Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-02 / 40. szám
szeptember 25. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Gr. Merweldt M. száz. 4 é. p. k. Good fór Not- hing 68 kgr. Gr. Vay I. Bogáthy Miklós hdn 5 é. p. h. Dormus 73 kgr. Tulajd /. Kanterben nyerve. Tot.: 5 : 6. Érték : 770 I, 170 II, 220 K a versenypénztárnak. ¥. Hölgyek dija. Vadászverseny. 350 K tisztelet- díj. 4000 m. Kállay Szabolcs ur id. s. h. Préda 75 kgr. tulajd. I. ■. Galgóczy István ur 4 é. f. h. Lola 75 kgr. Kölcsey Sándor ur. 2. Nagy György ur id. s. k. Djelma 75 kgr. Streicher Andor ur. 3. bér. Kovács Miklós ur 4 é. s. k. Elza 75 kgr. Streicher Lajos ur. 4. Galgóczy István ur id. f. h. Sólyom 75 kgr. tulajd. 0. Isaák Elemér ur 4 é. sp. m. Legény 75 kgr. Skoff D. hdn. '' " 0. Küzdelem után első, 5 hosszal harmadik, 3hosz- szál negyedik. Sólyom kitört. Tot: 5:9. Érték: 60 K a versenypénztárnak. VI. Gáíverseny. 750 korona. 2400 m. Hagelin H. száz. 4 é. p. k. Hawkdale 65 kgr. tulajd. I. Bogáthy Miklós hdn. 5 é. p. h. Dormus 64J/2 kgr. gróf Vay. 2. Ambros A. hdn. 4 é. sp. k. Isotía 65Va kgr. Skoff D. hdn. 3. Könnyen első, számtalan hosszal harmadik. Tot : 5 : 8. Érték: 550 I, 80 II, 30 III, 150 K a versenypénztárnak. Szatmári trappverseny. A szatmári lóversenyeket megelőző napon szeptember 26-án délután 3 órakor tartotta meg a Szat- mármegyei Lóverseny Egylet szokásos házi trappversenyeit a szamosdobi országúton a vasúti átjárótól Szatmár felé kb. 3500 m. távolságon. A versenyben 8 fogat vett részt s a rekord, a melyet az egyes fogatok elértek oly lóanyagról tesz tanulságot, a mely díszére válik a szatmárvármegyei tenyésztőknek. A verseny lefolyása a következő volt: 1. Szerdahelyi Ágoston ur fogata indult 4 ó., érkezett 4 ó. 07 p., 542/5 mp.; hajt. tulajd. 2. Kállay Szabolcs ur fogata indult 4 ó. 10 p., érkezett 4 ó. 17 p., 59 mp. ; hajt. tulajdonos. 3. Kovács Miklós ur fogata indult 4 ó. 20 p., érkezett 4 ó. 27 p., 223/r> mp. ; hajt. tulajd. 4. Kerényi Béla ur fogata indult 4 ó. 30 p., érkezett 4 ó. 37 p., 424/& mp.; hajt. tulajd, 5. Kovács Sándor ur fogata indult 4 ó. 40 p., érk. 4 ó. 47 p., 37Vs mp. ; hajt. tulajd. 6. Kállay Szabolcs ur fogata indult 4 ó. 50 p., érkezett 4 ó. 58 p., 171/& mp.; hajt. Galgóczy I. ur. 7. Domahidy Elemér ur fogata ind. 5 ó. érk. 5 ó. 07 p., 232/5 mp.; hajt. tulajd. 500 m. térhátrány, 8. Kende György ur fogata ind. 5 ó. 10 p., érk. 5 ó. 17 p., 36V5 mp.; hajt. tulajd. E szerint: I. Kovács Miklós ur fogata. 7 p. 223/s mp. II. Domahidy Elemér ur fogata. 7 p. 232/s mp. III. Kende György ur fogata, 7 p. 361/s mp. IV. Kovács Sándor ur fogata. 