Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-10 / 15. szám
GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. április 10. Nehogy azonban a szövetkezetek magánfelekkel szemben a verseny tekintetében hátrányt szenvedjenek oly esetekben, midőn az illető községben, melyben az \ engedély kéretik, egyes magánfelek még régebben ki- adott engedélyek alapján, közönséges pálinkának kismértékben való elárusitásáról szóló jogositványnyal is j bírnak, — e jogosítvány a szövetkezetek, részére is j kiadaíik. — Háztartási célokra és közönséges palin- j kának házilag való előállítására alkalmas szesznek kis- ; mértékben való elárusitására pedig a szövetkezeteknek adandó engedélyek kivétel nélkül ki lesznek terjesztve.“ A nagyméit. Pénzügyminiszter ur tehát a szövetkezeteknek egy régi jogos kívánságát teljesiíette, most a szövetkezeteken a sor, hogy e joggal éljenek; de a szövetség célzata szerint ezzel úgy éljenek, hogy ne csak jövedelmüket szaporitsák, hanem a szövetkezeti vezetők megfelelő utón és módon hassanak oda, hogy községükben a mértéktelen pálinka fogyasztás lehetőleg korlátok közzé szorittassék. Méhészeti tanfolyamok Gödöllőn és Erdélyben* A gödöllői áliami méhészeti gazdaság, valamint az „Erdelyrészi Méhészeti Egyesüieí“ a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter rendeletéből kifolyólag méhészeti időszaki tanfolyamokat rendez a következő sorrendben : A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1908. évfolyamban hat időszaki tanfolyam fog tartatni az itt közölt beosztás mellett: május hó 4—24-ig, földműves kisgazdák; junius hó 1 — 14-ig, erdőőrök; junius hó 16—28-ig, lelkészek; julius hó 2—22-ig és julius 25-től aug. 15-ig néptanítók, végre augusztus 18—31-ig nők számára. Mindezen tanfolyamok hallgatói, annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati kérvényükben szorult anyagi helyzetüket igazolják, s a m. kir. államvasutaknak a távolsági forgalom 7—16. vonalszakaszai között levő valamelyik állomásáról jönnek, a személy és vegyes vonatok Iil-ik kocsi osztályában érvényes féláru menet-jegy váltására jogosító igazolvány küldetik, melyeknek ára a visszautazás költségeivel együtt a tanfolyam befejezése után fog megtéríttetni. Minden egyes tanfolyamra 20—20 hallgatót vesz fel az áilami méhészeti gazdaság. A kérvényeket a m. kir. földinivelésügyi minisztériumhoz 1 koronás bélyeggel ellátva, az illető tanfolyam megkezdése előtt egy hónappal kell beküldeni, még pedig fölöttes hatóságuk utján, a földművesek pedig a község elöljárósága ajánlatával ellátva. Az „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület“ házsongárdi telepén három időszaki méhészeti tanfolyamot fog tartani a következő beosztás mellett: május hó 16-tól 31-ig földmives kisgazdák, junius 14—27-ig lelkészek és julius 6—19-ig néptanítók számára. A kisgazdák napi 2 korona, lelkészek és tanitók napi 3 korona segélyben részesülnek, s kötelesek az előadáson pontosan megjelenni. A pályázni szándékozók a foglalkozásuknak megfelelő időben tartandó tanfolyamra vonatkozó kérvényüket az „Erdélyrészi Méhészeti Egyesület" elnökségéhez Kolozsvárra címezve, a földművé- | sek községük ajánlatával ellátva legkésőbb április hó 25-ig, a lelkészek és néptanítók pedig felettes hatóságuk utján legkésőbb május 25-ig nyújtsák be. Amennyiben a tanfolyamokra elegendő földmives, lelkész, vagy néptanító nem folyamodnék, azon esetben más foglalkozású egyén kérvénye is figyelembe fog vétetni. Minden egyes tanfolyamra hasonlóképen a gödöliöihez 20—20 hallgató jelentkezhetik. Céljuk ezen tanfolyamoknak az, — mint azt a felhívás is igen szépen ecseteli, — hogy az azokon résztvevők a méhtenyészíés elméleti és gyakorlati ismereteit, valamint hogy a inéhkaptáraknak és méhészeti segédeszközöknek házilag való elkészítését is elsajátítsák. Elismerésre méltó a kormánynak e ténykedése, mely a gazda mai nehéz helyzetén óhajt könnyíteni az által, hogy megismerteti vele a méhészetet, mely igazán alig-alig kerül költségébe a gazdának s különösen most, a midőn Egyesületünk is mintaméhest állít fel, nagyon is helyén való volna, ha gazdáink, lelkészeink és tanítóink minél számosabban keresnék fel e tanfolyamokat. Gyümöícsárusitás a Máv.-nál Eddig a vasúti állomásokon az ottani munkások hozzátartozói, esetleg az állomásfőnök kegyencei árusították a vizet, hazai és déligyümölcsöt. Ez a vásártér korántsem jelentéktelen, ha meggondoljuk, hogy mintegy háromezer állomáson az utasok százezrei fordulnak meg nap-nap mellett. Ha ezek tisztességes gyümölcsöt méltányos forgalmi áron kaphatnának, akkor nekünk alig kellene szerény gyümölcstermelésünkkel a külföldön házalni, uzsorás közvetítőket hizlalni; maga az utazóközönség lehetne a legjobb vevőnk és fogyasztónk. De erre a célra az állomási gyümölcsárulást rendezni kellene, mert a mai állapot teljesen a véletlen eredménye. Mindenki tudja, hogy — gyér kivételektől eltekintve — az állomásokon íutkorászó kofák méregdrága áron ehetetlen, élvezhetetlen gyümölcsöket kinálgatnak. A gyakorlattabb utazó biztos balekot sejt abban, aki még mindig mer gyümölcsöt venni. Lehetetlenül sztik sodrású papírba felülre tesznek egy-két tetszetős szemet, az alja már férges, vagy éretlen vackor, mely csak a hideglelés terjesztésére alkalmas. Kiváló közgazdasági, népjóléti, közegészségügyi érdekek követelik tehát, hogy a mai rendezetlen állapot átgondolt és céltudatos szervezésnek adjon helyet. De különösen a néperkölcs megóvásának kérdése is sürgeti, hogy intézményesen gátoljuk meg annak a balfelfogásnak tovább harapódzását, mely az élelmességet összetéveszti a nyílt csalással, a gyümölcsuzsorát gyümölcsértékesítéssel. Hogy ez az ötlet üzletileg is jól értékesíthető lenne, megneszelte ezt két sajókazai vállalkozó s olyanforma ajánlatot adtak be a kereskedelmi minisztériumhoz, mely szerint ők hajlandók a MÁV. összes állomásain, évi 10 korona átlagos helypénzt fizetni a kizárólagos gyümölcsárusitási jog kihasználásáért, természetesen beleértve a déligyümölcscsel való kereskedést is. Ajánlatuk hiteléül le is tettek már 2000 korona óvadékot és a MÁV. igazgatósága ki is adta nekik a kizárólagos engedélyt. m 1 tty ■ t) m stoilM Szabadalmazott #?uj m nbíjtekiEtM s megszereehető a Szatmám. Gazd. Egyesälet mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségk s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Korina Mihály szabadalma Emiháljfalrai Fagyaszt. ?s Értékesítő Siőreteteíánél Szatróa, vagy annak brmtly Sókteíepéaél 28 korona írtai.
