Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)

1907-10-04 / 40. szám

4-ik oldal

GAZDAK LAPJA

vált be, de jó takarmány bárányok és anyajuhok részére. A sertéshizlalásban a búzaliszt és tengeriliszt egyértékíinek bizonyult. A wiskonsini állomáson azt találták, hogy e két lisztféleség keverékével a legjobb eredményeket lehet elérni. Daráiatlan búza etetése után az eredmények nem voltak kielégítők. A korpa szintén nem bizonyult czélszerünek. Tejelő tehenek részére nem kedvező a daráiatlan búza adagolása, mig darálva egyértékíinek veendő a tengerivel. A buza- korpa kitünően bevált, de a darált zab etetésével 10 százalékkal nagyobb tejtermelést lehetett elérni, mint korpaetetéssel.

A műtrágyák alkalmazása a takarmányrépánál.

Csak nemrégiben is élénk vita tárgyát képezte gazdasági szaklapjainkban, hogy alkalmazandó-e a takarmányrépára felültrágyázásul chilisalétrom vagy sem. E vita kiinduló pontját az képezte, hogy egyik kiváló szakemberünk a chilisalétromnak fejtrágyául való használatát növénytermelési könyvében ajánlotta, a másik ellenben nem.

Hogy vájjon valaki alkalmaz-e műtrágyákat a takarmányrépa termésnél, az egészen attól függ, hogy kivánja-e termés átlagait fokozni vagy sem. Ha rá vagyunk szorulva arra, hogy kis területen sok répát termesszünk, akkor annak a föld kitűnő megmivelése mellett csak egyetlen módja van, sok istállótrágyát és sok műtrágyát használni. Ezen műtrágya azonban ne legyen egyedül chilisalétrom, mnrt ha a vetés előtt a talajt nem trágyáztuk meg kellőleg, minek következtében tehát a tápanyagokban szegény, hiába hintünk a már kikelt répa palánták hegyébe chilisalétromot, a mennyiben ennek csak úgy lehetne hatása, ha a talaj, foszforban is elegendő gazdag. Foszforszegény talajban a nitrogéntragya, a chilisalétrom sem fejtheti ki hatását, s ezért van, hogy azok akik chilisalétromot használtak, többnyire nem tapasztalták annak kedvező hatását s ez az a körülmény a mely vitára szolgáltatott okot.

Ahban az esetben azonban, ha télen át a talajt jól megtrágyázzuk, s vetés előtt 150 kg. szuperfoszfátot is alkalmazunk a répa alá, s azután szórunk ki kétszer 30—30 kg. chiiisalétromot fejtrágyául, a kedvező eredmény elmaradhatatlan s ha az időjárás is kedvező, olyan eredményt fogunk elérni, a minőt nem is reméltünk, A chilisalétrom alkalmazásának tehát csakis az esetben van helye, ha vetés előtt a talajt nemcsak kellő megnövelésben részesítettük, de dúsan meg is trágyáztuk. m.

Hírek.

— Elhalálozás. Hámon József, pápai praelátus folyó hó 1-én 69 éves korában elhunyt. A szatmári egyházmegye nagyon sokat vesztett a tevékeny főpap halálával.

— A miniszterelnök a drágaságról. A miniszterelnök az általános drágaságnak a megélhetési viszonyokra gyakorolt nyomasztó hatásának enyhítésére a törvényhatóságokhoz fordult mentő eszmékért. A leirat, mely szeptember 29-én érkezett dr,; Vajay Károly szatmári polgármesterhez, abban kulminál, hogy az élelmicikkek árainak csökkentésére nemcsak általános, hanem az okszerűeknek mutatkozó intézkedések egész sooktóber 4.

rozatát ki kell meriteni. E végből felhívja a polgármestert, hogy jelölje meg mindazon intézkedéseket, amelyek a törvényhatóság jogkörén túl a kormány, vagy törvényhozás részéről lennének teendők a végből, hogy a könnyebb és olcsóbb megélhetés biztosíttassák s különösen, hogy a kevésbé vagyonos néposztályok elsőrendű szükségleteit képező élelmi cikkek ára normális keretekbe szorittassék. A polgármester a kormánynak javaslatba hozandó intézkedések megbeszélés végett legközelebb értekezletet hiv össze.

— Szatmár város monográfiája. Dr. Vajay Károly polgármester kedden délután értekezletre hívta össze a város monográfiának szerkeszíásében résztvevő helybeli munkatársakat. Az értekezlet kimondotta, hogy a feldolgozott anyagot 1908. január 1-ig a kiadóhivatal rendelkezésére bocsátja. Egyszersmind megkeresi a kiadóhivatalt annak közlése iránt, miként állanak a történelmi, közgazdasági, irodalmi népoktatási részen kívül a többi részek szerkesztésére vo- vatkozó megbízások. Az értekezlet végül megállapodott abban, hogy a mü szerkesztése folyamán a szükséges megbeszélni valók végett többször összejön.

— Beszámoló a Szatmárhegyen. Dr. Kelemen Samu Szatmár város képviselője, beszámolóját a Szatmár’negyen folyó hó 6-án délelőtt 11 órakor tartja. Ugyan az nap este a függetlenségi kör társas vacsorát rendez.

— Kész az uj adótörvény. A pénzügyminisztériumban már elkészültek az adóreform-munkálatokkal, amelyek még ha némi kívánnivalót fenn is hagynak, általában sok visszaélést szüntetnek meg és főleg pedig segitnek a szegényebb osztályok helyzetén. Az adóreform hat törvényjavaslatból áll, amelyek igy csoportosulnak: 1. A földadó kataszter kiigazításáról és a földadószázalék megállapitásárói. 2. A tőkekamat- és járadékadóról. 3. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról. 4. A jövedelemadóról. 5. Az általános kereseti adóról. 6. A házadóról. Az első javaslat segíteni igyekszik azokon az igazságtalanságokon, melyek idő folyamán a földrészletek művelési ágában beállott változások következtében szaporodtak fel s amelyek már elviselhetetlen és igazságtalan terhet rónak a birtokosokra. Ez a javaslat intézkedik arról is, hogy a vármegyei és országos földadóbizottságok véleményét a pénzügyminiszter döntés előtt meghallgatni köteles. A vármegyei földadó-bizottságokat a törvényhatósági közgyűlés választja, akár tagjai akár nem tagjai sorából. Efölött áll az országos földadóbizottság, amelynek tagjait a képviselőház, a főrendiház, a horváttartománygyülés és a pénzügy miniszter küldi ki. Ezek a bizottságok intézik el a földadóügyi felszólalásokat. A földadó alapja egységesen 20 százaléka lesz a kataszteri jövedelemnek az egész országban, a határőrvidéket is beleértve. A jövedelmi adónál ötszáz koronáig senki sem adóztatható. A hatszáz koronás jövedelem már öt korona aló esik és ez 1400 korona jövedelmig 100 koronánkint egy koronával emelkedik. Kétszázezer koronán felül tiz ezer koronánkint ötszázalék az adó. A jövedelmi adót az uj törvényjavaslat szerint szintén a pénzügyminiszter által kijelölt bizottság veti ki s ebbe két rendes és két póttagot az alispán a mezei gazdálkodók és a háztulajdonosok sorából nevez ki.

— A király szőlői. A magyar királynak Tokaj- hegyalíán három helyen is van szőlője. A tarcali határban lévő szőllője annak idején II. Rákóczi Ferenc tulajdona volt. A király szőlőit hosszú időn át közönséges kapások régi x m ód szerint kezelték, ami persze nem volt baj, mert az ilyen kezelés mellett is