Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-01 / 18. szám

május 1. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. rágja, mig a gyökér lerágása csak abban az esetben kártékony, ha sok gyökeret fal le a féreg. Ha a vető­mag mélyen jutott a földbe, hosszú szárat ereszt a föld felszine felé, ahol azután a fiatal gabonanövény uj gyökereket fejleszt. Ha a növénynek ezt a részét megrágja a drótféreg addig, amig a növénynek a ve­tőmag tápanyagára fejlődése szempontjából még szük­sége van, akkor a növény elhal. Azért olyan vidékeken, amelyekben erősen lép fel a drótféreg, a gabonát mindig sekélyen kell elvetni vagy beforgatni. Különben pedig a kár lehető korlá­tozása céljából gondoskodni kell a növény gyors megeredéséről, jó fejlődéséről, alkalmas földmegmun­kálás és trágyázás utján. A répánál a jelzett óvintéz­kedéseken kívül még egy korai kapálás is is alkal­mazandó. Gyakorlati répatermelők azt figyelték meg, hogy burgonya mellett álló répánál tizenkét és több méterre alig van egy drótféreg. Azért ajánlatos ott, ahol a drótféreg nagyban űzött répatermelésben elha­talmasodik, a répasorok között megfelelő távolságban egy-két sor burgonyát beilleszteni. A drótféreg itt tar­tózkodik, amig a vetőgumó tart, időközben azonban a répa már kinőtt a kártevő foga alól. Minthogy a drótféreg különösen szereti a bur­gonyát, ezt hasznunkra fordíthatjuk azzal, hogy a so­rokba meglehetős nagy burgonyát csal- és fogóétekül, ezeket a sorokat valahogy megjelöljük és a burgonyát néhány nap múlva a behatolt drótférgek elpusztítása céljából összegyűjtjük. A drótféregtől ellepett gumókat, vagy le kell forrázni, vagy pedig a trágyadombon kénsavval rögtön megsemmisiteni. Egyedüli biztos el­lenszerül ajánljuk az ellepett mezőnek nagyobb kai- nit adaggal való ellátását, erős meszezését. Azonkívül a mezőn ki nem teregetett trágyadombokat földdel jól be kell fedni és kainittal beszórni, ami oly intéz­kedés, amely egyúttal a becses istállótrágya jó eltar­tására szolgál. G. T. Hasznos tudnivalók. A gyümölcsfa-karók fontossága. Kétségtelenül bebizonyosodott tény az ma már, hogy a fiatal gyü­mölcsfa karó nélkül el nem lehet. A szél t. i. ide-oda ingatván a fiatal, karóval nem támogatott fát, annak újonnan képződött gyökerei szétszakadoznak s evvel tovább fejlődése megakad és kérdésessé válik, kivált ha a tavaszt száraz nyár követi, amikor a csemete ki is vész. De a karóval nem támogatott fiatal fa szép növésű se lehet. A szél elhajlitja, meggörbíti gyakran annyira is, hogy öreg korában elhajolva, majdnem a talajt érik ágai. S ezen kezdetben lehet csak segíteni, később igen nehéz és költséges a beavatkozás s ezen öregebb fákat támogató oszlopok rendszerint újításra szorulnak, a fákba be is vágnak, szóval nem lehetnek oly előnyösek, mint a fiatal fák mellé alkalmazott karók, ha azok célszerűek t. i. simák, egyenesek, erő­sek. E követelményeknek tényleg meg kell hogy felel­jen a gyünölcsfa karó s különösen fontos, hogy sima, héjától fosztott legyen az, mert a héjas, háncsos karó növényt pusztító parazitáknak lehet tanyája s ilyen karóról az élősködők a gyümölcsfára származhatnak át. Ily karók célszerűek, ha legalább 270 cm. hosszúak s 5 cm. vastagok a felső végükön. Ebből a, talajba jut 90 cm. és tartóként jut a fára 180 