Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-06 / 45. szám
november 6. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Védekezés az állati ragályos betegségek ellen. Sokan azt gondolhatnák, hogy ha a ragály-anyagok mindenütt el lehetnek terjedve a természetben, sokszor ezek ellen védekezni teljesen lehetetlen. Ez pedig nem áll. Magában az állati testben is van bizonyos ellent- álló képesség a ragály-anyagokkal szemben, a takarmány és ivóvíz által a gyomorba jutott bacillusokat nagy részben a gyomorsavak is elpusztítják. A külbőr sebzésein is addig képesek a véráramba hatolni, mig azok teljesen frissek és vérzők, gyógyulásnak indult sebeken már nehezebben történik meg a fertőzés. A szabad természet a ragály-anyagoknak nem nyújt mindenben kedvező életfeltételt és igy azoknak igen nagy része már az ott talált káros behatások következtében elpusztul, ebből láthatjuk, hogy ezek a ragályanyagok csak akkor vállnak nagyon veszélyesekké, ha az állati testben voltak képesek elszaporodni és az állatot megbetegitették. Az ilyen beteg állatról azután sokkal könnyebben történik a másik állatba való jutásuk ragályozás utján. Mikor a bacillusok az állati test vérében már any- nyira elszaporodtak, hogy az állatot megbetegiteni képesek, akkor a beteg állatnak egy csöpp vérében több ezerre menő számban lehet őket feltalálni, de benne vannak igen nagy számmal a beteg állat nyálában, hu- gyában és mindenféle ürülékében. Ez által válik fertőzővé a beteg állattal érintkezésbe jött mindennemű tárgy, etető és itató eszközök. Épen azért a legveszedelmesebb terjesztői a betegségnek a fertőzött istállóból kikerült trágya félék és a beteg állatoknál használt etető és itató eszközök, de különösen a beteg állatok nyálával bepiszkolt tákarmánynemüek. Ha tehát ismerjük azokat a körülményeket, amelyek befolyással vannak az állati ragadós betegségek keletkezésére és terjedésére nézve, könnyű lesz megérteni azon eljárást is, amely által állatállományunkat ezen betegségek ellen megvédeni képesek vagyunk. A ragátyos betegségek ellen való védekezésnél tehát a legfőbb feladatunkat az képezi, hogy a beteg állatokat az egészségesektől teljesen elkülönítjük és távol tartjuk, külön ápoló személyzettel, etető és itató edényekkel látjuk el. A beteg állat ürülékét és az ezek által bepiszkolt alomszalmát, benyálazott takarmány- féléket és istálló jászolokat égessük el, az istálló falának azon részét, mely a beteg állat ürülékeivel be lehetett piszkitva, kaparjuk le és uj vakolattal lássuk el. A hidlás deszkát szedjük fel és az istálló talaját annyira hordjuk I ki, mig csak száraz talajra nem találunk, a kihordott föld helyett tiszta száraz földet alkalmazzunk. Ha a beteg állat elhullott, azt egy félreeső helyen, dögtéren, jó mélyen temessük el és annak mindennemű húlladékát semmisítsük meg. A fertőtlenítő szereket, mint a karbolsav, kreolin mész, forró lúg, azért kell minden tárgynak a bekené- sére alkalmazni, mert ezek a ragályanyagokat teljesen megsemmisítik, meg olyan helyeken is, ahová más módon nem volnának képesek behatolni. Az állategészségügyi törvények mindezeket az óvóintézkedéseket elrendelik és kötelezővé teszik, de mivel az áltattenyésztő gazdáknak igen nagyrésze a betegségek ragályosságát elhinni nem hajlandók, azért a magok és embertársaik kárára a legtöbb esetben vonakodnak azoknak eleget tenni. A törvény kötelezővé teszi, hogy amint valamely állaton belső megbetegedés jelei mutatkoznak, azt a többitől azonnal el kell különíteni és a község elöljáróságához be kell jelenteni. Ez az intézkedés azért szükséges, mert ez által a betegséget még idejekorán fel lehet ismerni és mielőbb még más állatok be lettek volna fertőzve, a ragályanyag megsemmisíthető legyen. Ki sem lehet számítani azokat a nagy károkat, amelyek a betegség bejelentésének elmulasztása által már előidéztettek. A dögterek kijelölését is elrendeli a törvény, még pedig azért, hogy a ragályos betegségben elhullott állatokat olyan helyre lehessen szállítani, ahol más állatok hozzá nem férhetnek. Aki tudja, hogy a ragályos betegségben elhullott állat mennyire képes az egészséges állatokat befertőzni, az befogja látni, hogy a törvény rendelkezésének elmulasztása által marhaállományát a veszedelemnek, magát és embertársait pedig a legna- gyobbmérvü megkárosodásnak teszi ki. T. N. J. Hasznos tudnivalók. Novemberhavi tennivalók a gazdaságban. Ameddig az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassuk, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szántásba, hanem csak erősen megfogasolt talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. A rétre és legelőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány megpuhult, a simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és megtrágyázása. A szabadban telelő spinátot, petrezselymet, kelt, kalarábot a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A gyümölcsösben. Ribizkét, köszmétét meg lehet nyesni. A facsemetéket a nyulak rágása ellen tüskével bekötözzük. A fák kérgét drótkefével megtisztogatjuk s agyagból és mészből készült péppel bemeszeljük. A kajszin- és őszi barackfákat szalmával bekötözhetjük, hogy rügyeiket az elfagyástól megvédelmezzük, A szőlőben. A tőkéket befedjük, a iugasvesz- szőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforgatását elkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megszedjük és pincébe vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kiez-jedt uj borokat föl kell töltögetni. Az állatok körül. Az őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartásáról azonban gondoskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponkint a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárukat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15dg meg kell fizetni. Putyi tengeri. A „Nyirvidékben“ ifj Kállay András ur közli a kövétkezőket. a melyeket gazdáink okuZsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szatmánnegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Rákóci-u. 36.
