Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)

1908-09-04 / 36. szám

szeptember 4. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal tek, legalább külsőleg, az egészséges bokrok gumóitól. Ha azonban a beteg bokrok alatt termett gumókat a köldökhöz közel kettészeljük, úgy azt látjuk, hogy az edények sárga szint öltöttek s e sárga szin, ha a gumó kihajt, átmegy a szárrésznek edényeibe is. Ha ilyen beteg gumót elültetünk, az rendesen kikel, csakhogy a fejlődő bokrok a rendesnél valamivel kisebbek marad­nak, a levelek sodródása és sárgás-vörös színeződése korábban kezdődik s a növények korábban kezdenek elhalni. Ha ilyen beteg növényt kihúzunk a földből, még találunk ugyan gumókat a fészekben, ezek azon­ban aprók, mogyoró- és diónagyságuak, sőt még borsó- nagyságú gumók is találhatók. A termés tehát csekély s amellett a gumók gyakran puhák s rendesen nem is stolonákon, hanem közvetlenül a földalatti száron ülnek s ez apró gumók sok esetben még a fészekben ki is hajtanak. Ha már most ezeket a fejlődésükben visszamaradt gumókat ültetjük el, ezek sok esetben ki sem kelnek, ha azonban mégis kikelnek és bokrot fejlesztenek, ezek aprók maradnak, leveleik kezdettől fogva fodrosak s a jellegzetes sárgáspiros színtől a sötétpirosig és kékes­pirosig a színeződés összes árnyalatait mutatják. Láthatjuk az elmondottakból, hogy e betegség kevésbevevése milyen károsodást okozhat a burgonya­termesztőknek. Tekintve, hogy a burgonya több ipar­ágnak, mint pl. a szesz-, keményítő- és burgonyaliszt- gyártásnak nyersanyagát képezi, — tekintve továbbá, hogy hazánk egyes vidékein a szegén}' néposztálynak legfontosabb, sőt helyenként csaknem egyedüli táplálé­kául szolgál, beláthatjuk, hogy mekkora veszedelmet jelenthet a burgonyatermést teljesen megsemmisíteni képes eme betegség nemcsak egyes iparágakra, hanem egész vidékek lakosságára nézve is. Az egyetlen mód, amely e veszedelmes betegség leküzdésére ez idő szerint rendelkezésünkre áll, az, hogy lelkiismeretes gondossággal válogassuk ki vetési célra az egészséges gumókat. Ez csakis úgy történhetik, hogy julius és augusztus hó folyamán, amikor a beteg bokrok az egészségesektől könnyen megkülönböztethetők, még künn a burgonyaföldön megjelöljük a beteg bokrokat (színes rongy rákötésével vagy jelzőkaró leszurásával), ezeknek termését külön szedetjük és semmi szin alatt sem használjuk vetésre. Vetőmagul csakis a teljesen egészséges bokrok gumóit sza­bad használni! Ha bármi oknál fogva kényszerítve volnánk ta- vaszszal vásárolni ismeretlen származású vetőgumókat, ez esetben — ezt különösen figyelmébe ajánljuk a bur- gonyatermesztőknek — nem szabad elmulasztani, hegy a vásárló nagyobb mennyiségű, kb. 100 gumót tartal­mazó mintát küldjön be Magyaróvárra a növénykórtani állomáshoz megvizsgálás végett. Nevezett intézet díjta­lanul végzi a vizsgálatot s értesíti a beküldőt a minta egészségi állapotáról. Egy másik, ugyancsak veszedelmes újabb beteg­sége a burgonyának a „gyürüsbetegség“, ame­lyet baktériumok okoznak. Ha a beteg gumót ketté­szeljük, a metszési lapon, a héjtól 1/2—1 cm.