Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-10 / 15. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA április 10. E kiállítás anyaga legfeljebb bizonyítéka mindannak, amit előbb elmondottunk. A Már- marosból, Erdélyből, Dunántúlról, az Alföldről óriási mennyiségben ide hozott remek, művészi tökéletességben kiforrott ízlésű, anyagban és formákban magyar kézimunkák a bizonyságai annak, hogy a közönség szerető pártfogását megértik és Ízléses, gondos, s ami fő : lelkében is magyar munkákkal viszonozzák a magyar föld dolgozó asszonyai és leányai. És e megértés a jövő gazdasági függetlenség gyökere és biztosítéka. Méhészet. Rovatvezető': Csiszéri Nagy Samu. Még mindig hideg idők járnak, Április van s éjszakáink oly hűvösek, sőt hidegek, hogy akárhány deres reggel mementója a jogaihoz görcsösen ragaszkodó, de már mégis eltűnt Tél apónak, az itt levő, de erejében gyönge Tavasznak. Mig emez nappali melegével fölfakasztotta fagyát a földnek, mely csicsergő madarak zenéje-, döngicsélő méhek danája-, színes bogársereg zümmögése mellett ezrével szólítja a kérges kezeket pihent karok erre vágyakozó munkássorába; mely rögei közül a sokáig aludoít, de már fölkelt vegetátionak nyújt uj reggelt egy újabb élethez: addig amaz dermesztő hideg szelével inti őket a megfontoltságra, arra, hogy ne siessenek gyorsan szabad világba lépni az édes földanya meleg kebléről. Méheinkre is rósz tavasz jár. A nap déli melege, himpor-, egyik-másik kehelyben méz gyűjtésére csábiíja őket s munkájuk kezdetén, a siker reményében befutni kényszerült röppályájuk talán — első állomásán — ezrével pusztulnak el az árnyék reájok halálos hidegségében. De azért reméljünk! jön majd egy jó enyhe eső s az általunk óhajtott fél javára eldönti a marakodó két évad társharcát. A som javában virít, déli órákban szinte rajszámra zümmögnek és gyűjtik virágain kedvelt kis állatkáink szükséges élelmüket Most már mindegyik családunk állapotával tisztában kell lennünk, elég meleg van ahoz, hogy a fiasitás meghűlésének veszedelme nélkül alaposan átvizsgáljuk őket. Ha vérhasban szenvedne a család, (jele ennek a kereteken, kaptár belső falán, a röplyuk körül látható ürülék:) sőt e miatt már lenéptelenedett: teljes feloszlatása a legcélszerűbb, ha azonban csak kezdetén vagyunk a bajnak s az anya jó, úgy lakóijuk át őket egy tiszta kaptárba. Tömör, simán fedett fiasitás, friss és bő himpor- készlet az anya jóságára, a család életrevalóságára vall. Fölös üres kereteket távolitsunk el, szűkítsük igy a köitőteret, hogy kisebb mennyiségű méz fölhasználásával is kellő melegséget tudjanak fejleszteni, amelyre a babaméheknek föltétien szükségük van. Ha sok a lépesméz, most vehetünk el belőle, adjunk helyette üres kereteket be, hogy legyen az anyának hova petéznie. Ha nincs a családnak elég méze, helyezzünk be mézes kereteket, mert a készlet most már rohamosan fogy. A röpképes munkás méh a szabadban is megtalálja napi élelmét, nagyon sok kell azonban az ifjú méhek táplálására. Kaptár mérleg adatai nyomán, hogy mig télen aivó törzseink 2—3 hónap alatt is alig fogyasztanak el 1 kiló mézet, ugyanennyi a mostani időszakban csak 3 hétre elég. Ne fukarkodjunk hát táplálásukkal, magunkat boszszulnánk meg, mert csak az a törzs — mely épen ennélfogva fölnépesedik — adhat nekünk rajt is, mézet is. A szabad természet fukarkodik még adományaival, éleirevaló családok élelmes munkásai aztán keresik és megtalálják ott hol könnyebben hozzájuthatnak. Ezeknek anyátlan és a gyönge családok rendesen zsákmányul jutnak. Veszedelmes jelenség ez, a rablás, melynek kitörése egész méhesünket is megsemmisit- heti. Jegyezzük meg jól, hogy a rablásnak mindig a méhész az oka, mert meg tűr méhesében anyatlán és olyan gyöngébb családokat is, melyek erősebb népességű törzs támadásával szemben a harcot föl nem veheti, ellenében kellőleg védekezni nem képesek. . (Folyt, köv.) Szövetkezeti pálinka árusítás. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége“ a múlt év folyamán azon előterjesztést intézte a nagymélt. m. kir. Pénzügyminiszter úrhoz, miszerint engedtessék meg, hogy közönséges pálinkát kismértékben a fogyasztási szövetkezetek is árusíthassanak. Előterjesztések legfőbb indokolásául azt hozta fel, hogy a pálinkaivás mértéktelen fogyasztásának korlátozására sokkal alkalmasabbak az erkölcsi alapokon nyugvó szövetkezetek, mint az egyéni érdekek kielégítésére törekvő magán elárusítók. A „Szövetség“ ezen előterjesztésére f. hó 4-ikén érkezett meg a nagykárolyi Pénzügyigazgatóság utján a nagymélt Pénzügyminisztérium rendelete, melyet szószerint közlünk: „A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztériumnak folyó évi február hó 12-én 85693 sz. alatt kelt rendelkezése alapján az oda közvetlenül benyújtott előterjesztésének elintézéséül következőkről értesittetik folyamodó szövetkezet: Az alkoholizmus terjedésének lehető megakadályozása céljából a pénzügyi érdekek háttérbe szorításával utóbbi években az a gyakorlat lett életbe léptetve, hogy a kismértékben való elárusitásra szóló engedélyek kiadásánál az engedélyekből a szeszből hi- | deg utón előállított közönséges pálinka — mely már olcsóbb áránál fogva is legalkalmasabb — a tömeg fogyasztásra kizáratik. Mind«# gazdaságban alüpzM *i!«» esztfzSK SSS SS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidöszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni ! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl aJzakámejjei (iaidasájji Egyesület Fogyasztási és űrt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
