Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-10 / 2. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 10. úgy az előadások tárgyainak megállapításával, mint a szükséges reklám eszközlésével. Olvastatott a Borsodmegyei Gazdasági Egyesület felterjesztése, a dohánybeváltási árak felemelése tárgyában. Az ülés a javaslathoz hasonló felterjesztéssel hozzájárul. A Temesmegyei Gazdasági Egyesület feliratát lépfene elleni védekezés tárgyában, az ülés pártolóiag veszi tudomásul. A máramarosmegyei iparfejlesztő bizottság átiratára elhatározza az ülés, hogy husvét előtt ünnepi vásárt rendez, s ennek keresztülvitelével megbízza a titkárt. Mintagazdaságul felterjesztik Kelemen Sándor csekei gazda 14 holdas birtokát berendezésre. A tavaszi bikavásár határidejét március 11-ére állapítják meg. A titkárnak a szövetségi nagyülésről tett jelentését az ülés azzal veszi tudomásul, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletnek, a megyei rendszer keretében leendő megvalósítása mellett az egyesület tovább is állási foglal. Márton Ilka nagykárolyi lakos előterjesztésének az ülés, fedezet hiányában sajnálattal eleget nem tehet. Tagok sorából kilépés folytán, a hátralékos tagdijak megfizetési kötelezettsége mellett töröltetnek: Gerber Ödön, jákó Endre rendes és Röszner Valéria évdijas tagok. Ellenben rendes tagul felvétetett : Szegedy Antal földbirtokos Darnó. Ezzel a tárgysorozat kime- rittetvén az ülést az elnök berekesztette. Tejcsarnok Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnöksége felhívására folyó hó 8-án d. e. 11 órakor, a Szatmáron felállítandó tejszövetkezet iránt érdeklődök Szatmáron, a városháza nagytermében értekezletre gyűltek össze. Az értekezleten jelen voltak: Domahidy Sándor elnök, jékey Móric, Kovásznay Zsigmond, Szegedy Antal, Sz. Tréger Albert földbirtokosok, Bozsik Károly intéző, Holczer Kálmán a szerencsi cukorgyár felügyelője, valamint Poszvék Nándor gazdasági egyesületi titkár. Elnök a megjelenteket örömmel üdvözölte s az értekezletet megnyitotta. Ezután a felállítandó tejcsarnok ügye körül élénk eszmecsere fejlődött ki, a feiszólamlók mind megegyeztek abban, hogy annak létesítése szükséges. Miután azonban február 8-án és 9-én itt Szatmáron előkelő szaktekintélyek által, magasabb színvonalú gazdasági előadások fognak tartatni, mely előadások programm- jába épen a tejszövetkezetek kérdése is fel van véve: az értekezlet abban állapodott meg, hogy eme előadások megtartásáig, ahol a tejszövetkezetek alakításának, szervezésének módozatai bizonyára teljes alapossággal lesznek megvilágitva, az alakulást elnapolja. Gazdasági előadások. A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége évenkint szokott az ország különböző vidékein magasabb színvonalú gazdasági előadásokat rendezni. Ez előadások célja, hogy a különböző gazdasági viszonyokkal biró vidékek fontosabb, a gazdasági élet terén felmerülő kérdései lehetőség szerint tisztáztassanak, melyre megvan adva a mód azáltal, hogy eme előadásokat kiváló szakerők tartják s a megjelent föld- birtokos osztály, az előadóhoz kérdésekkel is fordulhat, tehát ezek nem felolvasások, hanem kongreszus jellegű megbeszélések. Néhány évvel ezelőtt szándéka volt a G. E. 0. Sz.-nek itt Szatmáron hasonló előadást rendezni, azonban akkor a határidőt illetőleg akadályok merültek fel s az megtartható nem volt. Ä G. E. O. Sz. most pótolja az elmaradt előadást, amennyiben f. évi február 8-án és 9-én Szatmáron, a városháza nagytermében többek között a kassai gazdasági akadémia tanárainak közreműködésével ily magas színvonalú gazdasági előadást rendez. Az előadások mindkét napon d. e. 3, délután 2 óra tar- tamuak lesznek. A részletes programmot annak idejében lapunkba közölni fogjuk. A midőn örömmel hozzuk a fentieket földbirtokosaink tudomására, már most felhívjuk úgy a magunk részéről, valamint saját jól felfogott érdekükben arra, hogy eme a gazdára nézve nagyon is fontos előadásokat minél nagyobb számban felkeresni szíveskedjenek, nehogy gazdáinkat épen gazdasági téren a rész- vetienség vádja illethesse. A helyes almozás, Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok gazdaságban az almozásra jóformán semmi gondot sem fordítanak és csak nagyon kivételes helyen teszik meg azt, amit megtenni szükséges és célszerű. Almozásra nagyon sokféle anyagot használnak, még pedig: gabonaszalmát, hüvelyes növények szalmáját, rossz szénát, falombot, fürészporí, tőzeget síb. Intenzív gazdálkodásnál leginkább és majdnem kizárólag buzaszalmával almoznak, melynek nagyon jó a felszívóképessége, azonkívül a pihenő állatoknak puha fekhelyet nyújt. A ló istállókban igen gyakran tapasztalhatjuk azt, hogy a lovak reggelre az alomnak felét is megeszik. Ennek egyszerű oka az, hogy a lónak is szüksége van terimés takarmányra és vagy nem kap eleget, vagy pedig nagyon rosszat, úgy, hogy kénytelen a szalmát megenni. A sok szalma azután igen gyakran kólikát okoz, épen azért sokkal célszerűbb jobb takarmányt adni a lovaknak és kevesebb alomszalmát, mint megfordítva, mert ez nem gazdaságos, de nem is egészséges. Az almozásra használt szalmát célszerű lesz fel- aprózni; illetőleg a szalma hosszúsága szerint 2—3 jfifuta lulajlpian tUlHlíizletdlea (sztfzSg ÄÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének iegjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelö és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatiiiiraegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-uíca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztiíó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
