Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)

1907-12-20 / 51. szám

KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP.

A SZATMÁRMEQYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN.

Előfizetési ára egész évre 6 korona. j Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- | hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a ineg- megyei Lóverseny Egylet tagjai dijmentesen kapják. | rendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők.

Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. j Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám.

A cseléd kérdéshez.

(R) Korántsem lényegtelen ezen kérdés helyes megoldása, mint azt egyesek gyakran szeretik feltüntetni, főrészt azért, mivel arról beszélni rangon alulinak tartják; ehez az ügyhöz bárki is szóljon, az mindig a közérdeket szolgálja felszólalásával.

A gazda és cseléd viszonya az 1907. évi XLV. t. cikkel, mely folyó évi november hó 1-én lépett életbe, nyert szabályozást. Az uj törvény kivonja a mezőgazdasági cselédeket az 1876. évi XIII. t.-c. uralma alól, s a változott szociális viszonyoknak megfelelően lényeges újításokat tartalmaz, mely újítások által a törvény határozottan körvonalozza a gazda és a cseléd jogait és kötelességeit. Hogy ez az úgyszólván egyes konkrét esetekre is kiterjedő intézkedések helyesek-e vagy nem ? Attól most eltekintünk, mert hisz az úgy e lap hasábjain, valamint általában a sajtó utján annyira meglett annak idején vitatva, hogy ahoz most már nincs mit szólanunk; de társadalmi szempontból hozzá szólani, különösen azt tartva szem előtt, váljon a cseléd kérdés mogoldására fog e vezetni eme törvény végrehajtása, nagyon is aktuális. Véleményünk szerint az államnak egyes társadalmi alakulatokban való törvényes be- j avatkozása igenis szükséges, de a cseléd j

kérdésben, mely úgy szólván családi ügyeket érint s mely teljesen a család kereteiben kell hogy megoldassák, már a beavatkozás legfeljebb csak egyes általános dolgokra vonaíkozhatik, a teljes megoldás a társadalomnak kötelessége.

Általános dolog az, hogy a cselédek legtöbbjeinél a nagyapa az unoka is szolgálattal keresi kenyerét, vagyis, úgy a lány mint a fin gyermek legkésőbb 12 éves korában már szolgálni megy, tehát gyermek koruktól idegenben élnek, idegenben nőnek fel, vagyis a gyermek cselédek nevelése — akik még 15 éves korukig iskola kötelesek is — a gazdára van bízva, a ki erkölcsileg a társadalom előtt e gyermekekért tulajdonképen bizonyos mértékig felelelős is; ha helyesen irányítja a gazda, vagy az a gazdasági alkalmazott kinek kezére a cseléd bízva van, jóravaló engedelmes cselédet nevel magának, mely gazdája érdekeit lelki- ismeretesen fogja szolgálni; ha szabadjára ereszti s nem tartja kellő szigorú, de mégis jóindulatú felügyelet alatt, akkor a gyermekből, igy mondjuk rósz cseléd lesz. Ez tény ezt bizonyítja igen sok esetben a tapasztalat.

De másrészről igen gyakran, különösen a hiányos vagy éppen semmi iskoláztatás miatt, oly elvetemült fickók lépnek szolgálatba, melyekből az a gazda is, ki atyailag foglalkozik cselédjével, alig'-alig tud valamit faragni.

Ä Szatmármegyei Gazdasági Sgycsäiet fogyasztási Is értiHesitő SzSVetKezete

műtrágyákból nagy raktárt tart.

Mm számunk 10 oldal.