Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-09 / 41. szám
GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal okt. 9. juk, hogy szociális és politikai izü a tömörítés. Elítélendő ez, mert hiszen elhibázott dolog ott keresni a kisemberek számára a boldogulás útját, a hol a szociális eszmék ütöttek tanyát s elhibázott dolog a politika útvesztőjét is nemes eszmék elérésénél követni. S lám azért tudunk mi súlyt adni a mi kisgazdáink egyesülésre törekvésének, mert az egyedüli helyes utat a gazdasági téren való boldogulás útját választottuk a cél léié való törekvésünkben. Azért vonta magára a mi mozgalmunk az illetékes körök figyelmét is. * ■ A hegyvidéki, akció kiterjesztéséről, a mit mi is több ízben sürgettünk, veszünk hirt a Szilágyságból. E közlés szerint Szilágyvármegyére már a jövő évben kiterjesztik az akciót s erre a költségvetésbe a költségtöbblet már fel is vétetett. Örömmel szögezzük ezt le, mert jól esik hallanunk egy a gazdasági megerősítésre törekvő akcióról, a mely közvetlen szomszédságunkban üt tanyát; meg nem szűnünk azonban hangoztatni, hogy hasonló akcióra a mi hegyvidékünkön, vármegyénk keleti részén is szükség volna, nemcsak a közjóiét emelése, hanem nemzetiségi szempontból is. Egy kisgazda egyesület működése. Országunk egyik leghatalmasabb gazdatársadalmi szervezete kétséget kizárólag a „Délvidéki Földművelők Gazdasági Egyesülete.“ Szervezete, tagjainak száma és működése tekintetében a többi gazdasági egyesületektől teljesen eltér. A kérges kezű, de becsületes föld- mivelők maguk szövetkeztek, _ hogy gazdasági és kulturális érdekeiket megóvják. És függetlenek. A községi és vármegyei hivatalos körök gyámkodását igénybe venni nem igen akarják. Ellene vannak a vármegyék törvényhatóságai által megszavazott segélynek is. Mindegyik társadalmi mozgalmuk saját erejéből tör utat. Szerintük csak annak a társadalmi szervezetnek van ugyanis létjogosultsága, melyet nem hivatalos körök befolyása, hanem igenis a mindennél erősebb szeretet és lelkesedés ereje tart fenn. De különben is megdönthetetlen valóság az, hogy azok a hivatalos körök és elemek, melyek a közigazgatást rendszerint lanyhán és szociális érzék nélkül vezetik, nem irányíthatják tartós sikerrel azt a társadalmi mozgalmat sem, melynek útját kell, hogy a szív és lélek nemes munkája egyengesse. A községi fiókegyesületek tagjai sok helyütt oly erős szervezettel bírnak, hogy a községi közéletben nélkülük és akaratuk ellenére mi sem történhetik. Ök határozzák el, bog}7 kik legyenek a község vezetői, az iskolaszék tagjai és a törvényhatósági bizottsági tagok. A délvidéki kisgazdák egyesülete nagy szolgálatot tesz az egységes magyar állam kiépítésére hivatott nemzeti politikának is az által, hogy a délvidéki sváb gazdákat állandóan szervezik és vezetik, elejét veszik annak, hogy derék svábjaink konkolyhintő hazafiatlan izgatok kezébe kerüljenek. Az egyesület tagjainak száma 10.354. Működésűk sokoldalúságát a következőkben mutatjuk be. Vándorgyűlések. Az öntudat és összetartás érzetének fejlesztése, a gazdasági oktatás, ügyesbajos községi és országos dolgok megbeszélése tulajdonkénem célja a vándorgyűléseknek. Azokon a gyűléseken, ahol egy és ugyannak az osztálynak tagjai, szívvel és lélekkel, az egységes szervezkedés és eljáI a kercsmárostól, kiitta, megköszörülte a torkát s leült. Egyszer esak odahívja magához a korcsmárost s azt mondja neki, hogy fontos ügyben akar vele beszélni. Félre húzódtak. Kővágó Mózes körülnéz, nem-e figyeli őket valaki s amikor biztonságban érezte magát, elkezdi. — Jó dolog Áron gazda, azt hiszem, maga sem veti meg. — No-no, majd meglátjuk. — Épen most jövök az úrtól, javítást kértem tőle, pénzt azonban nem adott. De megengedte, hogy két líorjut tarthatok a legelőn. — Ez már szép, — szólt a zsidó. — Megegyezhetnénk valahogy. Magának tudom, hogy vannak borjai, beveszem őket s kint lehetnek azon a jó legelőn hóleesésig. — Hát aztán mit adjak azért kendnek ? — Hogy mit adjon? Hát ad most 10 forintot, oszt ősszel egy borjut. — Nem lesz sok ? — Sok?! méltatlankodott Kővágó. — Jól van hát, Isten neki. Kivette zsebéből a tíz forintot, odaadta s megalkudtak. Áldomást is adott az Áron s aznap Kővágó Mózes úgy teli itta magái, mint Gödény. Mert, hogy jó napja volt. * Őszre szép szemrevaló jószág lett abból a két dajkaságba fogadott borjúból. Megszépültek, jól meghíztak azon az áldott jó legelőn s amikor az Áron gazda bekötötte őket az istállójába, azon menten százötven pengőt kínáltak neki értök. Oda is adta az egyiket nyolcvan pengőért. A másik tavaszra bika alá kerülvén, helyes tehén lett belőle. De jól járt Kővágó Mózes is. Hogy télire el nem fogadta a kialkudott borjut, megkapta tavaszra, amikor megint csak kihajtották azt is, meg még egyet a kurátor uramtól, akivel hasonló módon egyezett meg az egy borjú legeltetésén. Ez után is kijárt a tiz forint, őszre meg még két zsák búza és öt véka krumpli. Tekintetes Vicczenty Gedeon uram pedig, miként ha szemet hunyt volna ezelőtt a manipuláció előtt. Az igaz, hogy nem is lehetett hozzá szava, ő adta meg amit megadott, ahelyett a tiz forint évi javítás helyett. Gondolta: ahol ötven jószág ellegel, ott még elfér kettő. Pedig ha plajbászt vesz a kezébe és kiszámítja, belátta volna, hogy tulon-tul többet adott ő, mint tiz forintot. — gh. SzaöailalfflszQü <§ u j Egyesület Fogyaszt mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtuiajdynosoknak rendkívül fontos, Kovács ÉiháSy szabadalma Ermiháíyfaiván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vag}^ annak bármely fióktelepénél 38 korona árban. » M {nie) umim
