Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-04 / 36. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szept. 4, nem nézhetjük. Mert a boritaladó törlése létkérdés a szőlőszetre nézve, létkérdése a szőlészettel foglalkozó és abból élő tizenöt millió embernek, gazdának, sőt az értékesítés révén a kereskedőnek és fogyasztó közönségnek is. Felhívás/) Felhivom a községi elöljárók figyelmét, kik kedvezményes áru állami ménlovakat nyertek községeik részére fedező ménekül, hogy ha a mén árát egyszerre és egy összegben fizetik le, akkor a meglevő ménlovak készletéből első sorban választhatnak, mig ellenben a részletfizetéssel vásárló községek csak másod sorban választhatnak az előbbiek által már kiválasztott készlet maradványából. Nem mulaszthatom el figyelme* tetni a községek elöljáróit, különösen, a körjegyző urakat újból azon elengedhetlen feltételre, hogy a kedvezményes áru ménlovakat ne hozzám intézett kérvényben kérjék, hanem egy koronás bélyeggel ellátott s a Nm. m. kir. Földmivelésügyi Minisztériumhoz intézett kérvényt kell hozzám küldeni, hogy azt a községi ló faj, tenyésztési irány s egyéb a tenyésztés és mellékkörülményeinek kifejtése mellett terjeszthessem fel a kellő helyre. A kérvény rendes comitiva mellett küldendő hozzám. Folyó évi szeptember hó 10-én túl érkezett kérvények már nem lesznek figyelembe vehetők, mert a ménkiválasztás kezdetét veszi. Homok, 1908. augusztus 30. berencei Kováts Jenő lóteny. biz. elnök. *) Kérjük a vármegyei lapokat e közlemény szives átvételére. Szerk. Lótenyésztők figyelmébe.**) A lótenyésztési bizottság elnökének előterjesztésére a nm. m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium kilátásba helyezte, hogy Szatmáron és esetleg Nagykárolyban megtartandó kanca- és csikó-dijjazásra 600 korona állami dijat utalványoz a lódijjazás céljaira. Amennyiben múlt évben ily nemű dijjazás nem volt, a lóteny. bizottság elnöke ez évben 1200 K-t kért ezen célra s tekintettel, hogy az 1907. év előtti években Mátészalkán és Fehérgyarmaton tartattak lódijjazá- sok, ez évben Nagykároly és Szatmár városokban szándékozott az 1200 koronás összeget a dijjazás céljaira felhasználni. Sajnos, csak 600 korona állván a minisztérium rendelkezésére, ezen összeg csekély lenne a több helyen, tartandó lódijjazásra, mindazonáltal tekintettel arra, hogy a dijjakat rendesen a Nagykároly és Krasznabéltek vidékén lakó derék sváb gazdák lovai nyerték el s az előbbieknek, — no meg a gyarmati és mátészalkai tenyésztőknek — Nagykároly kissé messze van, a díjazás tehát 300-300 koronával Szatmár és N.-károly városokban, mint a legforgalmasabb központokban vétetett tervbe. A borok helyes kezeléséről. Szüretelésnél a szőlő szedésétől a must lefejtéséig a legszigorúbban ügyelni kell arra, hogy az összes szüretelő eszközök nemcsak tiszták, de doh vagy ecetre emlékeztető szagtól is mentesek legyenek. A mustnak tiszta vasfelülettel érintkeznie nem szabad. Legtöbb helyen e dologra nagyon keveset vigyáz**) Kérjük a vármegyei lapokat e közlemény szives átvételéra.. :zerk. Őszi levélhullás. Oly csöndes az erdő, mint a haldokló ember körül a ház. És a mező is. Sehol szellő nem lebben, libeg-lo- bogva szálldogál a levegőben békanyál is, mintegy fosz- lány a természet s z e m f e d ő j é b ő 1.— A vándor-madár is útra készülődik, húznak a vadludak a levegőben, de olyan magasan, hogy gá-gá-jukat idc- lent alig hallani. A tanya körül is immár hullatja levelét az akácfa. Pereg le róla a levél, pedig itt-ott virág is van még rajta, emléke a másodvirágzásnak. Milyen hű télén ez a fa a virágjaihoz! Csak a Joób Magda ablakában virul még a bazsalikom. Szép piros virágja kikaudikál az arra menőkre és mintha búcsút intene az ismerősöknek a Joób Magda nevében. ügy van, búcsút integet. Mert a Joób Magda nem a falu leánya többé, hanem a nagy városé. Oda űzte a szegénysége és elment szolgálni — a nagy urakat. Mert a szegénységből nem tarthatta az apja, odahaza. — Tavaszutóján ment el Pestre. — És beszegődött; s mert fiatal, szép volt és üde mint a harmat, talált is jó helyet magának. Gazdag uraknál, ahol később dolgoznia sem kellett, mégis megélt és szerzett is pénzt és aranyat. De mire most az őszszel visszatért, csak árnyéka volt önönmagának. — Beesett az arca, a szemei bágyadtak, haloványak és nem érdekelte semmi. — Még a természet sem, amely szülte s amelyet valamikor annyira szeretett. Ő felőle nyílhatott most már a bazsalikom virága, virágozhatott akár másodszor is az akácfa, nem törődött vele, csak sirt, siratott valamit, ki tudja a nyarat-e, vagy öaönmagát? így őszi levélhulláskor mindig eszembe jut a Joób Magda sorsa. Mert rokon a lelkem a természet hcrvadásával és imádom az őszt, amely oly szépen gondoskodik arról, hogy az, enyészet ne találja készületlenül a természetet. — És rokon a lelkem azokéval, akik elbuknak a küzködésben. Őszi levélhullás ez is, az is, csakhogy amazt uj tavasz követi, a Joób Magda sorsa pedig a pusztulás. ~gh. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. HBS Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és dijtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl Szatmármegyei, Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szátn. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
