Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-31 / 31. szám
6-ik oldal GAZDAK LAPJA Julius 31. E szerint az egyes 800 négyszögöles trágyázott parcellák terméshozama a trágyázatlanokkal szemben a következő termés többletet mutatta. 200 kgr. kálitrágya alkalmazása mellett 790 kgr. 300 „ ,, „ n 510 „ 100 „ szuperfoszfáttrágya „ 60 „ 150 „ „70 „ 100 „ toszforsavtrágya és 200 kg. kálitrágya 1390 „ 150 „ toszforsavtrágya és 300 kg. kálitrágya 1490 „ Mint e kísérletből látjuk, a foszfortrágya egymagában alkalmazva alig valamelyest hatást ért el, mig a kálitrágyázással egyedül is szép termés-többlet éretett el. Viszont a nagyobb adagban elszórt kálitrágya, a kisebb adagban elszórttal szemben a terméseredmény hátrányára volt. A kálifoszfát trágyázás ellenben nagyon jelentékenyen fokozta a termést. Ezen adatok az első évi eredményt mutatják. A második esztendőben az egyszeres és kétszeres kálifoszfáttrágyával trágyázott parcellák a trágyá- zatlanokkol szemben a következő termés többletet adták. Anya sarju összesen. Trágyázatlan 982 kg. 816 kg. 2850 kg. Egyszeres kálifoszfát trágyázás 1824 kg. 1026 kg. 2850 kg. Trágyázatlan 982 „ 712 „ 1700 „ Kétszeres kálifoszfát trágyázás 2266 kg. 1282 kg. 3548 kg. A kálifoszfát trágyázás tehát a második esztendőben is nagy termés többletet tüntet fel. Ezenkívül — mint a kisérlet mondja, — figyelembe veendő az is, hogy a trágyázott parcellák szénatermésének minősége is tetemesen javult, mert az édes füvek és herefélék feltűnő módon szaporodtak el, a savanyu füvek és rétgyomok mennyisége ellenben nagyban csökkent. így tehát a trágyázás a kvalitást is fokozta. A homok földek, spéciéi a homoki szőlők nehezebben oldható foszforsav és kálitrágyák nélkül el sem lehetnek, mert itt az istálló trágyázás legtöb esetben költséges és célhoz nem vezető. A kálit nagyobb mennyiségben igénylő értékes miveleti növények továbbá, az árpa, zab, répa, burgonya, kender, dohány, lucerna, lóhere és rétek, ezek alá tehát az okszerű kálitrágyázás mindenkor ki fogja magát fizetni. Hogy azonban ne csak vaktában, hanem az adott viszonyok szerint legmegfelelőbben tudja a gazda a kálitrágyák értékét megismerni, legegyszerűbben teszi, ha gazdaságában könnyen keresztül vihető kísérleteket vezet be, a melyek egyszerűen arra irányuljanak hogy egyedül a foszfortrágyázás, vagy a kálifoszfát trágyázással érhető-e el nagyobb eredmény? s akkor látni fogja, hogy azon költség a mit a kálitrágyára szán, sokszorosan kifogja magát fizetni. Késői takarmányok. ügy a széna mint a takarmány termés sem sikerült az idén. Ez az oka, hogy a gazdák oly olcsón vesztegetik el a jószágot, mint a legrosszabb esztendőkben. Érthető a félelem, mert a teleltetés elé csakugyan félve nézünk ; szerintünk azonban a bajon még lehet segíteni s korai az az elprédálásnak nevezhető bármily csekély áron való eladás. Mert hiszen még csak júliusban vagyunk. Előttünk az augusztus és az őszelő, a mely hogyha elég esős és meleg, még sok takarmányt adhat. A késői takarmányok közül itt említünk feljné- hányat, a mely a mi viszonyaink között is szép ter- termést ad s a melyekkel pótolhatjuk a szűk széna termést. Egy gyors fejlődésü csalamádé például a legjobb takarmány, úgy őszre zölden, mint télre bevermelve. Az u. n. keszthelyi keverék szintén késő ősszel, vagy sarjadzás után tavasszal nagyon jó takarmány. Áll 10 kgr. őszi repce és 60 kgr. rozskeverékböl. Az őszi árpa, vagy rozs és borsó keverék, a melyet óvári keveréknek is neveznek, szintén jó őszi takarmányok, 100 liter borsót és 50 liter árpát vagy rozsot elvetve holdanként, szeptember végén, vagy októberben 140—150 métermázsa termésre számíthatunk, megfelelő időjárás mellett. Mint látjuk, van elég késői takarmányunk, a inelylyel elejét vehetjük a mostani állatpocsékolásnak. Igyekezzünk is ezeket felhasználni a takarmány szükség ellensúlyozására, mert a mai csekély áron eladott állataink után a kár egyedül a gazdát sújtja. Hasznos tudnivalók. A gyümölcsfák faértéke. Ha gyümölcsfáinkkal már nem vagyunk megelégedve, akkor távolítsuk el azokat, mielőtt odvasokká és korhadtakká váltak vagy teljesen elhaltak volna. A legértékesebb fát adja a diófa; olyan 50 éves diófa, amelyekért 150 koronát fizetnek, nem is tartozik a ritkaságok közé. A diófa szerény igényeire, dús terméshozamára, különösen azonban fájának értékére való tekintettel ennek a fának az ültetését ajánlhatjuk. — Az almafa fája kiválóan alkalmas esztergályos munkára. Továbbá gyümölcsprések előállítására, mely célra csak igen kemény fát használhatunk, szintén előszeretettel és nagy előnynyel használják az almafa fáját. — A körtefa fája valamivel az almafáé mögött áll. leen jól használható rajz-sinek és háromszögek sto. készítésére, mert azzal az előnynyel dicsekszik, hogy nem tágul és nem vetemedik meg, azaz nem görbül meg, mint más fafajta, amikor azok a levegőnek vannak kitéve. A körtefa továbbá a puszpángfa pótlására és a becses ébenfa utánzására szolgál. — Az öregebb cseresznye- fák .fáját az asztalosok a becses és ritka mahagónifa pótlására és utánzására használják. Különösen igen könnyen fényesíthető és akkor igen szép színűvé válik. — A szilvafa fája főként technikai eszközök, mint töltögető kannák, vödrök stb. előállítására való, A barackfa fáját szép szine és szép farajza miatt finomabb asztalos munkára használják. A csapófészekről. A csapófészek ellenőrzője a tyúkok tojóképességének és igy nagyobb baromfi-telepeken nemcsak ajánlatos, hanem szükséges kellék is. Minden tyuk számozott és évszámmal ellátott láb- gyürüt kap. Egy 50 tyúkból álló baromfi-telepen 8 csapófészket kell felállítanunk és eleinte, körülbelül úgy két hétig nyitva hagyjuk a csapóajtót, hogy a tyúkok zavartalanul be- és kijárhassanak és megszok- hassák a fészket. Ha már megszokták, akkor a csapdát bezárjuk és a fészkeket negyednaponként megvizsgáljuk, hogy a benrekedt tyúkokat kiszabadíthassuk. A tojásra ráírjuk a tyúknak a lábgyürüjén lévő számát és ezt külön listába is bevezetjük. Rövid idő múlva megtudjuk, hogy jól vagy rosszul, termékeny vagy terméketlen tojásokat tojik-e a tyuk és igy a tojáshozamra való tekintettel, tyúkjaink minőségéről,
