Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)
1907-10-04 / 40. szám
október 4. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal versenyt nem nyertek. Táv. kb. 2400 m. Teher 4 é. 65 kg. 5 é. 69 l/t kg. 6 é. és id. 71 kg. Minden 400 korona összenyeremény után 1 kg. több 5 kg.-ig. 5 é. és. id. nyeretlen lovakra 3 kg. engedmény. Beiratás 10 kor. további 10 korona az indulóktól Sárdy Tibor hadn. id s h Barry Sulivan 73 Túl. 1 Telegdy József hadn. 4 é s h Hétem van 73 Báró Baich P. hadn. ....................2 Nagy Ákos kap. 5 é p h Oglander 66 és fél Czárán J ur .................................................3 To t. 5 : 18 Kifizetés óvás miatt függőben. Két hosszal első Elkésett harmadik érték : 580 K 1. 80 K II. 30 K III. 100 K versenypénztárnak. Első és második ellen zászló kikerülés címén óvás. A verseny intézőség az óvásnak helyt nem adott. Tízezer áldozat. — A kivándorlás rémségeiből. — A száraz statisztika időközönkint beszámol a kivándorlásokról, természetesen a numerusok egyre emelkedőben vannak. Ez már oly mindennapi dolog, hogy idestova hidegen hagyja az embert. Mert hát tart nálunk a kivándorlás, nem csappan a kedv és nincs senki, aki ellensúlyozhatná. Amig arról van szó, hogy azok a szerencsétlenek hagyják oda az anyaföldet, kik idehaza munkához egyáltalán nem juthatnak, még indokolt és érthető, mert hát a hazában nem akarnak kegyelemkenyéren élni, vagy koldulni, miért is fölcihelődnek és Amerikába vitorláznak. Gondolkodóban ejti azonban az emberfiát az, hogy lelketlen kivándorlási ügynökök szép szóval, fényes Ígéretekkel elcsábítják a hiszékeny tudatlan népet, amelynek különben idehaza volna megélhetése. Egy fővárosi napilaphoz szomorú levelet intézett egy Buenos-Airesben élő hazánkfia, melyben borzalmas dolgokról ad hirt. Arról van szó, hogy Buenos Airesben nem kevesebb, mint 10,000 hazánkfia ödöng, ténfereg munka nélkül. A szerencsétlen embereknek nincs kenyerük, nincs egy árva fillérjük, nincs hova fejükat hajtaniok, még alamizsnát se igen kapnak. Az ottani konzulátus — mint a levélíró mondja — egyszer s mindenkorra két korona segélyt juttatott mindegyiküknek. A szegény emberek a kétségbeesés végső pontján állanak és nem tudják mitévők legyenek. Valame- nyit egy németországi kivándorlási cég magyarországi ügynökei bírták arra, hogy Délamerikába vándoroljanak, hol biztos munkát és fényes díjazást helyeztek nekik kilátásba. Természetesen az egész merő hazugság volt, mert először is pénzüktől kifosztva egyáltalán nem kaptak munkát, azután teljesen lerongyolódva, hasztalan szeretnének visszatérni hazájukba, nincs meg az útiköltségük, nincs aki támogassa őket. Amint a fentebiekből is látnivaló, a kivándorlás ellen hozott intézkedések vajmi kevés eredménynyel kecsegtetnek, a hatóságok meg, nem őrködnek eléggé, hogy az országot keresztül kasul bebarangoló és ellepő lelketlen ügynökök ellen sikeresen eljárhatnának, hogy őket lefülelve, a legszigorúbb büntetéssel sújtanák. Mert hát arról van szó, hogy végre-valahára a könnyen hivő és gyorsan lépremenő népet kell kellően felvilágosítani arról, hogy Amerika már nem a kincsek hazája, ott se pottyannak az aranyak, de meg a munkát se fizetik oly rózsásan s végül oktatni az amerikai állapotokról, akiknek idehaza van tisztességes megélhetésük, van kenyerük, van keresetük, melyből családjukat eltarthatják illőképen és ha meggazdagodási vágyból idegenbe akarnának menni, kellemetlen csalódások érnék őket, mert koldusszegényen simák vissza százszorosán is a hazát. Komoly munkával fokozott buzgalommal és erős akarattal Magyarországban is lehet kielégítő eredményeket elérni, csakhogy mig Amerikában a legtürelmesebben tudnak várni (mert muszáj) honfitársaink, addig itthon a türelem hamar elfogy. A belügyminiszter élénken érdeklődik a kivándorlási ügy iránt, tanulmányozza ezt a kérdést és szanálni is akarja az e téren mutatkozó bajokat. Ha ez tényleg igy van, reméljük, hogy figyelmét nem fogja elkerülni a fent vázolt esemény és most már odahatni fog, hogy olyasmiknek elejét vegye, mik tízezer áldozatot követelnek. Ilyen óriási számú ma- | gyár polgár megmentése mégis csak játszhatik valamelyes szerepet egy nemzet fejlődésének, haladásának előmozdításánál. Meg kell végre menteni országunkat az elnéptelenedéstől, meg kell óvni a hiszékeny honpolgárokat a gaz és lelketlen kivándorlási hiénák karmaitól és főleg a mai elrémitő viszonyokat, a nagy drágaságot kell enyhíteni, hogy aki e hazában él, ha már nem is fényesen él, legalább nyomorgás nélkül élhessen, hogyha becsületesen dolgozik. s*. A búza táplálóereje. A búza és kukorica táplálóértékének összehasonlításával az Egyesült Államok több mezőgazda- sági kísérleti állomása foglalkozott s kísérleteik eredménye a következőkben foglalható össze: A búzában több keményítő foglaltatik, mint a tengeriben, ellenben kisebb százalék cukorból és nagyobb szazálék fehérjéből, vagyis izomképező anyagból. Elméleti szempontból tehát ajánlható, azonban az állatoknak a piacra való elkészítésére nem látszik elegendőnek. A búza takarmányértéke nagyrészt attól függ, hogy milyen állapotban lesz etetve. Ha magában és őröletle- lenül adagoltatik, akkor a magvaknak nagy része rágás közben nem apróztatik fel és emésztetlenül megy át az állaton. Az ilyen veszteség sok esetben 30 százalékig mehet. Minden esetben szükséges tehát a búzát megdaráltatni, vagy más utón porrátörni. Ha aztán más gabonafélével, tengerivel, zabbal vagy korpával kevertetik akkor teljesen kielégítő eredmények érhetők vele el. Igás lovakkal még nem végeztek ilyen irányban kiterjedt kísérleteket, de az észak- dacotai kísérleti állomáson Sedhed tanárnak sikerült megállapítani, hogy 2 rész búzából és 1 rész korpából" álló adagnak" réti szénával való etetésére az állatok nagyon jó húsba maradnak. Buzaetetésre a juhok úgyszólván csak a felvett búzamennyiség súlyával gyarapodtak, azért is ajánlatos azt más gabonafélével, zabbal vagy tengerivel kapcsolatban adagolni. A busakorpa mint hizlaló takarmány juhok részére nem Szabadalmazott *uj * ss (Venyige) szecskaVágd, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván, megtekinthető s megszerezhető a Szalmára. 8azd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetezeténél Szaki áron, vagy annak bármely fióktelepénél 86 korona árban
