Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-09 / 41. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA okt. 9. rás erejének tudatában jönnek össze és foglalnak állást, nyilvánul meg legszebben a szövetkezés éltető és egybeolvasztó ereje. Egv-egy vándorgyűlés, amelyiken száz és száz, sokszor ezer és ezer kisgazda jelenik meg, ahol a legkitűnőbb népszónok hazafias és szociális érzéstől áthatva szépre és jóra oktat és lelkesít, mindig ünnepélyes és figyelmet keltő megnyilatkozása mindannak a bajnak és óhajnak, amely meghallgatásra és orvoslásra kell, hogy találjon. Kiállításokat rendezett a múlt évbenTemesgyar- matán, Kiskomlós, Hódság, Temeshidegkut és Mramo- rák községekben. A kiosztott dijak összege 2650 korona volt. Kirándulást rendezett az egyesület a csákovai földmives-iskolába, Budapestre, Budafokra, a pécsi kiállításra, Mezőhegyesre, a ménesi vincellér iskolába és Németországba. Nagy súlyt fektet az egyesület a téli továbbképző iskolákra. Tudatában van annak, hogy csak képzett gazdák állhatják meg helyüket a nagy gazdasági harcban. Felnőtt kérges kezű gazdák és ezeknek fiai látogatják az esti órákban az előadásokat. A háziipar meghonosítására fordított az egyesület 1685 korona 81 fillért. Rendezett 9 tanfolyamot, amelyeken 188 egyén részesült oktatásban. Tenyész-szarvasmarhát beszerzett az egyesület a múlt évben 99 darabot 49.185 koronáért. Az utolsó 10 év alatt egy millió'korona értékű nyugati tenyészszar- vasmarhát szereztek be az egyesület tagjai 5 félévi törlesztés és 2% kamat elengedése mellett. Vetőmag beszerzésére kapott az egyesület 12.000 koronát kitevő kamatmentes kölcsönt. Körülbelől 200 mm. vetőmagot szerzett be 19 fiókegyesület részére. Felkarolta a szárnyastenyésztést, előmozdította a műtrágya beszerzését. A műtrágyának miként való alkalmazására nézve előadásokat tartatott az egyesület. 29 helyen próbakisérletet is tett. Az áruosztály forgalma 180.000 korona volt. Házi és gazdasági cikkeket, gépeket közvetítők mellőzése mellett első kézből, közvetlenül a gyárból szerzett be. Kiosztott: 4644 gyümölcsfát. Elhelyezett Amerikából visszajött munkásokat. Közreműködött a temesvári háziipari és műkedvelői kiállítás rendezésénél. Mozgalmat indított Temes és Torontál megyében a híres és szépen jövedelmező bácskai kendertermelés meghonosítása végett. Felkarolta a tejszövetkezeteket. Kiosztott 800 ko- j róna jutalmat. A fiókegyesületekben tartott népies előadások száma 249 volt. Az általános szociális kérdéseken kívül az állattenyésztés, legelőkérdés, szőlőművelés és borkezelés, műtrágya felhasználása, tagosítás, telekkönyv, kataszter, adóügy, kendertermelés, szövetkezeti gabonaraktár, valamint a talaj művelés képezték az előadások tárgyát. A nagy szociális kérdéseket tárgyaló, a gazdák százainak és ezreinek tömörülését sürgető beszédek a nagy vándorgyűléseken, rendszerint szabad ég alatt és óriási néptömeg előtt hangzanak el. A szorosan vett szakelőadások pedig zárt helyiségben, a fiókegyesületekben tartatnak. De folynak az előadások sokszor a helyszínén is. Ilyen munkálkodást fejt ki az ismertetett kisgazda sgyesület. Csináljuk utána. A rétek legeltetése. A rétek mellék haszonvételét képezi a legeltetés, mit a megfelelő időben nemcsak megengedhetőnek tartok, hanem mivel e haszonvételhez a legcsekélyebb munkával és fáradtsággal jutunk, feltétlenül ajánlhatok is. A rétek őszi legeltetését ajánlok; a tavaszi legeltetését pedig, amennyire lehet, óvakodásra intek gazdáinkat. Mert tavaszszal, többé kevésbbé nedves a rét még akkor, amikor az állatokat ráhajtjuk s emiatt a legelő állatok igen bevágják lábaikkal a talaj felületét, aminek az a káros következménye, hogy az igy felvágott, szaggatott talajon a kényesebb természetű, egynyári takarmánynövények kipusztulnak, helyüket pedig igénytelen, de gyengébb minőségű takarmány, — vagy éppen gyomnövények foglalják el. A felvágott egyenlőtlen felületen később az esőzések által nyert csapadék nem szivároghat egyenletesen a talajba, helyenként kis tócsák képződnek, melyek újra késleltetik a tenyészetet s okozói lesznek a takarmánynövények apadásának. Az ilyen megtaposott, gödrös és egyenetlen réten nehezebb a kaszálás, lasabban halad a gereblyélés, a rakodó szekerek pedig, sokat hullatnak a felrakott takarmányból, mig kikerül a rétről. A tavaszi legeltetésnek hátrányos oldalául említ hetem fel azt is, hogy ez időre esvén a fűben a na gyobb mérvű nedvkeringés, az ily állapotban lelegel füszáll sok nedvességet vészit és elfonnyad, a mi megin a sarjadzás lassúbb menetét okozza. Az igen nedves zsenge fűtől az állat sem táplálkozik jól. Az őszi legeltetésnél, mi az utolsó kaszálás után rendesen akkor szokott megejtetni, ha a sarju nem jött j kasza alá, a káros esetek egyike sem fordul elő, a vegetáció utolsó szakában a fü újbóli sarjadzására úgy sem számítunk; az év folyamán a kaszálás, hordás, I gereblyélés alatt meglehetős tömötté lett a talaj, mely : ősszel ritkán van nedves állapotban s igy nincs mitől BOHIV M. és TÁRSAI Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd terinésze- szetes vörös színben és kétrányozva. 140 Nagykikindai Gyártmányok l BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő 1 3 Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmentve. 7—10 cserepek. gyártmány. Bohn-féle szaI bad. biztonsági átfedő _ . .r_ _ __ cs erép 272. szám. Képv. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 2o3. szám.