Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-23 / 43. szám
10-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. okt. 23. azt a nagyjelentőségű, ütörő munkát, melyet gróf Károlyi a magyarság törzse : a vidéki középosztály megmentése érdekében kifejtett-. Az emléklapok további sorozatában liü tükröt talál az olvasó a boldogult emlékű gróf társadalmi tevékenységéről. Első nagyjelentőségű szereplése még az 1879-ik évre esik, amikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület az évi március hó 2-án megtartott közgyűlésén tette meg azon nagy horderejű javaslatait, melyek a későbbi gazdatársadalmi mozgalmakhoz a lendítő erőt szolgáltatták. Az 1879. évi székesfehérvári gazdakongresszuson pedig már a „szövetkezés“ elvének fontosságát hangsúlyozta, mely felszólalásához viszont a szövetkezeti élet feléledése s azóta is állandó tevékenysége folytán a szövetkezetek térhódításának óriási jelentőségű eredményei fakadtak. Méltatván az emléksorok Károlyi közéleti egyéb szerepléseit is, hosszú sorozatban közli és képekben is bemutatja azon közhasznú intézményeket, melyek létesülése gróf Károlyi Sándor nevéhez fűződik. A szép kiállítású emléklapok címlapját gróf Károlyi Sándor szobrának fotografikus képe díszíti. — Háziipar tanfolyamokra a m. kir. földmive- lésügyi minisztérium a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület felterjesztése alapjsn folyó évre a segélyt kiutalta. Jól eső örömmel konstatáljuk ezt, mert hiszen népünknek nagy szüksége van a folytonos művelődésre, mert így juthat egészéven át biztos megélhetéshez ; már pedig e tanfolyamok a népet oly munkakörrel ismertetik meg, mely a téli hónapokban is jövedelmező foglalkozást nyújt. Az idei tanfolyamokat a Gazdasági Egyesület Apa és Nagyecsed községekben a kosárfonásra, Komlódtótfaluban pedig a fonás és szövésre rendezi be. — A szüret. Hivatalosan folyó hó 19-én kezdték meg Szatmárhegyen az idei szüretet, amennyiben a hegyközség erre a napra állapította meg a szüret kezdetét. A beállott hideg idő azonban nagyban hátráltatja a szüret előrehaladását s sok helyen egy-két napra megakadt a munka. Éhez a kalamitáshoz járulnak még a meglehetős alacsony mustárak s a hordó szükség, amely szintén sújtja a szőlősgazdákat. A vármegyéből érkezett hirek szerint a fentebb elmondottak nagy általánosságban más helyekre is állnak. A must minősége szintén nem elégítette ki a gazdákat, amennyiben a 16—17 fokos must mellett elég gyakoriak a 14—15 fokosak is; a mi nem a legjobb kvalitásnak mondható. — Agárverseny Szolnokon. A „Jász-Nagykun- Szolnok vármegyei Agarász-Egyesület“ folyó évi október hó 30-án, esetleg a következő napokon a Szolnok melletti szandai és kengyeli pusztán elegy-agárversenyt rendez a következő díjazással. Elsőnek : Hölgyek dija és 600, húsznál több nevezés esetén 800 korona készpénzben, másodiknak 200 korona készpénz. Tét tagoknak 20 korona, nem egyleti tagoknak 40 korona, minden egyes nevezett agár után. Csak törzskönyvezett agár nevezhető. Nevezni lehet folyó évi október 29-én, délután 5 óráig, az egyleti titkárnál Szolnokon (Nemzeti-szálloda.) — Az idő. A mikor e sorokat Írjuk, olyan gondolatok fognak el bennünket, mintha szent karácsony havában volnánk. Hólepte mezőkön akad meg a szemünk, téli hideg szél csapkodja a havat ablakunkba és fagy. Pedig még alig múlt el október közepe. Odakint a dülőutak mentén a földben van még a répa, a burgonya, a maglóhere, miegymás, még tőkén a szőlő és már benne vagyunk a télben. Furcsa időjárás ez és bizony most ismét aktuális az öregek abbeli szólásmondása, hogy „megöregedtem, de még ilyet nem éltem.