Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-13 / 46. szám
GAZDÁK LAPJA nov. 13. 6-ik oldal A dohány simítása és osztályozása. A dohány kiszáradása után, rendesen november, deczember hóban kezdődik a dohány simítása, amelyet egy e czélra épült tágas, füthető helyiségben, a sirnitó- ban végezünk. Simitótól a szabályzat minden k. holdnyi dohányföld után 5 Q métert követel meg. Ennél is azonban azt tartsuk szem előtt, hogy a több soha sem árt. Jó simítást csak tágas, világos, jól fűthető helyiségben lehet végezni. A simítást a követhezőleg hajtjuk végre. A zsinórokról, vagy pálczákról, vagy exsiccatorokról leszedett dohány először minden tekintet nélkül szim'e, nagyságra és épségre : egyre-másra és felületesen simítandó ki. Innen a dohány az osztályozókhoz kerül, kik is színre és minőségre osztályozzák a dohányt és az egyes leveleket külön-külön csomókba rakják. Például osztályozunk piros, barna, zöld és sárga színre. Úgy a piros mint a többi szin csomókba rakatik minőség szerint : szivar boríték, válogatt, I. osztály és II. osztályba. A III. osztályba már színek szerinti elkülönítést nem csinálunk, valamint a kihányásban sem. Szivarboriték osztályba teendő azon kifejlett anyalevól, mely egyforma szép színnel bir, teljesen hibátlan, erezete és levél szövete finom, vékony. Válogatott osztályba jön azon kifejlett anyalevél, melynek színe, erezete vagy levél finomsága már nem egészen kifogástalan. Egyébként pedig teljesen egészséges és hibátlan. I. osztályúba jön a teljesen egészséges, szép szinü, hegyrészén teljesen ép, de egyebütt kissé sérült anyalevél. II. osztályúba tesszük az erősebben sérült anyaleveleket, továbbá az ép alj és hegyleveleket, ha azok egyébként teljesen egészségesek, ül. osztályúba jön az igen erősen rongyolódott visszatetsző szinü anyalevél, továbbá a sérült alj és hegylevél, ha azok különben egészségesek. Kihányásba az egészségtelen, szivégett vagy penészes levelek jönnek. Áz osztályozott csomók azután végleges simítás alá jönnek. Előveszi a munkás például az I. pirosat, azt maga elé teszi, a leveleket nagyság szerint 3—4 csomóba rakja, s azokat gyengéd nyomásssal kisimítja. Mikor aztán egy-egy nagyságból már 20—25 levél ki lett simítva, azt zsineggel vagy csuhából készült kötelékkel csomóba köti, s az I. piros részére kijelölt helyre rakja. Összesodrott dohánylevéllel kötözni nem szabad. A csomózott dohányt bányákba rakjuk, A bányákat akár a pajtában, akár más szellös, száraz helyiségben elhelyezhetjük, sőt szükség esetén a padláson is. A bányarakás olyanformán történik, hogy elővesz- szük a csomózott például I. piros osztályú dohányt és azt a földre tett hazsurára, vagy odahintett szalmára rakjuk olyanformán, hogy a kocsány mindenik csomónál kifelé álljon, A bánya szélessége két csomó hosszúságú legyen, alakja pedig tojásdad. A bányába a dohányt 1 méter magasságra rakjuk. Egy bányába csak egyszínű és egy osztályú dohányt szabad berakni. Tehát külön-Külön helyezendő el a piros, barna, sárga, zöld, szivarboriték. I. válogatott, I., II. osztályú és ismét külön bányába jön a III. osztály s a kihányás is. A külön-külön bányába rakást az indokolja, hogy a dohány színe és minősége szerint hamarább, vagy később, kisebb, vagy nagyobb erjedésbe, melegedésbe jön. Ha mi aztán ugyan egy bányában összerakjuk a pirost a barnával, szivarboritékot a II. osztályúval, az fog történni, hogy a piros szivarboriték még meg sem kezdi a melegedést, mikor már a barna II. osztály javában erjed, sőt hőmérséklete annyira emelkedhet, hogy át is kell raknunk. A bányába rakott dohány több-kevesebb idő múlva erjedni kezd s ezzel meleget fejleszt. Az erjedés kezdete függ úgy a dohány színétől, mint finomságától. Általában minél sötétebb szinü és minél durvább a dohány, annál hamarabb és nagyobb mértékben erjed. Az erjedés bizonyos foka a dohánynál igen kívánatos, mert ezzel a dohány szebb szint vesz fel, a zöld szint elveszti s zamatosabb lesz; a tulerjedés azonban annál károsabb, mert a dohány penészedést kap, esetleg rothadásba is mehet. Azért a bányákat I nap-nap után meg kell emelni, kezünket közepéig bedugjuk, hogy a hőmérsékletről magunkat tájékozzuk. Ha bedugott kezünkkel azonnal megérezzük a meleget, át kell rakni a bányát, mert az már tülekedésben van. Mig ha kezünk meleget nem érez, vagy csak a bedugás után egy kis idő múlva, az erjedés még nem túlságos, a bányát még átrakni nem kell. A bánya átrakása úgy történik, hogy a bánya felső részén levő csomókat az uj bánya fenekébe rakjuk és sorba reá a régi bánya alsóbb csomóit. Mikor pedig a bánya felmelegedett részéhez érünk, megvizsgáljuk az egyes csomókat, hogy váljon nem penészesek-e, vagy nem kezdtek-e rothadni ? Á hibás csomókat nem rakjuk be az uj bányába, hanem félre tess- szük, a penészt róla lokeféljük és az uj bánya legfelső részére rakjuk. Ha igen meleg csomókat találunk az átrakás alatt, akkor azokat a csomókat — a leveleket szétrázogatva, — hülni hagyjuk és miután teljesen kihűltek, rakjuk fel az uj bánya tetejére. Á beváltásra kapott határidő előtt 4—7 nappal | kezdünk hozzá a bálozáshoz. Jóval hamarabb elvégezni a bálozást nem tanácsos, mert a dohány a bálban is erjedésbe jön, s ha jóval a beváltási határidő előtt a bilba rakjuk a dohányt, az erjedés oly nagy fokra emelkedhetik, hogy a beváltásnál kinyitott bál penészes, vagy rothadt lesz s ennek következtében a behálózott jó dohány mint kikányás váltódik be. A bálozást úgy hajtjuk végre, hogy két bálfát a Róth Bankház :-----:---- BUDAPEST. . Ba nk - központunk: VI., Váczi-körut 45. szám. Bankpalota. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. FOLYÓSÍTUNK: Törlesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3%— 3Vä°/o—4%—4l/2°/o-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és III-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/o-al, esetleg 5V2°/o-al. ' Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2Va—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket állam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és Katonatiszteknek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 95%-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bank kamatlába mellett mindenkori eredménynyel. Az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses-, személyi- és váltófcölcsönt. Mindennemű be1- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágő minden reális ügyletet a legnagyobb pénzcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítunk le. . m Bankházunk képviseletére megbízható egyéneket felveszünk. *
