Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-16 / 33. szám
augusztus 16. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal küldetnék ki, ki falulról-falura járva felvilágosítaná a népet, hogy senki sem törekszik a kender termelés ellenére, sem az esetenkénti birság pénzekre, megismerkedve a helyi kürülménnyekkel, a helyi elöljárók meghallgatásával kikeresné s megállapítaná az áztató telepnek való hely legalkaimasabbját, útbaigazítást adna annak elkészítésére s szegényebb községeknek állam segélyt is kieszközölne. Ily eljárás mellett hiszem, hogy a kender termelés igen rövid idő alatt, nagyon sok községben valóban háziiparrá válna, s egyes községekben csak ugyan fonó gépek s kisebbszerü szövőszékek kiosztásával gyümölcsöző háziiparrá fejlődnék. Ezért kérem a Gazdasági Egyesületet, hogy ezen körülményt eszmecserévé tenni méltóztassék, mert én egyrészt nem akartam cikkemet túl hosszúra nyújtani, másrészt hiszem, hogy lesznek sokkal hivatottabbak kik ezen körülményt sokkal jobban s tárgyilagosab- ban kifejteni képesek. S ha véleményem pártolásra találna, az esetben méltóztatnék a magas kormányhoz fölterjesztést tenni, hogy ez iránybani intézkedések lehetőleg még ez évben foganatosíttassanak. Géres, 1907. junius 27. Schwarcz Dávid kjző. Útmutatás a gabonazsizsik (Calandra granaria L.) irtására. A gabonazsizsik kis és karcsú termetű, hosszú fejű bogár, melynek husszusága 3—4 mm. szélessége pedig 0,7—1 mm. Testszine sötét-barna. E bogár csak a magtárakban él. Lassú járású és repülni nem tud, mert szárnyfedője alól a repülő szárnya egészen hiányzik. Zavarás esetén állhalottat színlel, de azután egy-két perc múlva újra megmozdul. A gabonazsizsik az egyes gabonaszemekben fejlődik, még pedig leginkább a búza-, az árpa-, a rozs- és a kukoricában — a zabban már ritkábban. Azonban csakis a magtárban elhelyezett magvakban, lábon álló gabonában nem. A nősténye a petéit úgy rakja a szemekbe, hogy rajtuk hosszúra nyulott fejével (ormányával), elébb egy kis lyukat fúr, aztán megfordul és petéjét a furott lyukba tojja. A gabonazsizsik lárvája fehér szinü és csak rágó szerve barnás teste formátlan és igen ráncos; lába nincs, egész kifejlődöttségét a szem belsejében éri el és lisztes belsejével táplálkozik is, benne bábozódik és a gabona szemet csak akkor hagyja el, hogyha már teljesen kifejlődött, azaz mikor már bogárrá vált. Kártétele abból áll, hogy valamint a kifejlődött bogár, úgy a lárvája is a gabonaszem belsejét annyira kirágja, hogy annak csak éppen a korpája héja marad meg. Minthogy pedig a zsizsik kifejlődéséhez 45—50 nap szükséges s egy nősténye 36—60 petét tojhatik és továbbá, minthogy melegebb fekvésű mag- tároan egész éven át majdnem fönnakadás nélkül tojik, legfeljebb télen két-három hónapig szünetel, azért köny- nyen érthetővé válik, hogy e bogár rövid idő alatt miért szaporodik el néha olyan tömegesen és miért tesz olyan nagy kárt a gabonában. Figyelmet érdemel az is, hogy a zsizsik tömegesen csak a zugokban felhalmozott szemetes gabonában szokott szaporodni s csak innen húzódik át, a magtárban levő tiszta gabona-garmadákba, melyekben tovább szaporodik. Egyáltalán szereti a nyugalmat és a sötétséget. A gabonazsizsik ellen való sikeres védekezésnél figyelembe veendő mozzanatok a következők: 1. Hogy a gabonazsizsik a gazda vagy gabona- kereskedő magtárában el ne szaporodhassál, szükséges, hogy a magtár mindég tiszta legyen. Ez oknál fogva fel kell használni minden alkalmat, hogy a magtárban semmiféle maghulladék vagy piszok hosszabb ideig meg ne hagyassák. 2. Magtárban tehát szemét hulladékot egy fél napig sem szabad hagyni, hanem a felgyülemlő hulladékot onnan röktön el kell távolítani s vagy erősen égő tűzben el égetni, vagy trágyalébe kell fojtani, hogy a zsizsik belőle ki ne mászhassék. Ahol az el- féle mag baromfi etetésére szolgál, azt olyan helyen kell tartani, hogy az esetleg benne élő zsizsik a magtárba vissza ne juthasson. 3. Ahol az alapos takarításnak egyszerre való végrehajtása nem volna lehetséges, mert pl. a magtár egészen sohasem üres, ott a takarítást úgy kell beosztani, hogy a magtár egyes helyei akkor takargassanak ki, amikor az lehetséges, de úgy, hogy ilyen módon az egész magtár havonkint legalább egyszer alapos takarítás alá jusson. 4. A takarítás megkönnyítése végett szükséges, hogy a magtár padlójának, fal burkolatának minden egyes hézaga olyan anyaggal tapasztassák be, mely fele részben marha trágyából és fele részben jól gyúrható agyagból készült. Hogy e tapasztás annál jobban odaragadjon, szükséges, hogy a tapasztás munkája előtt a betapasztandó részek megnedvesittessenek. 5. Hogy a tiszta (pl. uj) gabona meg ne zsizsi- kesedjék, okvetlenül szükséges, hogy az gyakran la- pátoltassék mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad meg. 6. A zsizsikes gabonát a gabonazsizsiktől akként kell megtisztítani, hogy azt előbb olyan szemii rostán megrostáljuk, amelynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába ismét vissza ne huzódhassék. Minthogy pedig a megrostált gabonában a rostálás ellenére egy-két zsizsi- bent maradhat, azért szükséges, hogy a kirostált é- garmadába hányt gabona felülete, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal, zsákokkal, — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len vagy kender-kóccal betakartassék, melyekbe a garmadából menekvő zsizsik belehuzódik. Az ilyen helyen meghúzódott zsizsiket azután 7—8 óra, de legkésőbben egy nap múlva zsákostól-rongyostól együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyen kirázni, ahol az összeseperhető és tűzön vagy forró vízben megsem- misithető. Ez az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarás) megismétlendő ötször-hatszor, mig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután mint a tiszta gabona, hetenkint csak egyszer lapátolandó. 7. Hogy pépig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék, legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék és mindég a legnagyobb tisztaságban tartassák. Szabadalmazott «í uj * 1 (Venyige) szeoHaVägd, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szöllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Korács Mihály szabadalma Ermihátyfalráii, megtekinthető s és Értékesítő Szöreráténél Szatírán, vagy annak bármily fióktslepénéí SS korona árban
