Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-24 / 4. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA január 24. Elsősorban is a gazda van legjobban megadóztatva, melynek adóalanya a kataszteri felvétel szerint, oly adóalapot képez, mint a hivatalnokok fizetése, kik abból az adóbevallásnál le nem tagadhatnak semmit; hol van a gazdákkal szemben a harmadosztályú kereseti adó alapjának bázisa, melynél a törvény világosan előírja, hogy az összes kiadások s megélhetési költségek levonása után fennmaradó összeg az adó alap; tehát az a kereskedő, ki 100 korona állam adót fizet, akkor már 900 koronát a takarékpénztárba tett. Mikor érjük el ezt mi gazdák. A tervbe vett adóreformtól a gazda nem sokat várhat, az a gazdán nem sokat segít; az, azt az elvitázhatatlan adóalanyt, azt a földet, megadóztatja úgy, mint volt régen, sőt ha az újabb adónemeket vesszük, talán még jobban. Ne támaszkodjék tehát, mert különben sincs kire támaszkodnia, a gazda senkire, ne várja senkitől istápolását, hanem mint őstermelő, haladva a korral, az intenzivebb gazdálkodás által, igyekezzék mint e hazának fen- tartó eleme e nemes pozíciójának megfelelni. A parasztbirtokok erősödése. Bernét István akadémiai székfoglalója. Bernát István, kit az agrár-szociológia terén kifejteit elsőrangú működéséért a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választott: hétfőn délután tartotta meg székfoglalóját. A székfoglalás tárgyául szolgáló tanulmány nagyon fontos és fölötte aktuális kérdéssel, a földbirtok megoszlásával foglalkozik. Az illusztris szerző fényes dialektikával és magvas okoskodással dönti meg azt az elvet, hogy a társadalmi osztályok harcában az úgynevezett kis exisztenciák, kisbirtokosok meg fognak semmisülni. Pedig e dogma érdekében mindent elkövetnek a szociáldemokraták. Már az 1896-iki ggnfi kongresszus kimondotta, hogy a paraszt gazdálkodást a tőke mindenhatósága, a tudomány fejlődése és a társadalom érdeke könyörtelenül halálra ítélte. Mert a parasztgazdálkodás kiszipolyozza a földet és meddővé teszi ; ezenkívül az állattenyésztés is szinte lehetetlen rajta. Bernát szemlét tartva a külföld nagy államain, eredményképen csakugyan arra a megállapodásra jut, hogy j mindenütt a nagybirtok-rendszer grasszál s a kisbir- i tok szaporítására irányuló törekvéseknek alig van va- j lami sikerük. Másként van azonban ez Magyarorszá- I gon. 1870 táján harmadíél milliónál több birtok volt hazánkban s bár egyre hallatszik a panasz, hogy ! Magyarországon mindig szaporodik a kötött- és nagy- | birtok, a valóság az, hogy a utolsó harminc esztendő alatt, amig a termőföld ötmillió holddal megszaporodott, a nagybirtok félmillió holddal megapadt. Nálunk nem a parasztbirtok van halálra szánva, hanem a középbirtok. A parasztbirtok szívós ; a magyar parasztság 1867 óta, ámbár a törvényhozás nem törődött vele, bár súlyos közterhekket visel, s küzd az uzsora megszámlálhatatlan fajával: helyét megállotta derekasan és birtokát gyarapitotta. Az az éhség, melyben a földszerzés vágya nyilatkozik, nem pusztulásra, de fejlődésre vall. A szociáldemokraták bármily dühösek is, de kénytelenek bevallani, hogy a parasztosztály éppen akkor erősödött meg, amikor halálát hirdették. Az iparos proletáriátus éppen azért marja a kezefejét és azért szeretné'mihamarabb a parasztság- teljes megsemmisülését, mert ennek a segedelme nélkül, legalább nálunk, nem remélheti győzelmét. A földbirtok szükségszerű felhalmozódása tehát csak mese s nem egyéb mesénél a parasztbirtok elkerülhetetlen pusztulása sem. A tárgyilagos kutatás arra az igaszságra vezet, hogy a mezőgazdasági fejlődés nem a nagy, hanem a kisbirtok alakulásának és fejlődésének kedvez. Bernát István ez értekezése bizonyára nagyon meg fogja gyöngíteni azoknak a szociológusok erőlködését, kik mindenáron, a legnagyobbfoku elmagya- rázásokka! is azt akarják bebizonyítani, hogy a magyar parasztság végórája ütött; kis birtokát mihamarabb elnyelik a latifundiumok. Hogy ez az állítás mennyire fölületes és rosszakaratú: azt minden kétséget kizárólag megállapította Bernát István. Borkivitel Svájczba. A m. kir. föidmiveiésügyi minisztérium a gazdasági egyesületek, szőlőszeti és borászati egyesületek és szövetkezetek, valamint az erdélyrészi pinceegyleí- hez s az összes kereskedelmi és iparkamarákhoz a kővetkező értesítést küldötte. Tudomásvétel végett értesítem a t. Cimet, hogy a Svájczal 1906. évi március hó 9-én kötött és az 1906. évi VII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi szerződés A) mellékletének (Vámok a Svájcba való bevitelnél) 117. számához tartozó 3. jegyzet végrehajtása tekintetében a svájci szövetségtanácscsal létesített megállapodás értelmében a svájczi vámhivatalok 1908. évi január hó 1-től kezdve, a Svájczban való bevitelre szánt természetes magyar borokra nézve, az országos magyar kir. chemiai intézet és központi vegykisérleíi állomás (Budapest), a debreceni, kassai, keszthelyi és magyaróvári ni. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomások és ‘a fiumei, kolozsvári és pozsonyi m. kir. vegykisérleti állomások által kiállítandó bizonyítványok hitelességét el fogják ismerni. Oiy borküldemények ellenben, melyek kisérő bizonyiíványnyal nincsenek ellátva, vagy melyek kisérő bizonyítványai nem érvényesek, természetes voltuk kiderítése érdekében Míaáei jazfetfjta sílllfiiM ette i <$zM 3ÄEÄ gépetí. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszeriní 15-féie nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni ! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a^SíalmánaegyBi Gazdisá'ji Ejjytsiiieí Fojiyasztási u üti. Szövetkeznie Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szára. 430 1905-ben Nagy-Enyetíen állami aranyéremmel kitüntetve. 53—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
