Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-23 / 43. szám

okt.. 23 GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. Pilis-Solt-Kiskunvármegye és Kecskemét thj. f. város, Veszprémvármegye, Tolnavármegye és Zalavármegye területén 1/J—2 éves korú és a törvényhatósági állat­tenyésztési szabályrendeletnek megfelelő fajtájú tenyész- üszőket készpénzfizetés ellenében vásárolna — a te- nyészanyag vásárlási ára t i z s z á z'a 1 ó k á t, nemkü­lönben a beszerzett tenyészüszők vasúti szállítási költ­ségeit az érdekelt kisgazdáknak állami segély képen megtéríteni hajlandó vagyok.“ Ezen messzemenő állami támogatáson kívül a fent jelzett vidéken beszerzendő tenyészanyag vásárlásához, teljesen megbízható jótállás esetén, kisgazdák részére három év alatt három egyenlő részlettel törlesztendő kölcsönt is 21/a°/o kamat fizetése ellenében hajlandó a miniszter rendelkezésre bocsátani. Valamint hajlandó a jelzett vidéken ilynemű tenyészanyagot beszereztetni azon esetre, ha a piros-tarka hegyi fajta berni-simen- thali jellegének oly tenyészkerületében. mely takarmány­nyal rendelkezik, ily anyag egy évi tartásra és ápolásra megbízható kisgazdáknál párosával és akként elhelyez­hető lenne, hogy egy év leteltével és a kifogástalan tartás és ápolás szoros feltétele mellett az egyik állat a tartás és ápolás fejében á vállalkozó kisgazda birto­kába menne át. Amidőn a földm. miniszter ur e leiratát kivonatosan ismételten közüljük, nem mulasszthatjuk el azon gaz­dáinknak figyelmét, kiknek telelésre elegendő takarmá­nyuk van, ezen -előnyös vásárlásra újból felhívni. A vásárlási és teleltetési szándékkal biró gazdáink forduljanak a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Attila-utca 5.), hol teljes és kimerítő felvilágosítást kapnak. Hírek, — A Szatmármegyei Agarász Egyesület elegy agár-versenyét Mátészalkán, 1908. évi október hó 28-án és következő napjain tartja a következő programmal: október hó 27-én este 8 órakor közgyűlés a Hungária- szállodában. Október hó 28-án reggel 8 órakor gyüle­kezés a Hungária-szálloda előtt, indulás az agár-ver­senyre ; délután 3 órakor kocsi-verseny; este 7 órakor társasebéd a Hungária-szállodában. Október hó 29-én reggel 9 órakor az agár-verseny folytatása; délután 1 órakor vadászverseny, 3/i 2 órakor sikverseny. I. Agár-versen y. Dij: 200 korona készpénz és tiszteletdij az első agárnak, második dij: tétek fele. Tét: Tagoknak 10 korona, nemtagoknak 20 korona. Nevezések 1908. ok­tóber hó 27-én este 8 óráig adandók be Kállay Szabolcs egyleti titkárnál Mátészalkán a Hungária- szállodában. II, Kocsi verseny. Tartatik folyó évi október hó 28-án délután 3 órakor. Tiszteletdij 200 korona értékben az elsőnek, 100 korona értékben a másodiknak. Mindkét dij adva a nagyméltuságu m. kir. fötdmivelésügyi miniszter ur által. Távolság kb. 4000 méter. Orosz és amerikai vérü lovak lovankint 250 méter térhátránnyal indulnak. Be- iratási dij 20 korona. III. Lóverseny. Tartatik folyó évi október hó 29-én, kezdete délután 1 órakor. 1. V a d á s z-v erseny, Tiszteletdij 250 korona értékben az első, 100 korona értékben a második és 50 korona értékben a harmadik beérkező ló részére. Az első és második dij adva a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur, a harmadik dij a Szatmár­megyei Lóverseny-egylet által. Távolság kb. 5000 mé­ter, lovagolandó 50 méterrel a master után. Behatási dij 20 korona. 2. Sikverseny. Kezdete délután */* 2 órakor, félvér lovak részére. Tiszteletdij 250 korona értékben az első, 100 korona értékben a második és 50 korona értékben a harmadiknak beérkező ló részére. Az első és második díj adva a nagyméltóságu m. kir. föidmi- velésügyi miniszter ur, a harmadik dij a Szatmármegyei Lovar-egylet által. Távolság kb. 1600 méter. Beiratási dij 20 korona. Általános határozatok. I. ügy a kocsi mint a vadász- és sikversenyben csakis Szatmárvármegyei Agarász-egyleti tag fogata, illetve lova indulhat; csakis egyleti tag által lovagol­ható, illetve hajtható. II. Nevezési határidő úgy a kocsi- mint lóver­senyekre 1908. évi október hó 27-én d. u. 8 óráig. III. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban meg­erősítendők. IV. Vadász- és sikversenyben csakis oly ló indul­hat, amely 28-án tartandó agár-versenyen legalább 2 nyúl után futott, amely ló ezen kötelezettségének ele­get nem tesz, beiratási diját veszti. V. A beiratási dijak az egyleti pénztárt illetik. VI. A vadász- és sikversenyben dress nem kötelező. VII. A kocsi-verseny az egylet pályáján egyszeri indulással lesz befutva. VIII. Nevezéseket Kállay Szabolcs egyleti tit­kárnál Mátészalkán a Hugária-szállodában kell leadni. Verseny intézőség. Igazgatóság: Domahidy István, dr. F a 1 u s s y Árpád, 11 o s v a y Aladár, Jármy Andor, Kállay Emil és Ujfalussy Lajos. Biró : berencei Kovács Jenő. Indító és titkár : K á 1- 1 a y Szabolcs. — Mintaszüret Szatmárhegyen. A földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán a mintaszüret Szatmár­hegyen folyó hó 18-án tartatott meg, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés. A szőlősgazdák §tömegesen keresték fel Horváth Bertalan szőlőjét, ahol a szü­ret megtartatott s érdeklődéssel nézték az újabb rend­szerű borsajtók és zuzók, bogyózók munkáját, amelyet Jablonszky György borászati felügyelő szakszerű előadása kisért. — Kultur ünnep Szatmáron. Folyó hó 25-én tartja a szatmári „Széchenyi Társulat“ jubileumi diszközgyü- lését, amelyre a szomszédos vármegyékben is nagy az érdeklődés. Az ünnepnek fényt még ad az is, hogy az ország vezető férfiaikól is többen vesznek részt a köz­gyűlésen. Az ünnepség napjának előestéjén a városi színházban Heves Béla; a szatmári színház uj igazga­tója díszelőadást rendez. Színre kerül: „Szent István ajándéka“ cimü prolog; ezt követi „Bajazók“, magán­szám, énekli Érczkövy Károly, a szatmári színtársulat uj baritonistája; utána előadják Rákosi Viktor „Elné­mult harangok“ cimü színmüvét. — Károlyi emléklapok. Károlyi Sándor gróf szobrának leleplezése alkalmából a szoborbizottság gyönyörű kiállítású „Károlyi emléklapokat“-at adott ki Buday Barna országgyűlési képviselő, az OMGE. tit­kára szerkesztésében. Az emléklapok belső első lapján gróf Károlyi Sándor legutolsó arczképét mutatja be művészi kivitelben, mely után Bárd Miklós „Károlyi Sándor szobra előtt“ czimü ódája következik. A szer­kesztő Buday Barna „Ki volt Károlyi Sándor“ czimü czikkében ismerteti gróf Károlyi munkásságát, méltatva

Next

/
Oldalképek
Tartalom