Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-31 / 31. szám
Julius 31. GAZDAK LAPJA 5-k oldal. lenségök, másrészt megbízhatatlanságuk miatt a gazdák nem vettek igénybe. Pedig egy olyan szerv, a mely a gazda és kereskedő, a gazda és fogyasztó, az eladó és venni szándékozó között, mintegy kapcsot alkot s a mellett i szolid alapon, kipróbált, élesláíókörü szakemberek áital vezettetik, nagy hézagot pótló s a gazdák ér- j dekét van hivatva előmozdítani. Ezt célozza az a gazdasági szakiroda, a mely Szatmáron most nyílt meg és melynek vezetője Posz- vék Nándor a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület volt titkára, ki szakavatott egyénekkel működik azon, hogy az iroda mindenben megfeleljen a gazdák régen érzett hiányának kielégítéséhez. Tudva azt, hogy a gazda sokszor áll tanácstalanul, nincs kellő képen tájékozva mit, miként termeljen, hogy a legjövedelmelmezőbb legyen, termé- j nyeit, állatait hol értékesítse legelőnyösebben, szűk- í ségleteit hol szerezze be, ezekre nézve akar a szakiroda útmutatással szolgálni. Mindazon kérdéseket továbbá, a melyek az üzem zavartalan vezetését biztosítják, mint előnyös hitel ki- ; eszközlését, biztosításokat, számadások vitelét, üzem- : körébe veszi. S üzemágai lesznek, mint olyanok, a melyek helyes vitelével a gazdára előny háramlik: a birtok- adás-vételi közvetítések, üzemtervek kidolgozása, szakértői véleményezések és gazdasági alkalmazottak állás közvetítése is. Szakközlönye a „Gazdák Lapja“, mint független orgánum fog azon célból, hogy praktikus gazdasági közleményeivel, tanácsaival és üzleti összeköttetéseivel szoros kapcsolatot létesítsen a gazdák között, rendelkezésre állani. Hogy a kitűzött célt mindenek megelégedésére teljesíthesse, elsősorban a gazdáknak támogatására van szüksége. S hogy ennek hiányát az iroda nélkülözni nem fogja, erre máris biztosíték az, hogy vezetése oly kezekbe van letéve, a melyet a gazdaközönség a gazdasági egyesületnél hosszú időn betöltött eddigi tevékenységről és kipróbált megbízhatóságról ismer. A káiitrágyák értékéről. Nálunk általános az a nézet, hogy talajalakulásaink a növénynek egy szintén igen fontos tápanyagában a káliban nem szenvednek hiányt. S a kálitrágyázásról szólva, sok gazda bizonyos idegenkedéssel fogadja a kálitrágyának, mint tápanyagpótlónak s a a terméseredmények hozamában szintén nagy szerepet játszónak szélesebb körű alkalmazását. Ez onnan ered, hogy a gazda nem vesz ceruzát a kezébe, hogy számítson, vagy úgy gondolja, hogy a mi egyszer ott a talajban volt, az el nem pusztul soha. Mert tény az, hogy a miveleti területek nagyobb része kálidus kőzetek máladéka, ámde a folytonos művelés és termesztés; a kálit, mint tápanyagot igénylő nagyigényü kereskedelmi-növények termelése folytán az a káliban gazdag talaj is szegénynyé lehetett. Ott vannak azután a mi lazább földjeink, nagy- kiterjedésű homoki területeink, ott a nedves, tőzeges talajok, mindezekben elejétől fogva is kevés káli volt s ezek azután azok a földek, a melyeken kálitrágyázás nélkül alig boldogulhatunk. De nézzük a fontosabb kultúrnövények igényeit a káli iránt. Agrikulturkémikusok egybehangzó kutatásai alapján tudjuk, hogy pl. a répa egy középterméssel egy magyar holdról 125 kg. kálit von el, a lucerna 75 kg. a lóhere 65 kg. s a kalászosoknak is 30 kg. kálira van egy 1200 négyszögöles holdon egy középtermésre szükségük. Oly számok ezek, a melyek szembetűnően elénk állítják, hogy egyedül az istállótrágyázással nem vagyunk képesek azt a feles mennyiségű kálitápanyagot a talajba juttatni, a melyekre a miveleti növényeknek csak középtermés produkálására is szükségük van. A modern gazda pedig, aki okszerűen akar gazdálkodni nem csak erre, hanem az elérhető legnagyobb termések produkálására is kell hogy törekedjék. Hogy az istállótrágya a maga kitűnőségével sem képes a talaj kálitápanyagának szükségletét fedezni, erre nézve álljon itt a következő példa. Tudjuk azt, hogy 1000 kgr. istállótrágya kb. 5 kg. kálit tartalmaz. Már most, ha egy hold terület bővebb trágyázás mellett mondjuk 15 fuvar trágyát kap, ezzel 75 kg. kálit vittünk ki a földre. Búzát vetvén abba, az kivisz az első évben 30 kg. kálit, utána valamely kapás 50—70 kg.-ot, igy láthatjuk hogy a harmadik esztendőre semmi nem marad. Pedig az a gazdaság, a hol minden negyedik évben trágyáznak a rendezett, a belterjes gazdaságok közzé tartozik. Az állattenyésztés, illetve takarmány termesztés és a rétek terméshozamának emelése szempontjából szintén nagy szerepe van a kálitrágyának, a mennyiben foszforsavtrágyával együttesen alkalmazva nemcsak azok termését fokozzák, hanem nagyban befolyásolják a rétek szénatermésének minőségét is. Erre nézve szintén hozunk fel egy példát és pedig, egy tőzeges réten, az orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás által 1899—1900-ban a Hanságon megejtett kísérlet eredményét. I Sangerhuuseni gépgyár r.-i. easöntőde, gép- és rézöntődé .. Studapest, IVsáhlya-u. 3. s SPECIALGÉPGYÁR! szeszgyárak és szeszfinomitók élesztőgyárak keményitő-syrup- és dextrin-gyárak teljes gépészi beredezese. Alakit meglevő gyártelepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön is. Z1 es eptoip'-Kii] Jiijy állami ta. « kpapft
