Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-24 / 4. szám
4-ik oidal GAZDÁK LAPJA január 24. legelő volt, a lakosság főjövedelmét az állattenyésztés szolgáltatta. A kiáradt folyók sok és termékeny iszapot raktak le, ettől dúsan nőt a fű rajta, szépen fejlődött a legelő állat. A folyók szabályozásával oda törekedtek, hogy a vizet minél rövidebb utón elvezessék, kiáradásukat meggátolják. Töltések védik ma az alföldi talajakat az árvíztől, de ezzel elvonták tőle a termék-nyitő iszapot is és az alapos mélyreható átnedvesedést. Az ármentesitett vizterületeken most már nem kellett állattenyésztést űzni. föllehetett azt törni és szántóföldül használni. Meg is tették azt egyre fokozódó mértékben. Az állattenyésztő gazdaságot lassan- kint fölváltotta a búzatermelő. Az idők folyamán lerakodott iszap bőven adta a termést és igen egyszerű, igen primitiv gazdálkodással, nagy jövedelmet lehetett előállítani. Legbiztosabban fizetett, legkevesebb munkát kívánt a búza, azért ez volt a fővetemény, melynek jó ára, nagy termése, bő jövedelemhez juttatta a gazdákat és ezért egyre-másra törték fel a legelőket, réteket, melyek fütermése a folyók szabályozása óta különben is megapadt. Ma csak az a terület szolgál rétül vagy legelőül, a mely szántóföldül egy vagy más okból alkalmatlan. A mig a talaj bőviben volt a tápanyagoknak, jó dolga volt az alföldi gazdáknak, mert termés volt bőven. A vizszabályozásnak is csak az előnyeit látták, azt, hogy sok kitűnő földhöz juttatta a gazdát, a szabályozási dijakat könnyen fizették, mert azok kisebbek, a termések pedig nagyobbak voltak, mint ma. Ezen időszak volt az Alföld gazdálkodásának a fénykora. Nem is a gazdálkodási rendszerben követtek el hibát az alföldi gazdák, hanem abban, hogy azt hitték, hogy fenékig tejföl marad véges-végig, a föld nem fog kimerülni soha, és a jó időkben nem tettek félre a majdan bekövetkező sovány korszakra, a fölös jövedelemből! Az ország más részében, a mint a gazdák látták, hogy a föld ereje fogy, áttértek a trágya-gazdálkodásra, az okszerű forgókra, a jobb szántásra, állat- állomány tartásra, takarmányok termelésére. Igaz, hogy ez nagyobb termelési költséget és sok befektetést igényelt, de a gazda tisztességesen existálhatott. Az Alföldön azonban a talajkimerültség bekövetkezte után is megmaradt a régi gazdálkodási rendszer. Egy kis javulás mutatkozott ugyan, de nem sok. Még ma is sok oly szántóföld van az Alföldön, a mely trágyát sohasem látott, s a hol trágyáztak is, silány minőségű trágyát használtak, a minek látszata nincs. Ez és a művelés kezdetlegessége oka annak, hogy az Alföldön az átlag-termések kisebbek, mint a mostohább földviszonyok mellett, de belterjesebben gazdálkodó más vármegyéiben az országnak. Már most az ilyen gazdálkodás mellett nyert elégtelen búzatermések, a vizszabályozási költségek és a búzának sok időn át alacsony ára, együttvéve azt idézték elő, hogy az alföldi gazda deficittel gazdálkodik. Ezt igazolja az ingatlan jelzálog-terhek folytonos emelkedése. A jövedelem nem elég, tehát a tökéhez kell nyúlni. Az alföldi gazdának nehéz jól gazdálkodni. Többnyire nagv határral bíró községekben lakik és távol fekvő birtokainak kezelésénél, a hasztalan sok ide-oda járkálás és fuvarozás drágítja meg gazdálkodását. A birtokos nem lakván állandóan a tanyán, nem műveli