Gazdák Lapja, 1908. március (7. évfolyam, 10–13. szám)

1908-03-27 / 13. szám

március 27.

GAZDÁK LAPJA

5-ik oldal.

Amint alakulnak és virágoznak már nálunk is, tej gazdaságok, gyümölcs gazdaságok, bizonyosan virulnának az önállóan berendezkedet konyhakerti gazdaságok is.

Maga, egy-egy tisztán konyhakerti mag termelésre berendezett telep óriási értéket képviselne. Hány külföldi termelőnek értékes fogyasztó piaca szegény — még elmaradott népünk ?

Nézünk szét egy csemege kereskedésben, mennyi úgynevezett befőtt, aszalvány, saláta és főzelék féle van ott. Jó pénzt kell fizetni értök és ez a pénz külföldre megy, mivel nekünk hiába van mindenünk nem tudjuk felhasználni, nem értünk hozzá.

Azonban ha nőnek az igényeink, mint ahogy tényleg, sőt rohamosan nőnek a legalsóbb néprétegekben is, nőjjön ám a tudásunk és értelmi képességünk is, hogy ezen igényeket ki is elégíthessük. Nemzeti gazdaságunkban, ezer és ezer betöltetlen hely van mindig, ahol az akarat és értelem érvényesülhet. A fő az, hogy szakítani kell a múltnak ósdi szokásaival és komolyan kell akarni, még pedig addig mig nem késő,

Tennivalók a gazdaságban.

— Április hóban. —

A gazdaságban. Legfőbb tennivalója minden jó gazdának, hogy a kalászos gabonafélék, a nyári zöldtakarmányok, p. o. ó-árpa, zab, zabosbükköny stb. elvetését még március hó végén bevégezze, ezek elvetése után teljes erővel hozzá kell fogni a kapásnövények alá szánt földek bemunkálásához. Ha a tél folyamán nem hordtuk volna ki bármi okból az előirányzott trágyát, még ki lehet hordani a kapásnövények alá, mely középmélyen beszántandó. Mindenesetre az érett trágya kihordása lesz a helyénvalóbb.

Ha a talaj szikkadni kezd, nem ragad a borona a földhöz, meg lehet kezdeni a növényápolási munkákat.

Kötött talajon (agyag vályog) az őszi vetéseket tavasszal megfogasoljuíc, hogy a gyengébb vetések megbokrosodjanak, az erősebbek gyorsabban fejlődhessenek. Az őszi vetések tavaszi fogasolása a legfontosabb védekezési módja a gyomirtásnak s amely vidéken p. o. daravirág, acatfolyóka, vadrepce, pipacs, konkoly stb. uralkodó gyom a vetések között, annak nagy mértékben való irtását, gyérítését okozza a fogasolás. Ezen növényápolási munka nem mulasztandó el, ha télen jószág járta-taposta a vetést. Nemcsak a szántóföldön, hanem a réten, legelőkön, lóhere és lucernásokon is meg van a jó hatása a fogasolásnak.

A réteken és legelőkön a hiányos részeket, ha március hó folyamán uj vetéssel nem pótoltuk, úgy az ottani akadályok, vakondtúrások, hangyabolyok, az évelő gyomfüvek eltávolithatók a fogasolással. Ha réteket a téli hónapokban nem trágyáztuk volna meg, azt még mindig eszközölhetjük (compost) keveréktrágya, vagy higitott trágyalével. E hó folyamán a rét és kaszálók legeltetése beszüntentedő.

Homoki gazdaságokban, ahol az ősszel rozsosborsó, szöszösbükköny, repcés borsót stb. takarmánynak vetettek, az már mint zöldtakarmány e hó második felében kaszálható.

Amely gazdaságban dohánytermeléssel foglalkoznak, ott a bevetett dohány-melegágyakat szorgalmasan kell szellőztetni, hogy a palánták a kiültetésig kellőleg megerősödhessenek.

Ha a melegágyban a dohánypalánták szépen megnőttek, sűrűn állanak, az erősebbeket hidegágyakba lehet átültetni.

Kertben. A zöldségnemüek veteményezését be kell végezni. A hó végefelé szabadföldre ugorka, dinnye, tök és paszuly ültetése megkezdhető. Korai burgonyát és csemegetengerit ültethetjük. Nyári saláta s a káposztafélék a melegágyakból kiültethetök. A veteményes- és nevelőágyakban gondosan kell gyomlálgatni.

Lomblevelű fák, díszcserjék és gyümölcsfák átültetése még e hóban eszközölhető addig, mig azokban a nedvkeringés szünetel. A tűlevelüfák, cserjék (az összes fenyők) át- és kiültetésének ideje csak a teljes nedvkeringés alatt április hóban végzendő.

Gyümölcsösben. A nyesést, koronaalakitást a gyümölcsfák gondos megtisztogatását be kell fejezni, mielőtt a rügyek kifakadnak.

A héj alá való oltást április hó végén a nedvkeringés megindulása után végezhetjük.

Szőlőben. A nyitás és metszés, ezzel együtt a karózás a legfőbb munka. A tökefejből és nyakból eredő rügyeket azonnal távolítsuk el, hogy a tőke erejét ne fogyasszák. Az oltványok kiültetésére ez a legalkalmasabb idő. A késői fagyok ellen kellőképen védekezzünk.

Pincében. Gondoskodjunk a pince szellőztetéséről és tisztántartásáról. Az összes üres hordókat el kell látni kénnel. Az uj hordók beszerzéséről most kell gondoskodni, mivel a kádármunka ilyenkor a legolcsóbb.

E hó végefelé az uj borok második lefejtését is be kell fejezni. Az utóerjedésben levő boroknál „ko- tyogókat“ alkalmazunk vagy az akonákat (dugókat) meg-megnyitjuk, nehogy az ott összegyűlt szénsav kárt okozzon.

A hordókat fel kell töltögetni.

Méhesben. Szalmakasokból a kaptárakba most kell a méheket átlakoltatni. Az építés és fiasitás rohamosan szaporodik. Erősebb törzseknek adjunk műlépet. Az etetést, ha kell, folytatjuk. A röplyukat, mig hűvös az idő, tartsuk szűkítve.

E hóban a viaszmoly fejlődése megindul, vigyázzunk s a kaptárak alját szorgalmasan tisztogassuk.

Állatok körül. A trágyahordás, kapásnöványek alá való szántás és sokféle növényápolási munka még e hó folyamán is erősen igénybe veszi az igás jószágot, ennélfogva nem szabad elhanyagolni azoknak a takarmányozását.

Nagy vigyázatot igényel a fiaskancák takarmányozása és fedeztetése is.

Friss borjas tehenek és választott borjuk és malacok jól tartandók.

E hó közepétől kezdve, nem nagy gondot okoz a takarmányozás, mert a ki ősszel gondoskodott arról, hogy tavasszal korán etethesse a zöldtakarmányt, az a gazda már április hó közepén megvághatja a zöldro- zsosbükkönyt, borsót stb., a növendék állatok nagyrésze pedig legelőre bocsájtható.

A borsó előhajtatásáról.

Egy 50 cm. széles, 1 cm. közökkel biró dróthálóból 20 cm. széles sávokat metszünk. Ezeket a sávokat egy 4 cm. vastag karón úgy meghajlítjuk, hogy 8 cm. oldalmagassággal biró csatorna keletkezzék. Ezeket a csatornákat egymás mellé megfelelően hosszú és 12—15 cm. oldalmagassággal biró ládákba helyez-