mellett vagy kísérleteken alapuló érveket felhozni alig lehet. Semmi kétség se fér azonban ahhoz se, hogy a zab, tengeri és gabonaalj még akkor is, ha ez utóbbi kisebb mértékben konkolyos, tökéletesen pótolhatja nö­vendék, sőt más állatoknál is az árpát s ezért részem­ről megnyugvással ajánlhatom, hogy keverje össze kérdésttevő árpáját a célbavett egyéb magvakkal, zú­zássá vagy daráltassa meg azokat és adagolja bátran malacainak szárazon oly mennyiségekben, amilyenekben az árpát szokás. A 2-od, 3-adrendü gabonának ily módon való fel­takarmányozása mindenütt ott, ahol kivált húsos árura dolgoznak, bevált és haszonnal járt mindannyiszor, a hányszor elég alacsony áru volt az ilyen abrak arra, hogy haszonnal foroghasson meg az állatban. A zab éppen előnyös a növendékre, a tengeri pedig, bár inkább élemedettebb sertésnek való, a malacnevelésben se bi­zonyult károsnak különösen olyan keverékben, amilyent kérdésttevő nyújtani óhajt. M. Irodalom. Magyar Gazdasági Szakkönyvek Jegyzéke 1909. A magyar gazdatársadalom értelmiségének magasfoku fejlődését jelzi az a tény, hogy már specziális gazda­sági szakkönyvkereskedésünk is hatalmas lendülettel fejlődik az olvasni és tanulni akaró gazdatársadalom buzgólkodása folytán. Most jelent meg az 1909 évre szóló Gazdasági Szakkönyvek Jegyzéke, melyben a hazánkban magyar nyelven megjelent és most is forga­lomban levő összes gazdasági szakmunkák könnyen áttekinthető csoportosítással benne ^foglaltatnak. Gazda­sági szakkönyveinek egyetlen specziális forgalomba- ho^ója a „Pátria“ r.-t. „ßpest, IX.. Űllői-ut 25.) Most megjelent Szakkönyvjegyzékét bérmentve és ingyen küldi meg mindazoknak, akik ezt egy levelező-lapon kérik. Összes olvasóinknak szives figyelmükbe ajánljuk. Németország köz- és mezőgazdasága. Irta : érke- serüi Balogh Sándor, a debreczeni m. kir. gazdasági akadémia tanára. Szerző fenti munkájában a földmive- Iésügyi miniszter megbízásából 'azon tapasztalatait dol­gozta fel, melyeket a múlt évben Németországban tett tanulmányútja alkalmával mintegy 20 mintagazdaságban, a düssseldorfi és mannheimi kiállításokon, több gazda­sági szakoktatási, mezőgazdasági kamarai, szövetkezet­ügyi intézmény tanulmányozása alkalmával 'szerzett. Az összegyűjtött anyagot szakmák szerint csoportosítva oly módon dolgozta fel, hogy az egyes szakmák tár­gyalásánál párhuzamban állította a hazai viszonyokat a németországi viszonyokkal és kiemelte ama tapasz­talatokat, melyek hazai viszonyaink közé is átplántál­hatok, A munkát ennélfogva haszonnal olvashatják mindazok, akik a külföldi viszonyok és az ott elért gazdasági haladás iránt érdeklődnek. A 151 oldalra ter­jedő munkát szerző a földmiv. miniszter anyagi támo­gatásával 2 K. árban hozta forgalomba. Megrendelhető szerzőnél: Debreczen, Gazdasági Akadémia, vagy bár­mely könyvkereskedő utján. CSARNOK. Színház. un Folytatjuk referádánkat, beszámolván a lefolyt” színházi hétről és annak eseményeiről. Hogy nagy ese méuyekben nem volt ez a hét sem gazdag, a színházba járó publikum jól tudja azt. Régebbi és újabb operet­tek, a soha meg nem unható — „János vitéz“, egy­két estén színmüvei tarkítva, zajtalanul folyt le a hét, immár a harmadik Heves színtársulatának bemutat­kozása után. De minél többször látjuk színészeinket játszani, — mintha belemelcgedtek volna fészkükbe — mind jobb és jobb előadásokat látunk tőlük. A „Tatár­járás“ ős a „Bohém szerelem“ előadásai teljesen ki­elégítettek bennünket. Általában mintha nagyobb gon­dot látnánk fordítani a darabok gördülékenységére, a a karok együttműködésére és a színmüvekben is úgy a női, mint férfi ábi-ázolók igyekeznek egyéniséget beleönteni szerepükbe, amelyet eddig alig tapasztaltunk. Jó volt még a „János vitéz“ előadása s ebben a főszereplők jókedvű játékához szó sem férhet. A „Baba“ már vontatottabban ment, szintúgy az „Aranyvirág“ is, amely darabban pedig fő az élénkség. Mint a fenteralitett darabokból látható, az ope­rettek voltak ismét szőnyegen. S már igazán itt volna az ideje, hogy újabb, jobb társadalmi színmüvekkel tarkítsák a műsort, amelyre elvégre a publikum is vár. Igaz, hogy e téren némi pangás van odafent a színművészeti központban is, nem nagyon teremnek a jó színmüvek, segíteni azon­ban lehetne ezen, különösen itt a vidéken, ahol kevesebb- szer ment az olyan darab, mint pl. „Áz elnémult ha­rangok“, „Asszony“, „A föld“ a „Tanítónő“ stb. ilyen. És hogy ezeknek volna is publikuma, a mint a szatmári közönséget ismerjük, bizton merjük elhinni. Amelyre egyáltalában nem lehet panasza a színháznak, mert lelkes, jó közönség a szatmári, amelynek pártolá­sát hisszük, hogy színészeink ki is fogják érdemelni. A rendezőség is reméljük azon lesz, hogy ne húzza oly végtelen hosszúra a felvonáskőzöket, hogy alig lehet kivárni egy-egy felvonás kezdetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom