Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-03 / 27. szám
julius 3. 3-ik oldal. GAZDAK LAPJA Minden gazda tudja, mennyire fontos úgy az izomzat és csontok fejlődése, valamint az edzés szempontjából a szabadban való legeltetés; egyesületünknek még sincs csikó legelője, miáltal gazdáink segítségére lehetne, kisebb birtokosaink kényszerítve vannak tehát, vagy a fejlődésre nagyon is káros istállón- tartást alkalmazni, vagy oly silány ménes legelőre kiadni csikóikat, hol azok a júniusi szárazság beáltával legtöbbször vissza fejlődnek. Az ilyen nyáron lesoványodott csikók kerülnek aztán télire istállóba oly takarmányozás mellett, mi a mai takarmány szűk években általánosan ismert. Ily körülmények között nem várhatjuk lóállományunk felvirágzását, még akkor sem, ha a tenyésztők birtokában a tenyésztésre különben alkalmas egyedek elég szép számban vannak is képviselve. E kérdés megoldásánál nem szabad sem az egyesületnek sem a tenyésztőknek elzárkózni áldozatok hozatala elől. Épen ezért nem helyeselhető, hogy 20 koronás évi legelőbérhez mereven ragaszkodjunk, mint ahogy erre a tényre a Gazdák Lapja már több ízben reá mutatott, mert a mai földárak és bérietek emelkedése foiyíán kérdés, hogy ezen kikötés mellett lehet-e egyáltalán csikólegeiöt létesíteni akkor, midőn szarvasmarhánál megszokott legeiőbér már pár év óta 20 korona egy nyári idényre; pedig ott a legelő tulajdonos legtöbbször nem sokat törődik, azzal, hogy mily karban hagyják el az állatok a legelőt. Ha e mellett még tekintetbe vesszük, hogy a csikók, kedvezőtlen legeltetési viszonyok mellett, rá vannak utalva etetésre, mit a tulajdonos — kamatostól visszakap csikója fejlődésében, — ez pedig csak egy lucernás létesítésével érhető eí, — lehetetlen azon eredményre nem jutnunk, hogy 30 koronát, sőt többet is megér az a nyári tartás, ha csikóink tényleg jól lettek gondozva s jó állapotban kerülnek haza. Közgazdasági szempontból hazánkban az állat- tenyésztés keretében igen fontos tényező a lótenyésztés ; nem elég azonban az állami méntelepek által elérendő sikerben bízni, mert még a tenyész kancák helyes megválasztása mellett is csak megfelelő jó tartásban fejlődhetnek ki csikóink. A kérdés másik része az, vájjon nem korai e még ezzei ez idő szerint foglalkozni ? Nézetem szerint j nem! És pedig azért, mert egyrészt esetleg pár hónap szükséges ahhoz, mig az egyesület megfelelő területet kaphat, — ha e kérdésben lehető rövid idő j alatt döntene is, — másrészt a berendezkedés is időt j vesz igénybe egy lucernás létesítéséhez szükséges előmunkálatokra, erre pedig a legalkalmasabb idő az őszi évad; végül az egyesületre mint vevő vagy bérlőre nézve az idei kritikus szárazság a területek összehasonlításánál és elbírálásánál kedvező körülmény gyanánt szerepel. Célszerű lenne tehát ezen kérdés felett nem napirendre térni, vagy azt, mint időszerűtlent mellőzni, hanem igenis a kérdés ismételt felszínre hozása után ezt megvitatatva elhatározásra jutni, mert igen sok gazdatársam véleményét csatolom akkor a magaméhoz, midőn azon kijelentést teszem, miszerint gazdasági egyesület nem azért létesítette annak idején a csikó- legelőt, hogy évek múlva a berendezési költségekbe való befektetés helyett azon 5000 koronáját olcsó kamat mellett takarékpénztárba helyezze, hanem igenis az volt az incteniója, hogy mint egyesület, a társulás végcélját tekintve a tagoknak szolgálatot tegyen s létjogosultságát ezúttal is beigazolja, mit a tagok az egyesülettől joggal várhatnak. Ha a tett mezejére lépve e téren is eredményes munkát fogunk produkálni, méltán várhatjuk egyletünk tagjai számának szaporodását. Vitüfß&s&y CróajMÍt*. Szövetkezet és Gazdasági Egyesület. Sokat tárgyaltuk utóbbi időben azt a kérdést, hogy össze fér-e egy vármegyei Gazdasági Egyesület intenciójával fogyasztási szövetkezet fenttartása? A mi Egyletünk előtt szőnyegen fekvő elválasztási kérdés indokolásául több Ízben hallottuk azt az érvet, hogy gazdasági egyesület kapcsolatban szövetkezettel sehol sem foglalkozik. Alkalmunk volt jelezni már ennek az állításnak a tévességét; pedig Egyesületünk mai hirtelen változatokban gazdag életében felette súlyos következményekkel járhatnak a tévedéseken alapuló elhatározások és reformok. Ez úttal tehát arra a tévedésre akarunk rámutatni, hogy a mi gazdasági Egyesületünk nem az egyetlen, mely szövetkezetei úgy állított fel, hogy azzal némi kapcsolatot tartott fenn. Mindenek előtt hivatkozunk arra, hogy hazánk két legnagyobb gazdasági testületé :az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és a Magyar Gazdaszövetség közül is az utóbbi Fogyasztási Szövetkezetei alakított: a Hangyát és azzal a legszorosabb kapcsolatban működik. Felhívásunkra pedig az alábbi Gazdasági Egyesületek eddig beérkezett válaszai álljanak itt: Aradvármegyi Gazdasági Egyesület. Átiratára válaszolva, van szerencsénk értesíteni, miszerint vármegyénkben már nyolc év óta fennáll egy vármegyei jellegű fogyasztási szövetkezet „Aradvármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete“' cim alatt, egyesületünkkel kapcsolatosan, a mely kapcsolatnak a lényege már magában a szövetkezet címében ki van fejezve. Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület. Megkeresésére válaszolólag van szerencsém szives tudomására hozni, hogy a vármegye területén van egy vármegyei jellegű fogyasztási szövetkezet, melyet a Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület 1897. évben alakított. Ezen szövetkezetnek a cime : Sárosvármegyei Gazdák Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete. A szövetkezetnek központja Eperjesen működik és 52 fiókja a vármegye különböző községeiben van elhelyezve. Sem a központ, sem a fiókok semmiféle más szövetkezettől függésben nincsenek. Ezen szövetkezet és a Sárosvármegyi Gazdasági Egyesület között semmi más kapcsolat nincsen, mint az, hogy a gazdasági egyesület alapításakor 1000 kor. áru részvényt jegyzett a szövetkezetnél s azonkívül 2000 kor. forgó tőkét bocsátott a szövetkezet rendelkezésére kötelezvény ellenében, mely összeg után a szövetkezet 5% kamatot fizet. Zalavármegyei Gazdasági Egyesület. Van szeSzabaüälaiäzoU ff lí j legtekiothetö * (Venyige) sztcsKaVcigd, íö s Hiegmraliete a Szítaira. Házi Egyesület Fogyaszt, és Értékesít« Smetezeténél Szaís mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésség* s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkivtl fontos, Kovács Mihály mMilu InttilfMra és Értékesít« Smteténél Szatmáriul, vagy annak Mely fióktelepénél SS ksmfla ária