“ És ebben lehet is valami. A kora télnek különösen a gazdák adják meg a kárát. Mert bizony, ha tartós marad a hideg, könnyen megfagyhat a még kint levő termény, továbbá nem haladhatván a gazdasági munkákkal, elkésnek, a mi megint csak a jövő termés rovására megy. Szóval rossz időket élünk. — A selyemtenyé*ztós emelkedése. Ebben az esztendőben a selyemtenyésztés legszebb eredménnyel végződött. Összesen 200.000 kilogrammal nagyobb az idei selyemtermelés, mint volt tavaly és ez 500.000 koronával több keresetet jelent a termelőknek. Különben a magyar nép mindjobban megkedveli a selyemtermelést. Az idén 2300 magyar községben 75.000 család vállalt selyemtermelést, vagyis 13.000 családdal több, mint tavaly. Összesen termeltek 1,427,000 kilogramm gubót és ezért a beváltásnál 2,965.000 koronát fizettek ki. A selyemtermeléssel kapcsolatban természetesen emelkedik a selyemfonó ipar. A selyemfonó gyárakban és raktárakban alkalmazottak keresete kitett 1,500.000 koronát s ez utóbbi összeg még jelentékenyen emelkedni fog,, ha az év végéig a számadásokkal elkészülnek. A termelők kedvét fokozza, hogy a selyemgubó beváltási ára emelkedett. De nagyobb árhullámzásról szó sincs,, mert a kincstár, mely Magyarországon egyedül jogosított a selyemgubó beváltására, nem nyerészkedik, sőt örül, ha többet fizethet, amennyiben ezt a külföldi selyempiaci árak megengedik. A selyemtermelés nem jár nagy fáradtsággal, azt a többi mezei munka mellett minden megerőltetés nélkül elvégezhetik s alig tart az egész dolog 30 napig s ebben alkalmazhatók gyermekek, öreg emberek, kik más munkát végezni úgy sem tudnak. Azalatt a 28 év alatt, a mióta a szekszárdi országos selyemtenyésztési felügyelőség működik, összesen 79,681.415 koronát kerestek a selyemtermelők. A szekszárdi intézet az idéntől kezdve csupán a magyarországi vármegyékbe terjeszti ki működését. — „Vinea“-sine Ülte. Mi célzata lehet a kereskedelemügyi kormánynak, hogy még mindig „függőben“ hagyja azt a szerencsétlen szerződéstervezetet, mely az egész magyar szőlősgazda- és borkereskedőosztályt annyira felháborította, azt nem tudjuk. Azt hisszük, egy annyira kiélezett kérdéssel kötelessége volna a miniszternek soronkivül foglalkozni. Elég az hozzá, hogy még ma sem tudjuk, vájjon ez a vihar végleg elvonult a fejünk felett, vagy csak rövid időre vonult félre. Annál helyesebb, hogy a gazdasági egyesületek — félre nem vezetve a „felhivatalos“ cáfolatoktól, — még egyre foglalkoznak ezzel a kérdéssel. — Az Országos Gazdasági Egyesület közgyűlése és a gazdatisztek. Mintegy 1100 gazdatiszt tagja van az Országos Gazdasági Égyesületnek s mindamellett a. gazdatisztek szociálpolitikai törekvései hideg fogadtatásra találnak sokszor az egyesületben. Most, hogy tiszt- ujitás lesz a közgyűlésen, lényeges dolog az, hogy az elnöki karban a gazdatisztekhez jó indulattal viseltető férfiak is helyet foglaljanak. E cél elérésére erős mozgalom indult meg és ha a gazdatiszt tagok kellő számban megfognak jelenni a közgyűlésen, akkor ezt a célt el is fogják érni. Nagyon helyesen teszik tehát a gazdatiszt tagok, ha minél többen felrándulnak Budapestre és részt vesznek a közgyűlésen. — Szüret Szinérváralján. Kevés szőlő, sok must. Ez jellemzi a mi szüretünket. A rothadás és jégverés után kevés szőlőnk volt s azt hittük, hogy a félig száraz fürtökből alig kapunk valamelyes nedűt. Általában azt lehet mondani, hogy a várakozáson felüL duplán beütött a must, bár az is tény, hogy a minő| ség jóval alul marad az előző évieknek s az ár is i alacsony. 24—28 fillért adnak literjéért.
