Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-01 / 18. szám
május 1. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal. egyesítésben, az egyenlősítésben és a spekulativ (tervszerű) etetésben nyilvánul. Ne tévesszük össze az egyesítés és egyenlősítés fogalmát, külön-külön dolog mindegyik. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy gazdag néppel áttelelt törzsünk a többihez hasonlítva nemcsak arány- lagosan nem fejlődik, sőt lenéptelenedik. Itt a hiba rendesen az anyában van, öreg, s miután petefészke kiürült, nem képes a család létképességét biztosítani. Hívei ugyan tűrik, de vesztükre, mert előbb-utóbb pusztulás lészen Így szomorú részük. Azért ne tűrje meg egy méhész sem az ily elaggott anyákat, egyáltalán pusztítsa el mindegyiket, mely 3 évnél korosabb. Viszont vannak kevés néppel kitelelt törzseink, melyek oly rohamosan fejlődnek, hogy újabb és újabb lépe- ket kell beaggatnunk a szaporulat befogadására. Annál a hibát, emennél az erényt keressük s mindegyiket csak az anyában találjuk fel. Emez fiatal, peterakásra gazdag, megérdemli tehát hogy kíméljük s e végből néppel gazdagítsuk: egyesítsük az ilyen két családot. Módja a következő: Legelőször is az egyesítendő családot szétszedjük, megkeressük, s ha megtaláltuk öreg anyját, meg öljük. így anyátlanul visszahelyezzük s 24 óráig magukra hagyjuk őket, hadd érezzék árvaságukat. Ez idő leteltével áthelyezzük őket az egyesítendő család mézürébe, tágítván ennek födő deszkáját csupán any- nyira, hogy a megfélemlett árva nép nyelvén nyújtott mézzel kedveskedhessék a magát megtámadva vélt, de a hozományért mégis könnyebben békülő bennszülötteknek, de e nyíláson még egy méh sem járhasson át. Másik 24 óra múlva már ezt is megtehetjük, ennyi idő alatt egyszaguakká váltak s megtörténik az egyesülés. Okszerű méhész nem tűr méhesében gyönge családokat, a főhordás előtt meg épen egyenlősiti őket. Így válnak egyenlően erősekké, népesekké a várt fő- mézelésre. Egyenlősítést kasokkal helycsere utján eszközlünk ; vagyis azon időben, mikor a munkás sereg legnagyobb része künn röpköd, egy erős család helyére egy gyöngét állítunk. Kaptáros méheknél pedig abban áll az egyenlősítés munkája, hogy az erős törzsektől elszedett födött, lehetőleg már érett, kikelő félben levő fiasitást adunk be a megerősítendő törzsnek. Végezetül hagytam a spekulativ esetést — szándékosan. Jó fegyver ez annak kezében, ki jól megválasztja az időt hozzá s kellő körültekintéssel, óvatossággal forgatja; ámde a céltól messze távolodik a hozzá nem értő, fölöslegesen pazarolja mézét s épen ezért kezdő méhészeknek óvatos követésre ajánlom tanácsomat, melyet épen ezen fontosságánál fogva részletesen kívánok megadni. (Folyt, köv.) Szövetkezeti gyűlés. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetségé“-nek intézőbizottsága Szatmáron 1908. április 29-én d. e. 10 órakor György Endre elnöklése mellett a városháza tanácstermében ülést tartott. Mindenek előtt felolvastatott az 1907. november 13-án tartott intézőbizottsági gyűlés jegyzőkönyve, mely észrevétel nélkül hitelesíttetett Ezután ügyvezető-titkár olvasta fel a Szövetség 1907. október 1 -töl 1908. április 1-ig terjedő időre vonatkozó működéséről terjedelmes jelentést; melyből kiemeljük, hogy a Szövetség azon előterjesztését, hogy a közönséges pálinkának kismértékben és zárt üvegekben való elárusitása a fogyasztási szövetkezetek részére is engedélyeztessék, a nagymélt. Pénzügyminiszter ur 1908. február hó 12-én 85693. számú határozatával elrendelte. A múlt év őszén beállott pénzszükség és a kamat emelkedő irányzata a Szövetséget is azon óvatos elő- vigyázatra intette, miszerint uj hitelszövetkezetek alakításával ne gördissen a Központ elé akadályokat, hogy igy a meglevő tőkeerőt a régibb hitelszövetkezetek támogatására fordíthassa. Ennek tulajditható, hogy a válságos idők elmúlta óta csak egy hitelszövetkezetet alakított és pedig a „Felsőszivágyi hitelszö- vetkezet“-et, 112 tag és 176 üzletrészszel 8800 horona értékben, Felső és Alsószivágy községekre kiterjedő működési körrel. Alakítási ügyben előértekezletek tartattak Farkasaszón és Szélszegen, de ezen helyeken a hitelszövetkezetek megalakítását a Központ nem kívánta. Függőben vannak az alakítási kísérletek Mátészalkán, Szatmár-Zsadányban és Szakaszon. A titkári jelentést az intézőbizottság tudomásul vette azzal, hogy a f. évi közgyűlésen fogja a módját megtalálni annak, hogy a Pénzügyminiszter ur méltányos és előzékeny eljárásáért a Szövetség köszönetét kifejezze. Továbbá, hogy a „Mátészalkai hitelszövetkezet“ megalakítása céljából uj közgyűlés hivandó össze. Titkár bemutatta a Szövetség 1907. évi számadásait, mely szerint 1503 K. 22 f bevétel és 1440 K. 91 f. Kiadás mellett 62 K. 31 f pénzmaradvány mutatkozik. A vagyon-leltár összege pedig 537 K. 32 fillért tesz ki. A számadások tételenkint való megvizsgálása céljából Kovácsy Miklós, Kocsis József és Dimand Lajos urakból álló számvizsgáló-bizottság küldetett ki azon utasítással, hogy működésük eredményéről a folyó évi közgyűlésen jelentést tenni szíveskedjenek. A folyó évi rendes közgyűlésre vonatkozólag elhatározta az intéző-bizottság, hogy az 1908. junius hó 11-én délelőtt 9 órakor Halmiban fog megtartatni a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével megbízandó két tag választása. 3. Jelentés a Szövetség és a szövetségbe lépett Szövetkezetek 1907. évi tevékenységéről. 4. A Szövetség számadásaira vonatkozó számvizsgáló-bizottsági jelentés alapján a felmentvény felett való határozat hozatal. 5. Két intéző-bizottsági tag helyének betöltése egy évi időtartamra. 6. Felolvasás. 7. Megvitatása annak, hogy milyen alkalmas módon keressen a Szövetség azon céljainak elérésén, hogy Szatmár, Szilágy és Ugocsa vármegyékben a vármegyei közpénzek egyrésze az „Országos Központi Hitelszövetkezet“ utján és jótállása mellett ezen vármegyék hitelszövetkezeteinek csatornáin a nép anyagi támogatására felhasználhatók legyenek. (Bevezeti: Kovácsy Miklós). |fzi (Venyige) szecstfaVágd, Szabadalmazott «fuj » oegtekinthető i Btegszerecbető a Síitáira. Gizi. Egyeailet Fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kotím Mihály szabadalmi Ériihályfilfai ii Értékesítő Szöretezeténél Süti áron, zagy annak hraely fióktelepénél Sl korosa árkai