cm. A talajba jutó részt, hogy valami utón (pl. megszenesitéssel, kátrányozással) konzerválni indokolt, az nem szorul bővebb magyarázatra. A szarvasmarha megsántulása. A szarvasmarha megsántulását megakadályozandó, a legtöbb gazdaság­ban az a szokás dívik, hogy az állatok patáinak hegyét levágják, ha a paták az istállóban való időzés után megnőttek. Ez azonban kivált igavonó ökröknél nem elég, hanem ezeknél is, mint a lovaknál, ajánlatos a paták gyakoribb és gondos kivágása. Hogy pedig a nyugtalankodó állatokat féken tartsuk, ajánlatos egy lábféket alkalmazni. Ez tudvalevőleg egy, mintegy kar hosszúságú kötél, amelyet fadarabbal megfeszítünk, úgy, hogy az állat tűrje a patáján végzett operációt. A borsó termesztéséről. A borsó szereti a könnyebb, nem frissen trágyázott, azonban foszforsa­vat dúsan tartalmazó talajt és napos fekvést. Hogy a fahamu kitűnő trágyaszer a borsó számára, az isme­retes dolog. Kevésbbé ismeretes azonban, hogy a növé­nyeknek száraz időben vízben oldott fahamuval való megöntözése kitűnő hatású, ép úgy a lúggal, vagy szappanos vízzel való megöntözés; ezek oly anyagok, amelyeket mosás alkalmával gondtalanul a kanálisba szoktunk önteni. A borsónak sok fényre és levegőre van szüksége. A leveleknek gyakori megbetegedése a tulsürü vetésre vezethető vissza. A borsó kirakásánál nagy gonddal kell arra vigyázni, hogy ne szórjunk el magvat és ne maradjon a talaj felületén mag, mert ezt észre veszik a galambok, verebek stb. és akkor vége az ültetésnek, mert ezek az állatok azután a jól elfe­dett magvak után is kutatnak. Irodalom. Vadőr. Darányi Ignác földmivelésügyi Miniszter megbízásából Illés Nándor nyug. főerdőtanácsos tan­könyvet irt a m. kir. erdőőri szakiskolák számára. Ez a népies nyelven írott könyv az okszerű vadtenyész­tés előmozdítására készült, s a céljának minden ol­dalról megfelel, s a kritikát mindig kiállja. Tartalmazza a vadak leírását, élet jelenségeit, tenyészetét, vadá­szati építmények és berendezések leírását, kártékony vadak mérgezését stb. Érdekes része a vadászatra vo­natkozó törvények és rendeletek ismertetése. A könyv 120 magyarázó ábrával van ellátva, magyaros stylu- sánál fogva igen élvezetes és tanulságos szakkönyv. Megjelent a földmivelésügyi Miniszter kiadásában 1908. Hírek. — A Hajdumegyei Méhész Egylet választ­mányi ülése megbízta titkárát dr. Vásárhelyi Zoltánt, hogy a létesítendő mintaméhes felállításához a szük­séges tudnivalók elsajátítása céljából látogassa meg az Erdélyrészi méhész egyesületet, valamint a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület mintaméhesét. A társ­egylet kiküldöttjét örömmel várjuk. — Uj cégjegyző. A Szatmármegyei Takarék- pénztár Egyesület igazgatósága egy régi, hű és buzgó szolgálatú hivatalnokát Thurner Albertet nevezte ki cégjegyzőül. — Esküdtek kisorsolása. A szatmári törvény­szék területén a május hóban Ítélkező esküdtbiróság megalakult s a rendes és pótesküdteket is kisorsolták. — A cs. és kir. 7. sz. Lóavatóbizottság Szat- máron a városmajorban f. év junius 11-én d. e. 8—9 óra között fogja a szatmármegyei kisgazdák bejelentett csikói felett a vásárlást megtartani. Felhívjuk érdekelt gazdáinkat, hogy csikóikat a jelzett helyen és időben pontosan hozzák be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom