Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)
1908-05-15 / 20. szám
GAZDÁK LAPJA május 15. 2-ik oldal Szabolcsmegyei lóversenyek. A Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület 1908. május 17-én tartja tavaszi lóversenyeit Nyíregyházán, melynek feltételeit a kövelkezőképen állapította meg az Egyesület: I. Gazdasági Egyesület dija. Sikverseny 800 korona, adva az egylet által; ebből: 600 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kb. 1600 méter. 3 év. és id. olyan félvér lovak számára, melyek Szabolcsmegyében lakó egyének tulajdonába vannak. II. M. kir. földmivelésügyi Miniszter dija. Sikverseny 1000 korona, adva a M. kir. földmivelésügyi Miniszter ur Ö Excellentiája által; ebből: 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv. kb. 1600 méter. 3 év. és id. belföldi lovak számára, melyek 1907. és 1908-ban 1200 korona értékű versenyt nem nyertek. III. Szabolcsvármegye dija. Sikverseny. Tisztelet- dij a két elsőnek, adva a vármegye közönsége által. Táv.: kb. 1600 méter. 3 év. és id. félvér lovak számára, melyek szabolcsvármegyei lótenyésztők által tenyésztettek, vagy melyek 1908. év május hó 1. óta szabolcsvármegyei lakosok tulajdonába vannak. IV. M. kir. földmivelésügyi Miniszter dija. Akadályverseny. 1100 korona, adva a tn. kir. földmivelésügyi Miniszter ur Ö Excellentiája által : ebből 900 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak. Táv.: kb. 4000 méter. Négy év és id. lovak számára, melyek a f. évben 1800 korona értékű gát-, vagy akadály- versenyt nem nyertek. V. Urlovasok Szövetkezetének dija. Gátverseny. 1000 korona, adva az Urlovasok szövetkezet által; ebből 800 korona az elsőnek, 200 korona a másodiknak, Táv. kb. 2400 méter. Négy év. és id. lovak számára, melyek 1400 korona értékű versenyt nem nyertek. VI. Gazdasági egyesület dija. Mezőgazdák versenye. Sikverseny. 200 korona, ebből 100 korona az elsőnek, 50 korona a másodiknak, 30 korona a harmadiknak, 20 korona a negyediknek. Futhat minden szabolcsvármegyei mezőgazda lova, melynek tulajdonosa lovának származását hiteles adatokkal igazolni tudja; telivérek kizárva. Indulás 100 méterrel a cél előtt, táv.: egyszer a pálya körül. Lovagolandó teher- k'egyenlités és nyereg nélkül. Általános határozatok: 1. Nevezési határidő az összes futamokra: 1908. május hó 10-ike, esti 10 óra. 2. A nevezések Írásban, vagy sürgönyileg a Gazdasági Egyesület titkári hivatalába (Nyíregyháza, Vármegyeház) küldendők. 3. Sikversenj :ben kancák és heréitek 1 fél klgr. engf jményben részesülnek. 4. Minden — nem csupán félvéreknek kiirt — ver enyben félvér lovak 3 klgr. engedményben részesüljek. 5. Csakis urlovasok lovagolhatnak. 6. Lovagolni színekben, vagy egyenruhában szalaggal lehet; versenyszinek a nevezéssel egyidejűleg be- jelentendők. 7. A nevezéseknek tartalmaznia kell: a lótulajdonos nevét, a lónak korát, színét, nemét, nevét és leszármazását. 8. Egy lovas sem lesz kimázsálva, mig a behatási dij ki nem fizettetett. 9. Az összes dijak utólagos jóváhagyás reményében Írattak ki. Az istálló szellőztetése. Az istálló szellőztetése igen fontos, nemcsak a forró nyári időben, hanem egyébkor is, talán még inkább. Mig a szabadban a levegő folyton felkevertetik a szél által és állandóan tisztittatik a növények által, addig az istállóban a kilehelés, a bél gázszerül kiválasztásának, a bőr párolgásának összes termékei gyíi- lemlenek fel. Minél hosszabb ideig állanak az állatok az istállóban, annál rosszabbá válik a levegő. Éhez járul még az alomban levő trágya és úrin bomlása. Sok szénsav és ainonniák keletkezik, a levegő tultelittetik vízgőzzel, úgy, hogy az állatok károsodása elkerülhetetlen. Ha még mindezekhez még valami járvány járul, akkor az állatok valóban szánalmas életfeltételek között tengődnek. Mindebből megítélhetjük, hogy mily fontos az istállóban kellő időben friss levegőt hozni. Ez, sajnos, ritkán történik. Télen az istállót igen melegen tartjuk és ennek folytán még hamarább hűlnek meg az állatok. Az istálló természetes szellőzése elsősorban az építőanyagtól függ. A legtöbb levegő hatol át a mész- kövön, azután az erdei fenyőn, habarcson; teljesen át nem bocsátók a tört kövek, az üvegezett téglák és a géppel préselt téglák. A szellőzésnek ezt a módját általában túlbecsülik. Ott, ahol masszív tetők felett rendelkezünk, nullával egyenlő. Az állatok ily istállókban nem fejlődhetnek, Mert hiszen az előbb említett kalamitásokhoz még a falak egészségtelen nedvessége is járul. Azért minden istállóban mesterséges szellőztetést kell alkalmazni. Ideális feladatunkul tekintsük, hogy az istállóban állandóan legyen friss levegő, anélkül, hogy a hőmérséklet 12—13 foktól lényegesen eltérne. Megkülönböztetünk vízszintes és függélyes szellőztetést, Az előbbit előidézzük olyan lyukak segítségével, amelyek bizonyos távolságban egymástól a mennyezet alatt vannak. Ezt a szellőztetési módot igen helytelenül szokták alkalmazni. Ezeknek a lyukaknak nem szabad 10 cm.-nél nagyobbaknak lenniük és nem szabad azokat közvetlenül az állatok feje fölött, hanem az állóhelyek között nagyobb számban alkalmazni. Az üres csatornáknak belülről kifeié emelkedőig kell szerkesztve és dróthálóval elzárva lenniük, hogy madarak ne fészkeljenek beléjük. Ha ezt a vízszintes ventillációt a jászol alatt, 3/t Minden gazdaságban nilKdlSztutetlen eszHőzőH KS£ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és űrt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.
