Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-24 / 4. szám
január 24. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. a svájczi vámhivatalok által chémiai vizsgálat alá vétetnek. A fentiekhez képest egyidejűleg utasitottam a fent megjelölt állami intézeteket, hogy a Svájcban való kivitelre ‘szánt borküldemények vizsgálatát megfelelően eszközöljék és az érdekeltséget a hozzájuk intézendő kérdésekre, megfelelő felvilágosítással lássák ei, arra az esetre is, ha a borok kivitele oly helyekről történnék, melyek a vegykisérleti állomásoktól távol esnek. Budapest, 1907. évi december hó 3-án. atni'átiffi. Díjmentes kisérletezés káli- trágyával. Értesítjük gazdaközönségünket, hogy a „Kálisin- dikatus“ mezőgazdasági tájékoztató bpesti irodája, vármegyénkben a kálival kísérletezést szándékozik eszközölni, nevezett szövetkezet a műtrágyát ingyen bocsájtja rendelkezésre gazdáinknak. Amidőn ezen igazán előnyös kísérletezésre felhívjuk gazdáink figyelmét, tesszük ezt nem reklámból, hanem hogy módot nyújtsunk gazdáinknak, a gyakorlati gazdaságban meggyőződni, a kálinak egyes termelési ágaknáli kiválóságáról. A kísérletezéshez öt 400 négyzetöles terület szükséges, az utasításokat a „Kálisindikatus“ megadja. Különösen ajánlhatjuk a kálit a tőzeges talajnál, de ajánlhatjuk a konyhakertészeti veteményeknél (zöldség), melyekre ma már gazdáink, különösen kis gazdáink nagyon helyesen súlyt kezdenek fektetni; mert hiszen a káposzta, petrezselyem, murokrépa, stb mint általános fogyasztásnak örvendő élelmicikk, a gazdá nak oly jövedelmet nyújt, hogy 4—5 holdnak művelése mellett teljes nyugodt megélhetést biztosit, előnye az, hogy a konyhakerti terményeknek eltartása igen köny- nyü s mindenkor állandó piacra találnak. Ennek bizonyítására elég legyen felhoznunk az egész országban kizárólag konyhakertészettel foglalkozó bolgárokat, kik Magyarországból évente milliókat visznek ki tisztán zöldségből. De sikerrel alkalmazható a káiitrágya a cukorrépánál, melynek termelésére épen lapunkban legutóbb hívtuk fel gazdáink figyelmét, tekintettel arra a kedvező értékesítési alkalomra, melyet most a szerencsi cukorgyár tud a termelőknek biztosítani. Fontos a káli alkalmazása a dohány termelésnél is. Láthatjuk, hogy a kálit a mezőgazdaság legtöbb ágánál sikerrel alkalmazhatjuk s épen azért nagyon is felhívjuk gazdáinkat az előnyös kisérletezés igénybevételére. Jelentkezéseket kérjük a Szatmármegyei Gazd. Egy. titkári hivatalához intézni. A törékeny pata kezelése. A merevség oka rendszerint a pata természetes nedvességének hiányában rejlik, amely természetes nedvesség szükséges feltétele annak, hogy a pata hajlékony legyen. Nagyon hibás dolog volna azonban, ha ezt a hiányzó nedvességet azzal igyekeznék pótolni, hogy a patát pl. akkor, amikor az állatok az istállóban vannak, állandó nedvességnek tennők ki, tartós nedves borogotást stb. alkalmaznánk stb. Ennek folytán a pata könnyen nemcsak túlságos puhává válnék és szarurodthadást idéznénk elő, hanem azonkívül utólag, amikor a nedvesség hatása megszűnik, a pata annál jobban száradna ki. Igen ajánlatos a merev patáknok valamilyen tiszta zsírral való bekenése, azonban csak akkor — és ez a fődolog — amikor a patát előzőleg megfelelőien megtisztítottuk és nedvességgel megpuhitottuk. Száraz patát zsírral ellátni, [nagyon keveset használ; csak az előbb megpuhitott szaruíömeg képes a zsírt felszívni. Amilyen ártalmas tehát a hosszabb ideig tartó nedvesség a patára, ép olyan szükéges a vízzel való rövid ideig tartó kezelés. A bekenéshez, mint mondottuk, bármilyen zsírt használhatunk, azonban ha a lovak hosszabb ideig igen nedves utakon járnak, valamivel szilárdabb anyagokat, mint viaszkot, kátrányt vagy hasonlót alkalmazzunk. Á kemény patának egyszerű bekenése, a pata állapotának szempontjából nemcsak céltalan, hanem bizonyos körülmények között egyesesen ártalmas is, mert a por vastag rétegben lerakódik és előmozdítja a pata elszáradását. Igen hátrányos az, ha a pata hosszabb ideig érintkezik a trágyalével, mert az mindig ammóniákat tartalmaz, amely megtámadja a szarutömeget és a patát keménynyé és törékenynyé teszi. A tisztaság, megpuhitás és a patának ezt követő bekenése a legjobb és egyedüli szerek, amelyeknek segítségével a patát hajlékonynyá tehetjük és ily állapotban megtarthatjuk. Irodalom. Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja. E címen jelent meg Cserháti Sándortól az O. M. G. E. megbízása folytán egy igen sikerült munka, mely javaslat jellegével bir; mivel az O. M. G. E. e műben lefektetett, hosszabb tanulmányon alapuló kijelentéseket a folyó évi február hó elején tartandó értekezletén megakarja vitatni, melyre az ország összes gazdasági egyesületeit meghívta. Az alföldi mezőgazdálkodás reformjával foglalkozó e mű alapos megvitatására s a különféle vélemények tisztázására bizony feltétlen szükség van, mert hisz nekünk agrár jellegünket a magyar alföld adja meg, s annak eredményesebb, mondjuk igy, jövedelmezőbb megmunkálása és kihasználása hazánknak létkérdése. De vegyük a füzetet alaposabb tárgyalás alá. Szerző 3 Alföldet különböztet meg. Az északi, közép és déli részt; Szatmár vármegye az elsőbe van besorozva. A középső rész az, melynek gazdálkodása leginkább követel fejlesztést. Ebben túlnyomóan uralkodik a tanyarendszer. A tanyai rendszernek most divatban levő módja oka sok mindenféle bajnak, melyek csak akkor lesznek elmellőzhetők, hogyha a mostani, mindenképen káros tanyarendszer átalakittatik okszerű tanyarendszerré. A közép Alföld jentékeny része régebben viz- járta terület volt, legnagyobb része akkor még rét és Szabadaimazott M u j aegiehintlietíi t m?gszerezbető mely egyszerű, olcsó nagy munkaképéssegü s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Épmibályfalavn a Szatmárm. fiazi. Egyesület Fogyaszt, és Irtéhesitő Szövetezeténél Szatmároa, vagy annak hrmely fióktelepénél 36 korona árban i ® (Venyige) szecslíaVágd,