7 p. 37Vs mp. Á vetések ellenségei. A vetéseknek oly sok ellensége \an, hogy a gazdának a legnagyobb szorgalommal kell ellenük védekezni s gyakran még sem képes teljesen elhárítani a bajt. Legtöbb kárt okoznak a vetésekben : a fagy, a kipállás, a megdülés, az üszög, a rozsda, a gyomok, a káros rovarok, a hőütés, a torsgomba és az aranka. Ezeken kívül nagy ellensége a jó termésnek az a sok helyen megrögzött rossz szokás is, hogy sok gazda évek hosszú során át mindig ugyanazon terményt termeszti. Bár bő trágyázás által a földnek vissza lehet adni a belőle kivont tápláló anyagok nagy részét, mégis a tapasztalat bizonyítja, hogy ha egy és ugyanazon növényt termesztünk szakadatlanul valamely területen, bizonyos idő múlva a termés nem csak mennyiségileg, | de minőségileg is csökkeni fog, mivel előbb-utóbb beáll az úgynevezett talajuntság. Minden gazdának tehát saját érdekében arra kell törekedni, hogy földjét ettől megóvja az által, hogy búzát búza után ne vessen hanem fölváltva mást, lehetőleg valamely kultúrnövényt is termeljen. A vetésváltás haszna nemcsak abban áll, hogy ez által a talaj tápanyagai nem lesznek égj'’ irányban túlságosan kiaknázva, hanem abban is, hogy a talaj természeti tulajdonságaiban egyensúly jön létre, miután az egyik növény alatt romlik, a másik alatt javul. Valamely területen ugyanazon növénynek egyoldalú folytonos termelése annál helytelenebb, mert a kisgazda., ki ezt alkalmazza, rendszerint elegendő trágyával sem bir s igy földjének termőképességét visszaadni sem tudja. A fagy száraz, igen hideg télen gyakran nagy károkat okoz a vetésekben. Ha a nagy hideg hótakaró nélkül találja a gyenge vetéseket, a növény szárában és gyökereiben lévő viz jéggé fagy, miáltal a gyökerek és a szárak megrepedeznek. Mikor aztán az idő melegebbre fordul, a növény elfonnyad, megfeketedik s kivész. Ezt nevezik kifagyásnak. A gabonanemüek nagy hideget kibírnak s legtöbb esetben nem is a fagy teszi tönkre a vetést, hanem az idő gyors fölengedése. Minél gyakrabban fagy meg és enged föl a vetés, annál több pusziul ki belőle. Legveszedelmesebb idő tehát a tavasz eleje, mikor éjjel fagy, nappal pedig erősen fölmelegszik. A kifagyástól meg kell különböztetni az úgynevezett fölfagyást. Ez különösen nedves talajokon szokott előfordulni s abban áll, hogy a föld felső rétegében levő vízmennyiség jéggé fagy, mi által térfogata növekszik s a felső földkéreg fölemelkedik. Az igy fölemelkedő réteg azonban magával emeli a fiatal gabonát is. Ha aztán az idő megenyhül, a fölemelkedett föklrétegecskék között volt jég elolvad s azok újból leülepednek, mig a gabona fölemelkedve marad, úgy, hogy ha ez gyakrabban történik, a gabona gyökereinek csak a vége éri a talajt, sőt a gyökerek el is szakadhatnak. Az ilyen felfagyott vetésen úgy lehet segíteni, hogy lehengerezik, mi által a földből kiemelkedett gyökerek bele nyomatnak ismét a talajba. A gabona kipállása akkor következik be, ha a buja vetéseket vastag hótakaró boritja s hirtelen meKac \------------------------------------------------------------------------------------------------Zsá kokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-oíajat, meníőszekrényeket, raktáron tartás legjutányosahb áron szál üt a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Arpád-u. 2F