földjét kellőleg, nem trágyázza kellőleg és nem üz változatos termelést, hanem a buza-kukorica kettős forgót, vagy még annál is zsaroióbbat. Így, a mint exisíál most ez a tanyarendszer, a szélsőséges klímával, oka a Közép-Alföld gazdasági bajainak. Az Alföld déli részein már kedvezőbb az állapot annyiban, hogy a községek határai nem oly nagyok. Nincs is ott tanyarendszer, csak a Bácska felső részén. A fő termelvény ott is a búza és a kukorica. A föld ott is halad a kimerülés utján és a trágyáz ás intenzivebb fentartásának itt az ideje. A Bánság is a termések nagysága tekintetében már nem a régi. Cserháti mesteri kézzel rajzolta meg 0Z 0l£0t. Mit kell tehát tenni? Ezt majd az értekezlet lesz hivatva eldönteni. Az „Egészségügyőr“ cimü Fodor G. Géza szerkesztésében és az „Egészségügyőr irodalmi vállalat“ kiadásában eddig havonta egyszer, ezentúl havonta kétszer (1-én és 25-én) megjelenő közegészség- ügyi szaklap, melynek állandó melléklete a Dr. Bród Miksa sz.-íőv. gyermekorvos által szerkesztett „Gyermekszoba“ cimü gyermekegészségügyi lapocska, f. hó 15-én megjeleni első számával a második évfolyamba lépett. A valóban hasznos, hézagpótló tartalmas lapot t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk, mert ezen lapnak egy inteligensebb családban sem szabad hiányoznia. A lap sok érdekes és fontos közleményei közül megemlítjük a következőket: Előszót, irta Dr. Donáth Gyula egyetemi tanár, a „Klinikai füzetek“ főszerkesztője. — Vörheny és a főváros, irta Dr. Feleky Sándor sz.-föv. tiszti orvos. — A nő a közegészségügyben, irta Vidéky Appolonia az Orsz. Közegészségügyi Egyesület Hölgyosztály elnöke. — Formaiin a levegőben, irta Dr. Dévay Mór sz.-föv. tisztiorvos. — Tífusz Meránban, irta (—y —z.) — s egész sereg vegyes, külföldi hirek, kérdés és feleletek, irodalom. Az állategészségügynek egész külön rovata Kéth Batsljtl, ===== BUDAPEST. == Bank-központunk: VI. Magy. Kir. Opera-Bazár palotájában. Bankhelyiségek: Ó-utca 15. szám, és Lázár-utca 15. sz. Díjtalanul nyújtunk bárkinek szakszerű fölvilágositást. Válaszbélyeg mindenkor melléklendő. Folyósítunk: Törtesztéses kölcsönöket földbirtokra és bérházakra 10—75 éves törlesztésre 3°/0—SVa*/»— 40/o_-41/2°/0-os kamatra készpénzben. Jelzálog kölcsönöket Il-od és lll-ad helyi betáblázásra 5—15 évre 5°/0-al, esetleg S'/yVo-al. Személy- és tárcaváltóhitelt iparosok és kereskedők részére, valamint minden hitelképes egyénnek 2V2—10 évi időtartamra. Tisztviselői kölcsönöket álllam, törvényhatósági, községi tisztviselőknek és katonatisztek- nek fizetési előjegyzésre kezes és életbiztosítás nélkül. Ugyanezek nyugdijaira is. Értékpapírokra, vidéki pénzintézetek és vállalatok részvényeire értékük 958/0-áig kölcsönt nyújtunk az Osztrák-Magyar Bcnk kamatlába mellett. Tőzsdemegbizásokat a bndapesti és külföldi tőzsdékben lelkiismeretesen és pontosan teljesítünk, mindenkori eredmény- nyel. az árfolyamokat naponta díjtalanul közöljük. Konvertálunk bármely belföldi pénzintézet által nyújtott jelzálogos-, törlesztéses, személyi- és váltókölcsönt. Mindennemű bel- és külföldi értékpapírt napi árfolyamon veszünk és eladunk. Pénzügyi szakba vágó minden reális ügyletet a legnagyobb pnézcsoportoknál levő összeköttetéseinknél fogva legelőnyösebben bonyolítjuk le. Bankképviseletére megbizható egyéneketfelveszünk.
