Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)

1908-01-24 / 4. szám

január 24.

GAZDÁK LAPJA

5-ik oldal.

van, melyet Gergbly Miklós állatorvos vezet, szintén érdekes közleményekkel. Melléklete a „Gyermekszoba“ cimii kis lap, mely hasznos és különösen az anyáknak igen tanulságos dolgokat tartalmaz a gyermekek egészségügyére vonatkozólag. A főlap 20, a melléklet 16 oldal terjedelmű. Előfizetési ára egy évre 5. fél évre 2 korona 50 fillér. A „Gyermekszoba“ egy évre 2 korona. A lapot a szerkesztő és kiadóhiv. igazgató programmja vezeti be, melyben rámutat a szerkesztő azokra a visszáságokra és arra a nemtörődömségre, amellyel nálunk hazánk legfontosabb ügye, a „Köz- egészségügy“ kezeltetik.

\

Hasznos tudnivalók.

Fák karózása. A hanyag karózás vagy a karózásnak egyáltalában való elmulasztása azt eredményezi, hogy alig kapaszkodtak meg a fának szivógyö- kerei, amikor bekövetkezik a szeles időjárás és kiingatja azokat helyükből. A karózással ne takarékoskodjunk tehát és ahol szükséges, ott inkább verjünk le egy karó helyett kettőt, avagy állítsuk fel ferdén a hármas karót, kössük össze a gúla csúcsát keresztlécekkel és ezek közé foglaljuk be a fát. Anélkül soha ne kössük a fát a karóhoz, hogy előbb be ne burkoljuk, mert különben a kötés belevágódik a fa kérgébe. Burkolatul alkalmas a moha vagy a szalmafonat és mind a kettő sokkal jobb a posztószélnél. A fának elsősorban nem a hideg, hanem a száritó hatású szél van télen legnagyobb ártalmára. A száritó szél nálunk az északi és az északkeleti, mig a nyugati és a déli nedves. A karót tehát mindig a fának északkeleti oldalára verjük le. Ha két karót alkalmazunk, a második déli, illetve a délnyugati oldalon álljon, hogy a fát a januáriusi nap sugarai ellen védje, mert ha a kérget a sugarak nagyon átmelegitik, akkor az fogékonyabb lesz a hideg iránt.

A vad etetése. Ez a mi gazdaságunk érzékeny pontja. Nagyon jól tudjuk, hogy a mi kontinentális időjárási viszonyainknál a szélsőségek sokszor érintkeznek. —25, sőt —30°-nyi hidegeket gyakran tapasztalunk és a szegény vad tömegesen megy tönkre. Azért nagy erdőkben etető kunyhókat is kell felállítani, hogy a kóborló vad ezekhez a helyekhez hozzászokjék és ne legyen kénytelen sokáig takarmány után nézni, amikor abban hiány áll elő. Ezeket az etetőhelyeket víz közelében kell felállítani, mert a vadnak télen gyakran van vízre szüksége. A takarmány áll száraz takarmányból, zabszalmából, szedercserjéből, szénából stb. Ahol vízben hiány van, ott répát, burgonyát, káposztacsutkát kell adni, amit erdei tisztásokon könnyen termelhetünk. Ha a répa kissé mégis fagy, az nem baj. Hogy a vadat erős nyugtalanitástól óvni kell, az magától értetődik. Ezeket az etetőhelyeket tetőzettel kell ellátni, azonban ez ne készüljön szalmából, mert ez túl sok vizet felszív. Mellettük szilárd sót is készítünk elő. Ha ez megtörténik, akkor a vadász bízvást tekinthet a jövőbe és jó áttelelést remélhet.

