Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-23 / 43. szám
okt.. 23 GAZDÁK LAPJA 9-ik oldal. Pilis-Solt-Kiskunvármegye és Kecskemét thj. f. város, Veszprémvármegye, Tolnavármegye és Zalavármegye területén 1/J—2 éves korú és a törvényhatósági állattenyésztési szabályrendeletnek megfelelő fajtájú tenyész- üszőket készpénzfizetés ellenében vásárolna — a te- nyészanyag vásárlási ára t i z s z á z'a 1 ó k á t, nemkülönben a beszerzett tenyészüszők vasúti szállítási költségeit az érdekelt kisgazdáknak állami segély képen megtéríteni hajlandó vagyok.“ Ezen messzemenő állami támogatáson kívül a fent jelzett vidéken beszerzendő tenyészanyag vásárlásához, teljesen megbízható jótállás esetén, kisgazdák részére három év alatt három egyenlő részlettel törlesztendő kölcsönt is 21/a°/o kamat fizetése ellenében hajlandó a miniszter rendelkezésre bocsátani. Valamint hajlandó a jelzett vidéken ilynemű tenyészanyagot beszereztetni azon esetre, ha a piros-tarka hegyi fajta berni-simen- thali jellegének oly tenyészkerületében. mely takarmánynyal rendelkezik, ily anyag egy évi tartásra és ápolásra megbízható kisgazdáknál párosával és akként elhelyezhető lenne, hogy egy év leteltével és a kifogástalan tartás és ápolás szoros feltétele mellett az egyik állat a tartás és ápolás fejében á vállalkozó kisgazda birtokába menne át. Amidőn a földm. miniszter ur e leiratát kivonatosan ismételten közüljük, nem mulasszthatjuk el azon gazdáinknak figyelmét, kiknek telelésre elegendő takarmányuk van, ezen -előnyös vásárlásra újból felhívni. A vásárlási és teleltetési szándékkal biró gazdáink forduljanak a Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához (Szatmár, Attila-utca 5.), hol teljes és kimerítő felvilágosítást kapnak. Hírek, — A Szatmármegyei Agarász Egyesület elegy agár-versenyét Mátészalkán, 1908. évi október hó 28-án és következő napjain tartja a következő programmal: október hó 27-én este 8 órakor közgyűlés a Hungária- szállodában. Október hó 28-án reggel 8 órakor gyülekezés a Hungária-szálloda előtt, indulás az agár-versenyre ; délután 3 órakor kocsi-verseny; este 7 órakor társasebéd a Hungária-szállodában. Október hó 29-én reggel 9 órakor az agár-verseny folytatása; délután 1 órakor vadászverseny, 3/i 2 órakor sikverseny. I. Agár-versen y. Dij: 200 korona készpénz és tiszteletdij az első agárnak, második dij: tétek fele. Tét: Tagoknak 10 korona, nemtagoknak 20 korona. Nevezések 1908. október hó 27-én este 8 óráig adandók be Kállay Szabolcs egyleti titkárnál Mátészalkán a Hungária- szállodában. II, Kocsi verseny. Tartatik folyó évi október hó 28-án délután 3 órakor. Tiszteletdij 200 korona értékben az elsőnek, 100 korona értékben a másodiknak. Mindkét dij adva a nagyméltuságu m. kir. fötdmivelésügyi miniszter ur által. Távolság kb. 4000 méter. Orosz és amerikai vérü lovak lovankint 250 méter térhátránnyal indulnak. Be- iratási dij 20 korona. III. Lóverseny. Tartatik folyó évi október hó 29-én, kezdete délután 1 órakor. 1. V a d á s z-v erseny, Tiszteletdij 250 korona értékben az első, 100 korona értékben a második és 50 korona értékben a harmadik beérkező ló részére. Az első és második dij adva a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter ur, a harmadik dij a Szatmármegyei Lóverseny-egylet által. Távolság kb. 5000 méter, lovagolandó 50 méterrel a master után. Behatási dij 20 korona. 2. Sikverseny. Kezdete délután */* 2 órakor, félvér lovak részére. Tiszteletdij 250 korona értékben az első, 100 korona értékben a második és 50 korona értékben a harmadiknak beérkező ló részére. Az első és második díj adva a nagyméltóságu m. kir. föidmi- velésügyi miniszter ur, a harmadik dij a Szatmármegyei Lovar-egylet által. Távolság kb. 1600 méter. Beiratási dij 20 korona. Általános határozatok. I. ügy a kocsi mint a vadász- és sikversenyben csakis Szatmárvármegyei Agarász-egyleti tag fogata, illetve lova indulhat; csakis egyleti tag által lovagolható, illetve hajtható. II. Nevezési határidő úgy a kocsi- mint lóversenyekre 1908. évi október hó 27-én d. u. 8 óráig. III. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban megerősítendők. IV. Vadász- és sikversenyben csakis oly ló indulhat, amely 28-án tartandó agár-versenyen legalább 2 nyúl után futott, amely ló ezen kötelezettségének eleget nem tesz, beiratási diját veszti. V. A beiratási dijak az egyleti pénztárt illetik. VI. A vadász- és sikversenyben dress nem kötelező. VII. A kocsi-verseny az egylet pályáján egyszeri indulással lesz befutva. VIII. Nevezéseket Kállay Szabolcs egyleti titkárnál Mátészalkán a Hugária-szállodában kell leadni. Verseny intézőség. Igazgatóság: Domahidy István, dr. F a 1 u s s y Árpád, 11 o s v a y Aladár, Jármy Andor, Kállay Emil és Ujfalussy Lajos. Biró : berencei Kovács Jenő. Indító és titkár : K á 1- 1 a y Szabolcs. — Mintaszüret Szatmárhegyen. A földmivelésügyi miniszter intézkedése folytán a mintaszüret Szatmárhegyen folyó hó 18-án tartatott meg, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés. A szőlősgazdák §tömegesen keresték fel Horváth Bertalan szőlőjét, ahol a szüret megtartatott s érdeklődéssel nézték az újabb rendszerű borsajtók és zuzók, bogyózók munkáját, amelyet Jablonszky György borászati felügyelő szakszerű előadása kisért. — Kultur ünnep Szatmáron. Folyó hó 25-én tartja a szatmári „Széchenyi Társulat“ jubileumi diszközgyü- lését, amelyre a szomszédos vármegyékben is nagy az érdeklődés. Az ünnepnek fényt még ad az is, hogy az ország vezető férfiaikól is többen vesznek részt a közgyűlésen. Az ünnepség napjának előestéjén a városi színházban Heves Béla; a szatmári színház uj igazgatója díszelőadást rendez. Színre kerül: „Szent István ajándéka“ cimü prolog; ezt követi „Bajazók“, magánszám, énekli Érczkövy Károly, a szatmári színtársulat uj baritonistája; utána előadják Rákosi Viktor „Elnémult harangok“ cimü színmüvét. — Károlyi emléklapok. Károlyi Sándor gróf szobrának leleplezése alkalmából a szoborbizottság gyönyörű kiállítású „Károlyi emléklapokat“-at adott ki Buday Barna országgyűlési képviselő, az OMGE. titkára szerkesztésében. Az emléklapok belső első lapján gróf Károlyi Sándor legutolsó arczképét mutatja be művészi kivitelben, mely után Bárd Miklós „Károlyi Sándor szobra előtt“ czimü ódája következik. A szerkesztő Buday Barna „Ki volt Károlyi Sándor“ czimü czikkében ismerteti gróf Károlyi munkásságát, méltatva