Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)

1907-12-06 / 49. szám

december 6. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal lakó gazdaköri tagok, valamint a Kisvárda-vidéki gaz­dakör körzetében lakó összes gazdálkodók, saját gazdaságukban produkált magvak, termesztmények, takarmány félék és általában a mezőgazdaság fogal­mához tartozó cikkeket és anyagokat. Gép- és mezőgazdasági eszközöket kiállíthat minden gép és mezőgazdasági eszköz gyáros. Ipar és kereskedelmi szakmában csakis a Kis­várda-vidéki gazdakör körzetében lakó iparos és ke­reskedők állíthatnak ki. A iparosok saját vagy segédeik által, honi anyag­ból készített tárgyak és cikkekkel vehetnek részt. A kiállítás sikere és az egyes iparosok érdeké­ben kívánatos, hogy necsak az ez alkalomra készített munkáikkal szerepeljenek, hanem az általuk már ré­gebben készített, másoknak eladott s használatban lévő iparcikkeiket, ha azokat a kiállítás tartamára meg szerezhetik a kiállításon bemutathassák. Kereskedők csak honi gyárakban készített áru­kat állíthatnak ki, megnevezésével azon honi gyári vagy nagykereskedő forrásoknak, melyeknek árucikkeit pi­acunkon és vidékünkön terjesztve közvetítik. Az álíatkiállitásra — szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, sertés, juh és baromfi, valamint az ezen al­kalommal megtartandó tenyészbika kiállításra — csak­is gazdaköri tagok állíthatnak ki saját tenyészetükből. Bejelentési határidő a kiállítás összes szakmájára 1907. december hó 31-én jár le; miért is kéretnek az igen tisztelt részt venni óhajtók a bejelentéseket a „Kisvárda-vidéki gazdakör titkári hivatala“ címére Kis- várdára sürgősen beküldeni, a hol a kiállításra vonat­kozó összes felvilágosítások megadatnak. A Kisvárda-vidéki gazdakör körzetéhez tartozó összes községek Elöljáróságánál kaphatók bejelentési lapok. Kiállítási feltételek a bejelentési lapokon vannak tüzetesen feltüntetve. A Kisvárda-vidéki gazdakör tapasztalva az elmúlt években tartott tenyészállatkiállitások alkalmával nyil­vánult fokozódó érdeklődést, elérkezettnek látja az időt, hogy a fent jelzett kétszeres jubileumi ünnepsé­get, az eddig évente megtartott és kizárólag állatte­nyésztésre szorítkozó kiállításnak a mező- és gazda­sági összes ágak valamint az ipar- és kereskedelem képviseletével szélesebb alapon való rendezésére fel­használja. Reméli a gazdakör, hogy ezen kezdeményezése nem fog kopár talajra hullani, hanem az említett ágak összes tényezőinek lelkes és öszhangzatos együtt mű­ködése értékes gyümölcsöt fog teremni úgy a mezőgaz­daság, valamint az ipar és kereskedelem javára. Kisvárda, 1907. november hó. A kiállítási bizottság. Nálunk nem eléggé ismert olaj növények. Mióta a világitógáz, majd a villanyfény mind nagyobb közhasználatnak örvend, az olajos nö­vények termelése szükebb és szükebb határok közé szorul. Pedig ez elég kár, mert az olajnövények kulti­válása határozottan sok előnyt biztosit. — Így neve­zetesen: előmozdítják a rendszeres vetésforgót, a mennyibe abba minden nehézség nélkül felvehetők, kevés ápolást igényelnek, a mely körülmény munkás­hiányban szenvedő vidékeken mindenesetre figyelemre méltó; gyártási huliadékeik által jó minőségű takar­mányt szolgáltatnak; beárnyékolásuk által a talaj fizikai tulajdonságait javítják stb. stb. — E sok előny mellett nagyon is érdemes tehát arról gondolkozni, vájjon ne karoljuk-e fel egyik-másik olajos növényt a termelés céljából. Számuk oly nagy, hogy a legváltozóbb talaj és klimatikus viszonyok között is találhat magának bárki is egyet, mely viszonyainak megfelelhet. Elte­kintve a mindenki által ismert repcevarietásoktól, a máktól, napraforgótól és gomborákíól, ezúttal csak azo­kat soroljuk fel, a melyek nálunk alig ismertek, holott termelésük elé semmi akadály sem gördül. Ilyenek: a mádia, a mely igen ellenálló növény s jó erőben levő talajon, foszfor és kálitartalmu műtrágyák alkalmazá­sával bő termést szolgáltat. A magjából készült olaj szép sárga szinü s kellemes izü, de nemcsak étkezésre használható, hanem szappan és festék készítésre is. Ilyen továbbá a földi dió, a mely hazánk legdélibb részeiben, öntözhető talajon jelentős növénynyé nőheti ki magát. Ezt is mint éti olajt használják, de világí­tásra és szappankészítésre is szolgál. Némely helyen a préselés után visszamaradó lisztjéből olyan kakaó- féle eledelt készítenek, melyből a szegényebb néposz­tály is él. Különös figyelmet érdemel a ricinus, amely kiváló szépen diszlik mindenütt a hol a kukorica be­érik. Zsaroló növény, mely bő trágyázást kíván. — Magva a gyógyászatban igen keresett cikk, amennyi­ben — mint ismeretes — belőle készítik az erős hashajtószerül szolgáló ricinus olajat. Ugyancsak gyógyászati célból termelhető az úgy­nevezett nagpár fütej, a mely hazánk délibb részén termeltetik szórványosan. Ennek nemcsak magját, de leveleit is használják bibircsek eltávolítására, s fejfá­jás ellen. ml. Rozsdás szalmával való takarmányozás. Miután a folyó évben igen sok helyen a gabo­nák különösen az őszi rozs szalmáját erősen megtá­madta a rozsda; minthogy pedig a rozsdás szalma etetése sok esetben különösen az ellős tehenek és borjuk etetésénél kárral sőt veszéllyel is járhat, jónak látjuk hogy erre vonakozólag, egy német gazdának véleményét röviden ismertethessük. A gazdák nagyon is sokszor azt a kellemetlen tapasztalatot szerezték, hogy a rozsdás szalma etetése betegségeket okozott az állatoknál. Különösen vigyázni kell arra, hogy a növendék marhák, vemhes és borjas, tehát szoptatós tehenek nagyobb mennyiségű rozsdás szalmát ne kapjanak. A növendék marha a rozsdás szal­mától többnyire betegséget kap, ha a szopós borjúnak anyja eszik nagyobb mennyiségű rozsdás szalmát, a borjú gyakran bénulást és más ehhez hasonló beteg­séget kap. Ha már elkerülhetetlen az, hogy rozsdás szalmát etessünk, sohase adjunk az állatoknak nagyobb mennyiséget belőle, hanem csak keveset, azonkívül szükséges, hogy az állat a rozsdás szalmán kívül na­almazott ® (Venyige) szecskázni, WUJ sejiekiníkctő s megszerezhető a Szatmárm. 6azd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szöretezeténéi Szatmron, yagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árkán mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gaz­dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermiiialyfalvaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom