Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-10 / 2. szám
január 10. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal darabra vágatni. Igaz ugyan, hogy ez némi munkával jár, de viszont előnyei is vannak: nevezetesen a feldarabolt szalma a trágyával jobban keveredik, felszívóképessége nagyobb lesz, az ilyen szalmával kevert trágyát könnyebb is az istállóból kihordani és köny- nyebb a szántóföldön egyenletesen szétteregetni. Természetesen az egyenletesen eloszlott trágya a talajban is könnyebben felbomlik, illetőleg a növények gyökerei által jobban felvehető lesz. Kétségtelenül a legjobb felszívóképessége a tőzegnek van és ez a legjobb alom, de azért tehénistállóban használni nem célszerű. A száraz tőzeg ugyanis mindig porzik, a por egy része pedig könnyen belekerül a tejbe és ennek kellemetlen mellékizt ad. A sertésólakban az almozást majdnem mindig, gazdaság szerint más és más, de legtöbbször helytelenül végzik. Nagyon sok helyen látható az, hogy egy-egy kuíricában egy-egy köteg szalmát tesznek mindig ugyanazon helyre, és a sertések állandóan fekhelyül használják a kutricába helyezett szalma- köteget. Ott, ahol a sertések kizárólag csak lágy ele- séget kapnak, nagyon szívesen fogyasztják a berakott szalmát. A fiatal sertéseknek a szalmaevés, illetőleg rágás annyiban hasznos, mert ezáltal fogazatuk erősödik. Tőzeget és gyaluforgácsot, továbbá ftirészport a sertéskutricákban nem szabad tenni. Az említett anyagok ugyanis a hig ürüléktől teljesen átivódnak és a sertés sokszor mégis eszik belőlük, de gyakori eset az, hogy a piszkos almot felfaló sertés különböző betegségeket kap, sőt el is pusztulhat. A fürészpornak almozásra való használata nem indokolt és pedig azért nem, mert a fürészpor a különböző élősdi állatoknak igazi tanyája, ezek azután a fekvő állatokat folytonosan nyugtalanítják. A fűrész- porban azonkívül mindig találhatunk kisebb-nagyobb faszilánkokat, amely faszilánkok a tehén, illetőleg szarvasmarha körmét átszurva, könnyen erősebb sérüléseket is okozhatnak. Némely vidéken, ahol nagyon kevés a szalma, általánosan használják almozásra a hangafüvet. A hangafü, ha már elvénült, nagyon kemény fekvőhelyül szolgál, de fiatal korában nagyon jól használható almozásra. Más vidéken a kákát és sást is összegyűjtik és ezzel almoznak. Mindkettő megfelelő ugyan, de azért korántsem nyújt olyan puha fekvőhelyet az állatnak, mint a szalma, azonkívül hamarosan teleszivód- nak nedvességgel, épen azért nem nyújtanak száraz nyugvóhelyet sem a pihenő jószágnak. Oly vidékeken, ahol a szalmát a kisgazdák állatjaik takarmányozására használják, az almozásra összegyűjtik a lehullott faleveleket. Természetesen a lomb sohasem pótolhatja a szalmát, mert felszívóképessége csekély, egyébként sem célszerű az erdőből a lombot összegyűjtve elhordani, mert ezáltal elvisszük az erdőből a humuszt adó anyag nagy részét. Körülbelül két évvel ezelőtt Németországban az állatok között járványosán feliépet a iépfene, de csakis olyan gazdaságokban, ahol falombot használtak almozásra. Abban az erdőben, ahonnan összegyűjtötték a falombot, a régebbi időben lépfenében elhulott állatok hulláit ásták el, de rosz- szul; az elásott hullákat a kutyák és rókák kiásták, a hullarészeket széthurcolták az erdőben és az egész erdő lehullot lombját megfertőzték. A Iépfene természetesen épen a szegényebb gazdák állatait pusztította el, mert főleg csak ezek voltak ráutalva a lombgyüj- tésre. €s. A trágyagödör. Ahol a helyi viszonyok megengedik, ott a trágyagödröt az istállótól vagy északra, vagy keletre készítjük el. A déli oldalon a nap és a nyugati oldalon a széi hat hátrányosan a trágyára. Nagyon ajánlatos a trágyagödröt úgy elrendezni, hogy a marha ráhajtható és a trágya általa letaposható legyen. A trágyagödörnek ne legyenek éles szögletei, mert a marha nem tud a szögletekbe lépni. Adjunk a trágyagödörnek, ha lehet, tompaszögű alakot vagy gedig legömbölyített oldalfelületekkel. Ha a trágya idő'nként 4—5 hónapig marad a trágyagödörben, akkor nagymarhánként 5 és erős almozás esetén 6 négyzetméternyi területet számítunk. Célszerű a trágyát 2—2 és fél hónapnál tovább a trágyagödörben hagyni. Ebben az esetben egy darab nagymarhára számítva, elégséges 6 négyzetméternyi kiásandó alapterület a falazattal és a saroknak kívánatos legömbölyítését beleszámítva. Az alak megválasztásánál az j istálló hossza jön tekintetbe; ha az istálló két ajtóval | bir, akkor a trágyagödröt hosszúra és keskenyre ké- i szitjtik. Ez 50 cm. és a legmélyebb helyen 75 cm. j mély legyen. A földet 1 m., illetőleg T25 méter mélyen ássuk ki, azután töltsünk be egy 30 cm. vastag agyagréteget, amelyet szilárdra taposunk. Az agyagrétegre kemény tört kőből készült bárkolat jön. A hasa- dékokat cementtel öntsük ki, némelyek szokták a burkolatot azonfelül még cementréteggel is ellátni. Kemény tört kő hiányában keményre égetett téglát is használhatunk, a melyeket élére állítunk és minden oldalon cementtel veszünk körül. Gyengén égetett tégla e célra alkalmatlan. Cement helyett ne vegyünk meszet, mert a trágyalé az utóbbit rövid idő alatt átfalja. Ugyanez áll a betonra. A be- és kijárás burkolatát mindig kemény tört kőből állítsuk elő. A trágyagödör oldalfalait úgy falazzuk, hogy a talppal nem derék, hanem gyenge tompaszöget képezzenek. Ezzel megakadályozzuk, hogy az oldalfalakban üregek támadjanak és a trágya biztos fekvését tesszük lehetővé. A trágyagödröt a trágyahelynek az istállóval ellentétes oldalán alkalmazzuk. Ezen az oldalon az oldalfallal mintegy T25 méterre a föld színe alatt kezdünk és L25 méterre is felviszszük az udvar burkolata felé. Ez esetben a trágya ezen az oldalon körülbelül 2 méter magasra rakható. A trágyagödörnek az istálló felé fordított oldalával 1 méterre a föld színe alatt kezdünk és 50 cm. magasra készítjük a talaj j szine felett. A fal fedőrétege kifelé irányuló hajtással j bírjon, hogy a ráeső esővíz az udvarba folyon. T. A gyümölcsfák téli gondozásáról. Igen sok kellemetlenségtől s a legtöbb esetben jelentékeny kártól kíméljük meg magunkat azon esetben, ha gyümölcsfáinkat már ősszel jól megtakarítva bemeszeljük, mert ezáltal számtalan mennyiségű rovart pusztítunk el. A gyümölcsfák nemcsak a mohától, Szabadalmazott *llj megtekiiitbet» (Venyige) sztöial gd, megszerezhető a Szalmára. fázd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetezeténél Szatraáron, vagy ftanak bármely mely egyszerű, olcsó nagy munkaképéssegü scsak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Iroiitályfilván 16 korona irhán
