Gazdák Lapja, 1908. május (7. évfolyam, 18–22. szám)

1908-05-15 / 20. szám

május 15. GAZDÁK LAPJA 3-ik oidai. méterrel a padozattal alkalmazzuk, akkor az az elő­nyünk támad, hogy a nehéz, a földön heverő gázok j hamar eltávoznak. Ezeket a nyílásokat azonban szin­tén rácscsal kell ellátni. Háromszorta kedvezőbb hatású a függélyes szel­lőztetés, Legjobbak, legolcsóbbak és leghatékonyab­bak a deszkákból készült csatornák, amelyeket ma­gasan a tető fölött kivezetünk, 4 deszkát derékszög j alatt egyszerűen összeszögezünk. Az ilyen csatornának ; persze elzáró berendezéssel kell ellátva lennie, hogy az eső be ne essen. A csatorna ne legyen 20—25 cm.-nél szélesebb. Ha keskenyebb, akkor tulcsekély a légáramlás, ha tulszéles, akkor ismét csak kevés le­vegő hatol át rajta. A fontos az, hogy elegendő szám­ban alkalmazzuk a csatornákat. 300 köbméter térfo­gatra, azaz 10 lóra, egy ilyen csatornát számítunk. A csatorna alsó vége az istálló mennyezetének legfelsőbb pontján torkolik be; az állatok feje fölött nem szabad alkalmazni. Minél több rossz levegő vezettetik ki felül, an­nál több friss levegőnek kell alulról behatolnia. Az utóbbit szellőző nyílásokkal érjük el, Ilyen alsó nyí­lások nélkül a felső szellőzők nem működnek. Igen praktikus és olcsó a Muir által szerkesztett szellőző. Ő deszkákból egy 40 cm. hosszú szellőző csatornát készít. Azzal pedig, hogy keresztbe helyez még a csatornába deszkákat, 4 egymással párhuza­mosan felfutó csatornát kap, amelyek a tető felett 60—70 cm.-re állanak és be vannak fedve. A csator­nának a tető felett levő részét 3 cm. átmérőjű, sűrűn alkalmazott kerek lyukakkal látja el. A kívülről ható szél már most csak az egyik rész csatornába hatol­hat, mig a többi három rész csatornán át akadályta­lanul szállhat el a rossz levegő; igy kitűnő szellőzés áll elő. Ha az állatok az istállón kívül tartózkodnak, ak­kor az összes ablakokat és ajtókat ki kell nyitni. Az istállóknak helyes szellőzése a betegségek megakadá­lyozásának egyik főbb eszköze. Bor. Debreczeni lóversenyek verseny­feltételei. A debreczeni Lóverseny-Egylet május 23—24-én, két napon keresztül fogja tartani lóversenyeit, melynek feltételei a következők: Első nap. Szombat, május hó 23. I. Eladók handicapja. 1300 korona, ebből 1000 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 2000 méter. 3 é. és id. belföldi lovak számára. A győztes 1500 koronáért árverés utján eladó. Beiratási dij 10 korona; további 10 korona a május 13. után állva maradottaktól. Belföldi professiónátus lovasok által lovagolandó. II. Debreczen sz. kir. város dija. 1000 korona, ebből 800 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 1400 méter. 3 é. és id. belföldi félvér mének és kancák számára, melyek még 900 korona értékű sikversenyt nem nyertek. Legalább két külön­böző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij ki­adassák. Beiratási dij 10 korona, további 10 korona az indulóktól. III. Hortobágyi dij. 1900 korona, ebből 1500 korona a győztesnek, adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 1600 méter. 3 é. és id. belföldi lovak számára, melyek 1907. és 1908-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 20 korona, további 20 ko­rona az indulóktól. IV. Nyulasi gáíverseny. 1500 korona, ebből 1200 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 2400 méter. 4 é. és id. belföldi lovak számára, melyek 1907. és 1908-ban 1700 korona ér­tékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona az indulóktól. V. Hadseregi gátverseny. 1000 korona, ebből 700 korona a győztesnek 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 2400 méter. A cs. és kir. közös hadse­reg és a m. kir. honvédség tényleges szolgálatába.. levő tisztjei és tiszthelyetteseinek folyó év május ho elseje óla tulajdonában levő és ugyanilyenek által lova golandó oly 4 é. és id. lovak számára, melyek '. .107. és 1908-ban 1700 korona értékű versenyt nem nyer­tek. Beiratási dij 10 korona, további 10 koror.a az indulóktól. VI. Eladók akadályversenye. 1300 korona, ebből 1000 k^.jna a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 3600 méter. 4 é, és id. belföldi lóvék számára, melyek 1907. és 1908-ban 1700 korona ér­tékű versenyt nem nyertek. A győztes 1500 koronáért árverés utján eladó. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona az indulóktól. Második nap. Vasárnap, május hó 24. I. Nyeretlenek versenye. 1300 korona, ebből 1000 korona a győztesnek, adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 1200 méter. 3 é. és id. belföldi lovak számára. Beiratási dij 20 korona, további 10 korona az indu­lóktól. II. Pallagi handicap. 1500 korona, ebből 1200 korona a győztesnek, 200 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 1800 méter. 3 é. és id. belföldi lovak számára, melyek 1907. és 1908-ban 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Beiratási dij 10 korona, további 20 korona a május 13-án állva maradottaktól. III. Totaüsateur-verseny. Sikverseny. 1900 korona, ebből 1500 korona a győztesnek, adja a m. kir. földmivelésügyi miniszter, 300 korona a másodiknak, 100 korona a harmadiknak. Távolság kb. 2400 méter. 3 é. é. és id. belföldi lovak számára, melyek 1907. és 1908-ban 1800 korona értékű sikversenyt nem nyertek. Beiratási dij 20 korona, további 20 korona az indulóktól. Hlzl (Venyige) szétvágó, Szabadalmazott « uj ® nwMintMí s megszerezhető a Mmm. 6azd. Egyesület Fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü s csak egy embert igényel, különösen kisgaz­dáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalvaa és Értékesítő Szövet'1’,(téliéi Szstmífon, vagy annak önnely fióktelepénél 38 korona irhán

Next

/
Oldalképek
Tartalom