Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)
1907-12-20 / 51. szám
2-ik oldal december 20. GAZDÁK LAPJA Igen, mert gyermekkorában az iskolában nem szívta azt magába, hogy feljebbvalója, kenyéradója iránt, mindenkor tisztelettel viseltessék, s engedelmes legyen, s nem járván iskolába nem volt senki, ki kényszerítse a templombajárásra, hogy az erkölcsi alapot megszerezhesse, mely nélkül az emberiség egymást falná fel. Az iskola tehát a cseléd kérdés megoldásánál első sorban veendő figyelembe. Ennél a pontnál lehetetlen felnem hozni azt, hogy a gazda saját jövő sorsát biztosítaná, ha a 15 éven aluli cselédjét lehetőség szerint, legalább is a téli hónapokban az ismétlő iskolában járatná, mely biztosan megteremné gyümölcsét. Előtérben lép ezen megoldásnál a nagyobb birtokok tulajdonosainak, — kik közül többen eddig is szép áldozatot hoznak — továbbá az államnak kötelessége is a népiskolák számának szaporítása, valamint azoknak oly elhelyezése irányában, hogy a tanyai kisgazdák és cselédek tanköteles gyermekeit lehessen az iskola látogatására be kényszeríteni. Csakis a gazda, cseléd és társadalom együtt működése; az állam jóindulatú támogatása mellett lehetséges a cseléd kérdést sikeresen megoldani. Vorheny, (skarlát.) Bár nem gazdasági ügyet érintenek e soraink, de miután vármegyénkben e járványos betegség évek óta mind nagyobb mérveket ölt, s miután iapunk a nép vezetői közzé vármegyénkben a legtöbb példányban jut közöljük, megismertetve e betegség természetét, annak terjedése elleni védekezést, igy vélünk eme cikkünk közlése által gazdaközönségünknek is javára lenni. Az elöljáró, lelkész és tanító urakat pedig különösen is felhívjuk a járvány fellépése esetén, az itt felsoroltak megtartását ha kell karhatalom igény- bevételével is kierőszakolni, mert csakis igy lehet korunk e legnagyobb gyermekbetegségének terjedését megakadályozni. A vörheny súlyos természetű, ragadós betegség. A betegtől más is elkaphatja a bajt. Ezért a beteg hozzátartozói és mások egészségének megvédése céljából mindenkinek meg kell tartania a következő óvószabályokat. Ahol vörhenybeteg van a lakásban, ott a lakás külsőajtajára az elüljáróságnál és a gyógyszertárakban ingyen kapható figyelmeztető vörös cédulát kell kifüggeszteni; ezt csak a tiszti {orvos engedelmével szabad levenni. Nem szabad a beteg mellett senkinek sem maradnia, kivéve ápolóját. A betegszobában még keresztül járni sem szabad. A beteg ápolója beteg-szoba elhagyása előtt gondosan mossa meg a kezeit és ha a lakásból távozik, váltson ruhát. Ha a beteget a lakásán nem lehet cérszerüen elkülöníteni, vagy az egészségeseket nem lehet a betegség idejére (mintegy hat hétre) egészen eltávolitan' vagy, ha a lakás egészségtelen, a beteget kórházba kell szállítani. Neiu szabad a beteget más lakásba vinni, ha csak azt a tiszti orvos előbb meg cem engedte. Nem szabad a beteg családjához tartozó vagy vele egy lakásban lakókat oly lakásba vinni, ahol gyermekek is vannak. Ha költözködéskor vörhenybeteg van a lakásban, a költözködés előtt 5 nappal előbb be kell jelenteni a költözködési szándékot a tisztiorvosnak, aki intézkedik a beteg elszállításáról és az elhagyott lakás fertőtlenítéséről. A vörös cédulát az uj lakás ajtajára is ki kell függeszteni. Nem szabad vörhenybeteget bérkocsin, társaskocsin, vagy bármely más kocsin szállítani. Nem szabad a vörhenybeteggel egylakásban lakókat kisdedóvóba, vagy iskolába ereszteni. A kitiltás iránt hivatalosan a tiszti orvos intézkedik; ö határozza meg azt is, hogy mikor mehetnek megint. Nem szabad élelmiszerelárusitássai foglalkoznia, különösen pedig tejet árusítani annak, akinek a családjában, vagy lakásán vörhenybeteg van. Nem szabad a beteg-szobából ágy-, ruha-, íe- kérnemiit, játékot, könyvet, újságot, levelet, élelmiszert, bár mi más tárgyat is kivinni, mielőtt fertőtlenítve nincs. A szennyes ágy- és fehérneműt addig is, mig meg nem történik a iertőleniíés, csukott helyen kell összegyűjteni, Az olyan tárgyakat, amelyeknek naponta való tisztogatása nem hagyható el, mint p’ az evőedényeket, evőeszközöket, más tárgyakkal ös nem keverve, egészen külön kell tisztogatni. Az oly fehérnemüeket, amelyek kimosásával az általános fertőtlenítésig várni nem lehet, minden más mosnivaló- tól külön választva kell kimosni és e közben 2 óra hosszat lúgos vízben kifőzni. A vörhenybeteg fehérneműinek mosásával egyidejűleg ugyanazon helyiségben nem szabad más ruhát is mosni. Nem szabad a beteg-szoba tisztogatására nasz nált seprőt, szemétlapáíot, portörlőt másutt használni, mielőtt fertőtlenítve nincsenek. Nem szabad a . beteg-szoba szemetét a többi szemétbe önteni, hanem el kell égetni. Nem szabad a beteg-szobában használt ágyneműket szellőzés végett az ablakba kirakni, vagy épen kirázni; ép igy nem szabad az ablakban a portörlőt, a szőnyegeket, ruhaféléket stb. kirázni vagy kiporolm, mielőtt fertőtlenítve nincsenek. Különösen ragadósak a beteg testéről lehámlott börcafatok. Ezeket a bőrcafatokat, amenynyire lehet, Mindéi gazdaságban nflUitizbetetiei esztizSK KKKSS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános íerménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatfflánaeipi Gazdasági Etpiilei Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-uíca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeder; állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
