Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-06 / 45. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 6. égetett mészből elegendő 10—20 mm. Ámbár így csak kis perczenttel szaporítottuk a föld mésztartalmút, mégis heves égető tulajdonságánál fogva, többet csak igen kötött televényes talajokon alkalmazhatunk. A mélységre alászántjuk, ez egyúttal vetőszántásul is szolgálván, ezúttal már a vetés eszközölhető. Lehet azonban és inkább is van "gyakorlatban luczernát kapás- vagy takarmánynövények utón tavasziakkal vetni, ez esetben az elővetcmény alá mindig dúsan trágyázzunk. Öszszel jó mély szántást adva, ta- vaszszal a vetőszántás előtt hintjük el a mésztrágyát, igy mikorára a luczeruavetés kikéi, a mésznek is egy része oly állapotba jött, hogy az gyökerek által felvehető s egész évi fejlődése alatt folyton el lesz látva a reája nélkülözhetlen mészsókkal. Luczernásunk gyengültével, azt vagy gypszszel kevert trágyával trágyázzuk meg (az ez esetben alkalmazott trágyának szalmásnak lenni nem szabad), vagy pedig őszszel trágyázva, tavaszszal boronálás után meszet szórjunk elé. Aki régebbi 6—7 éves, de még nem foltos luczer- nását óhajtja lehető gyorsan uj erőre serkenteni, az kora tavaszszal valamely esős napon hintse el a gypszet, ezután ha van jó érett trágyája ezzel szórássá be — kát. holdjára 10—15 szekér trágyát számítva — és boronáltassa meg az egész táblát. így eljárva tehetünk szert tartós és dúsan termő takarmánytelepre, melynél kedvező időjárás mellet az ötszöri kaszálás sem ritkaság. Végül nem tartom feleslegesnek megemlíteni, hogy a mész alkalmazásával egyenlő mennyiség mellett több meszet adunk talajunknak, mint a gypszezéssel, mert az égetett mész tiszta mészéleg, mig a gypszben 41% csak a mészéleg, továbbá a mész hatása gyorsabb minden talajon, nem értve a homoktalajt, — hol jó hatása nincs — nedves vagy savanyu földeken pedig meglepő eredményeket mutat, lekötvén a különböző ártalmas savakat. F. K. A tyúkok rendellenes vedlése. A tyúkok sokátartó vedlése nemcsak dísztelen, hanem többnyire annak is a jele, hogy az illető tyuk- állomány beteg. Az ily bajban szenvedő tyúkok taraja lekonyul, színtelen és sokszor lisztszerü fehérséggel borított. A kusza tollazatból egyes tollak fordítva lógnak ki; a nyak és a mellnek nagy része teljesen meztelen s e csupasz részeken csak apró tolltokocskák jelzik a tollaknak helyét. Hónapok múlnak, az őszi hideg szelek már kegyetlenül átjárják a gyér tollazatú tyúkok gyenge testét, de a várva várt uj tolláik csak nem akarnak kinőni. A folytonos fázás a tyúkokat végre szánalmas gyengeségbe ejti, mely mellett tojóképességük is nagyon csökken. Á tyúkok ilyen nem beteges vedlése több okból eredhet: 1. Lehet ennek oka vérszegénység, melyet a célszerűtlen táplálkozás okoz, de okozhatják leginkább az éjjeli vérszopó élösdiek. 2. Lehet a bajnak közvetlen okozója egy csak górcsövileg konstatálható élősdi, mely a tyúkoknak tolltokjait eszi s ezáltal az uj tollaknak növését lehetetlenné teszi (tollmoly.) A tolmoly oly tyúkokon fordul elő, melyek elzártan tartatván, a zöld legelőt nélkülözik. Ha nem lehetséges a tyúkoknak zöld mezőt, vagy kifutót szerezni, úgy ezt némileg pótolhatjuk azzal, ha a reggeli takarmány közé összeapritott zöld- takarmányt keyerünk. Lehet ez a tyúkhúr fiatal papsajtlevél (malva silvestris), pásztortarsóka (capsella bursae pastoris), cicfark (achillea millefolium), pitypang gyenge fiatal levelei (leontodon taraxacéra) stb. Egyúttal hetenként egyszer a tyúkoknak tolihiányban szenvedő részeit, úgymint azoknak feje búbját, csőre alját, nyakát, szárnya alját repceolaj és petróleum egy egyenlő részeiből álló, használatkor jól összerázott keverékkel alaposan bedörzsöljük, mi nemcsak a tollevő élősdit, hanem minden más vérszopót is kipusztit a tyúkokból. Repceolaj hiányában házilag füstölt sonkának a zsírja ugyané szolgálatot teljesiti, melynél úgy a zsir mint a só — salétromtartólom és kivált a füstölés által behatolt kreosot, mint fertőtlenítő anyagok működnek, A sonkazsir azonban legalább 2-szer hetenként alkalmazandó. Mindenesetre gyorsabban ériiak célt, ha egyúttal a beteges vedlésben szenvedő tyúkoknak takarmányát is megjavítjuk a következő módon : Húsz tyúknak reggel 6 órakor 1 liter elsőrendű kirostált búzához még V* liter sárga hámozott kölest és 1U liter friss kendermagot adunk; délután 4 órakor 1 liter árpa-tengeri keverékhez fenti köles- és kender- magmennyiség is keverendő. Délben erősítőként szórjunk nekik % liter Fat- tinger-féle husrost takarmányt ugyanannyi (lisztjéből kirostált) durva tengeridarával keverve. Az ivó és etető edények tisztaságára ügyeljünk; legjobb ezeket esténként szódásluggal kiforráztatni. Reggelenként minden ivóedénybe tegyünk egy-egy késhegynyi finomra vágott foghagymát, mely ily adva, vértisztitó és erősítő szer. A tyúkok ivóvizét 2-szer napjában kell megújítani. Ilyen eljárás mellett 4—6 hét múlva tyúkjaink erőben és tollazatban helyre jönnek és tarajuk is szép piros szint nyer. Ha aztán már ennyire javultak, az biztos jele annak, hogy mielőbb gazdag tojáshozara által is megjutalmazzák a gondos tenyésztőnek ezen fáradságát. Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle sza bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. BOHN M. és TABSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd természe- 140 szetes vörös színben és kátrányozva. 7—10 Gvártmánvok ■ BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. 1 1 ' Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bórmentve. Zsombolyai gyártmány. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., Konreich T. fakeresk. által. { Szab' cserép Ilii. Pszám. atfedó