-nyire be­felé egy többé-kevésbbé teljes barnaszinü gyűrű ötlik szemünkbe, amely a gumó edényeinek romlása folytán keletkezik. Az egészséges gumó kettévágásakor is látjuk ez edénygyürüt a bélés héjrész közt, csakhogy e gyűrű szinezetlen, semmiesetre sem barna. Ha csak nagvon kismérvű a gumó fertőzöttsége, akkor a metszési felü­leten nincs is meg a teljes barna gyűrű, hanem csak helyenként, főleg a köldökhöz közel vannak feketés- barna pontok vagy vonalak, amelyek bent fekszenek a gumó edényeiben, vagyis a gyűrűben, s ha a köldökön át vágjuk ketté a gumót, akkor meggyőződhetünk, hogy e barna pontok nem egyebek, mint keresztülmet­szett barna edények. Ha a beteg gumót kiültetjük, világos, hogy a belőle fejlődő hajtások is betegek lesznek, mert hisz ezek edényei benső jösszefüggésben vannak a gumó edényeivel. Gyakori eset az is, hogy az ilyen gumó nem kel ki s ha kibontjuk a földből, azt látjuk, hogy a gumó külsőleg egészséges, a belőle fejlődő hajtások elhalnak, még mielőtt a földből kibújtak volna. Ha egy hajtás a felszínre kerül is, ott nyomorúságosán fejlődik a szár rövid marad s apró levelpket visel, amelyek gyakran feketepettyesek s ellentétben az előbb leirt levélfodrosodással, alulról felfelé meaőleg kezdenek száradni és lehullani. Az is előfordul, hogy kezdetben egészen normá­lisan fejlődik a növény, nyár derekán azonban egyik­másik, avagy valamenyi hajtása áttetszővé és barna­pettyessé lesz és elszárad; a beteg hajtások levelei fe~ ketés, lassan nagyobbodó foltokat kapnak az ereken, összezsugorodnak és lehullanak. A most ismertetett esetben a gumótermés látszólag normális, főleg akkor, ha csak egyetlenegy hajtás beteg. Pedig épen ezek a gumók a legveszedelmesebbek, mert általuk terjed el a betegség a következő évben. E betegség okozói baktériumok, melyek valószí­nűleg a szárrész alsó részének repedésein kerülnek bele a növénybe. De belekerülhetnek e baktériumok a talajból közvetlenül a gumóba is, főleg akkor, ha a vetőgumókat szétdarabolva ültetjük el, ami sok helyen szokásban van. A gyürüsbetegség elhárítására ugyanazok az irányelvek követendők, mint a levélfodrosodásnál. Emel­lett arra is ügyelni kell, hogy feldarabolt burgonya­gumók vetésre ne használtassanak. Áz ezüst prémnyulak tenyésztéséről. Az ezüst prémnyul tenyésztése amilyen igényte­len tenyésztési ágnak nézik, olyan hasznos és bizony szép jövedelmet hoz az azzal szeretettel foglalkozó te­nyésztőnek. — Természetes, hogy itt is elsősorban a tenyészanyag kitűnősége és a tenyésztés mikéntje a mérvadó a jövedelem nagyságára s ezért miellőtt a prém nyulak tenyésztéséhez fognánk, válasszuk meg a törzset és csak onnan szerezzük be, ahonnan szép egyedeket kaphatunk. Ami már most tenyésztését illeti, erre nézve a következőket kell szem előtt tartani. Beszerezve az első tenyész-törzset, az anyanyu- lakat a baknyultól. a párzás után, a legszigorúbban különítsük el. Hogy ez az elkülönítés mily fontos dolog, azt a következőkből láthatjuk. Az anyanyulnak a párzás napjától számitott 30-ik napra születnek meg a kicsinyei; áz anyával szaba­don, egy helyiségben élő bak, nemi ösztönét követve, az anyát még a fiadzás napján, esetleg 1—2 nap múlva, újból megtermékenyíti. A megszületett kicsinyek 6 hétig az anyát kívülről szopják, az ujabbi generáció Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, mentőszekrényeket, raktáron tartás legjutányosabb áron szállít a Szálmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Verbőci-u. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom