Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-04 / 36. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 4 képző erjanyagok is vannak jelen, a bort már csak kevés idő választja el a megecetesedés, illetve tönkre- menéstől. Arra kell tehát törekednünk, hogy boraink simák, teljesen aldehyd-mentesek legyenek. Ilyenné pedig a i bor csak úgy válhatik, ha az abban levő összes nyálkás j anyagok a cukorerjedés bevégezte előtt leszállnak a j seprőbe; ezt pedig az előadottak alapján egész biztonsággal csakis folyadékzárral biró kotyogok segélyével lehet elérni. Ha pedig annak hijján egy uj bor a cukorerjedés bevégeztével bármely okból még nem derült meg, a második lehúzás után azt valamely vegyileg közömbös derítő eljárás alá kell venni; ellenkező esetben a fentiekben jelzett veszélyeknek lesz a bor kitéve. A borjak hasmenése. A borjak hasmenése ismert betegség és következményei miatt rettegnek tőle a tenyésztők. Nemcsak jelentékeny kár származik a tenyésztőre azzal, hogy állatai elhullanak, hanem ehhez hozzájárul még az is, hogy a betegség átragadhat az egészséges borjukra is, ha a hasmenés ragályos természetű, vagy pedig sokszor a csak nagyon nehezen kilábaló állatok több munkát és gondot okoznak, mint az egész istálló. És mi azután fáradságunk jutalma ? Ezek az állatok nagyon is gyakran egész életükben termetre, erőre és ellenállókápességre nézve a betegség által meg nem támadott állatok mögött maradnak. A betegség okai főként a meghűlés és az emésztési zavarok. Ezeknek, a betegségre ártalmas befolyásoknak az elhárítása pedig nem nehéz. Bajosabb ez a borjak igazi vérhasa esetén, amelyről tudjuk, hogy rögtön születésük után nem léphet fel, még mielőtt a szopósborju tejet vehetett volna fel, amikor is tehát a tejnek nem tulajdonítható a betegség előidézése. Nem ritkán tapasztalhatunk azonban olyan hasmenést, amely nem járványszerü és amelynek okát nem tudjuk kimutatni. Ilyen betegség fellépte esetén a tenyésztő tehetetlenül áll, mert óvszert nem tud ellene. Az erős bélkatarrus jelentkezése, különösen télen és nedves istállókban, akkor, ha a takarmányozás egyenletességére, tisztaságára és a takarmányanyagok megválasztására kellő gondot fordítunk, arra indíthatná j az állattenyésztőt, hogy istállójának falait közelebbről ! megvizsgálja és különösen a faiaknak azt a részét nézze meg, amelyen a megbetegedett borjak állanak. A legtöbb esetben azt fogja tapasztalni, hogy a belső falfelület nedves és töredező, íhogy a falazat hiányos és részben finom, némileg fényes kristály- bevonatai van ellepve. Ez nem más mint a salétrom, amelyet a fiatal állatok mohón lenyaldosnak és amelynek következménye a többé-kevésbbé veszedelmes hasmenés vagy bélgyulladás. Ezt a megfigyelést sok istállóban tették és ha a falat kijavították, a salétromot persze eltüntetve, rögtön csökkent a betegség az istállóban. A nedves aljjal biró istállók különösen hajlanak salétromsavas sók lerakodására és azért sürgősen szükséges az, hogy ily istállókat lefolyócsatornákkal és más módon szárazzá tegyünk. Azonban nem mindenütt távolítható el rögtön felismerése után a nedvesség: vannak körülmények amelyek folytán a száraz időszakot kell bevárni, mielőtt a vakolatot felujitanók. Ily esetben, ha hely hiányában addig nem tudjuk a borjukat máshová állítani, deszkaburkolattal segítünk magunkon, olyformán, hogy a borjuk által el nem érhető magasságig beborítjuk a falat deszkázattal. B. L. A burgonya két veszedelmes betegsége. Már évek óta jelentkezik Németországban a bur- gonyábokrok egy megbetegedése, amely évről-évre fenyegetőbb jelleget ölt s amely, sajnos, már hazánk egyes vidékein is, tudomásunk szerint főleg az ország északnyugati részén, el van terjedve. Le vél f o d ro- sodás néven ismerjük e bajt, amelyet a Fusarium genusba tartozó fonálgombák idéznek elő. E betegségnek, amely már hazánk burgonyater- mesztését is erősen fenyegeti, ismertető jelei a következők : junius végén, még inkább azonban julius és augusztus hónapokban a burgonyatáblákon egyes növények felső levelei a levélborda mentében többé- kevésbbé összehajlanak, szélöktől kezdve besodródnak s a levéllemeznek ily módon felülre került alsó lapja a sárgától a sárgásvörösbe átmenő színárnyalatot nyer s a bokor levelei felülről lefelé haladóan lassan elhalnak. A levélfodrosodás első jelentkezésekor kevés fontosságot tulajdonítottak neki, mert a beteg bokrok látszólag rendes termést adtak s a gumók sem különbőzBOHN M. és TÁRSAI Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle szí bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria - Magyarországon a BOHN-féle TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. — Legelőkelőbb referenciák. 50 millió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd 140 szetes vörös színben és kátrányozva. Gyártmányok ’ BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő Képv. termesze- 4—10 cserepek. ____________ Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Ké pes árjegyzék és minták kívánatra ingyen gs bérmentve. Reiter L. és T., Illyés és Friedman, Schefteli S., Konreich T. fakeresk. által. Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő > cserép 253. szám.