A szárnyas hizlalás. Minálunk a libákat, kacsákat általában tengerivel tömik, ami nemcsak állatkínzás számba megy, hanem igen irracionális! is. Ezt a szárnyast és pulykát is, gyorsan legjobban metélttel tömhetjük. Az ilyen hizlalás sokkal rövidebb ideig tart, az állatok kövérebbekké válnak, mert mindent megemésztetnek, ami a nyers kukoricánál nem áll fenn. Kukoricából készítünk egy nem tulragadós pépet és abból 1 cm. vastag metéltet készítünk, olyant, a

milyen az ismeretes burgonyametélt. Ezt a metéltet néhány napra előre készíthetjük. Kissé meg kell szárítani. A tömésnél úgy helyezzük az állatot, mint a közönséges tömésnél, a szárított metéltet zsírral vagy olajjal kevéssé bekenjük, hogy jobban csuszszon. Á metéltet mutatósunkkal betoljuk és hüvelykujjunkkal végigsimiíjuk a gégét, hogy a lecsúszást elősegítsük. Az első napon minden etetésnél 3—4 metéltet adunk és az adagot 15 metéltig növeljük. Az igy kezelt állatok igen szépen meghíznak, a munka tiszta és gyorsan végezhető. Bt.

Hírek.

— A Szatmármegyei Széchenyi-Társulat f.

hó 19-én ünnepelte áldásdus, hazafias működésének, fennállásának 25 éves jubileumát. A jubiláns ünnepen Szatmárvármegye előkelősége nagy számban vett részt. A társulat igazán megérdemli azt az ünneplést melyben része volt, mert hazafias s a magyarosítás terén eredményes működése, ha olvassuk a jubileum alkalmából kiadott jelentést a 25 éves működésről — igazán meglepő. Adjon erőt és buzdítást a vezetőségnek az a minden oldalról megnyilvánult elismerés s folytassa működését továbbra is sikerrel magyar hazánk erősbödésére.

— A Szatmármegyei Gazd. Egyesület által, a

kassai gazdasági akadémiai tanárok részvételével rendezett magasabb színvonalú gazdasági előadások iránt, már most is nagy az érdeklődés. Az előadások február hó 8-án és 9-én Szatmáron a városháza közgyűlési termében lesznek megtartva. A gazdasági egyesület titkári hivatala úgy a meghívókat mit a falragaszokat a községekbe már kiküldötte, hogy minden érdeklődő ideje korán tájékozhassa magát.

— A gazdasági szaktudósitók szaporítása. A földrnivelésügyi miniszter a külföldi gazdasági szak- tudósitói szolgálatot fejleszteni szándékozik. A folyó évi költségvetés indokolásában az idevágó intézkedéseket illetőleg a következőleg nyilatkozik: „A változott kereskedelmi politikai helyzet Európaszerte, de a tengerentúli államok részéről mindinkább jelentkező és fokozódó verseny is elodázhatatlan feladatunkká teszi, hogy mezőgazdasági termelésünk számára a jelenlegi piacokat biztosítsuk és igyekezzünk ujjakat is szerezni. Az uj kereskedelmi irányzat azonkívül fokozottabb mértékben teszi szükségessé, hogy az uj szerződési időszak, illetve ezen uj szerződések behatása alatt kialakuló értékesítési és forgalmi viszonyokat a külföldön, saját kivitelünk érdekében tanulmá- nyoztassuk. Ez pedig első sorban a konzuli intézménynek mintegy kiegészítéséül szolgáló, de annál a magyar kormánynyal mégis szorosabb összeköttetésben levő szaktudósitók szaporítása utján érhetjük el“. A miniszter lehetőleg minden államban szaktudósitót akar küldeni, a hol ezt a kereskedelem-politikai helyzet kívánatossá teszi. Az eddig tett tapasztalatok mindenesetre lehetővé teszik, hogy a szaktudósitói szolgálat közgazdaságunk érdekében intenzive használtassák ki.

— Vasutmegnyitás. F. hó 9-én a Nagybánya — fernezelyi vasút megnyílt. Az 5’5 kilométer hosszú vonalnak különösen ipari és gazdasági jelentősége van, Nagybánya egészségügyi viszonyaira és a város keleti oldalán fekvő birtokokra pedig valóságos áldás, mert a kohófüst mérges alkotórészeit, a fojtogató „fernezelyi füstöt“ most kihasználva vasúti kocsikba