Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)

1907-08-16 / 33. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

8. Ismeretlen helyről, vagy gazdaságból érkező gabonát, vagy gabona-szállitáshoz való zsákot a magtárba csak akkor szabad bevinni, ha benne gabonazsizsik nincs és ha azt magtáron kívül elébb gondosan kirázták.

9. A magtárt, vagy a zsizsikes gabonát mérgekkel fertőtleníteni nem szabad.

10. A gabona nemcsak a gazdasági magtárban zsizsikesedik meg, hanem a gabonakereskedők mag táraiban is. Ez oknál fogva a gabonakereskedőnek szintén ügyelnie kell, hogy a magtára, gabonapincéje, vagy ha hajóban tartja a gabonát, akkor hajója, mindig tiszta legyen a zsizsiktől és elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeket a helyiségeket úgy takarítsa ki, mint a gazda a magtárát.

11. Zsizsikes gabonát ne vásároljon, mert ezzel csak baját növelné.

12. Mind a gazdának, mind a gabonakereskedőnek azért is szükséges, hogy a gabonáját a zsizsiktől mindig tisztán tartsa, mert a vasúti és hajó szállító vállalatok a zsizsikes gabonát felsőbb rendelet folytán szállításra nem vállalhatják és követelniük kell, hogy a feladó a zsizsikes gabonaküldeményét saját költségén élébb a zsizsiktől gondosan kitisztítsa.

13. A magánvállalatok gabonaszállító hajóira szintén az áll, ami a rendes magtárakra: ezeket is mindig tisztán kell tartani és valahányszor kiürülnek, mindannyiszor a legalaposabban kitakaritandók. Ilyen hajóban gabonahulladékot, rostaalját tartani sohasem tanácsos.

14. A gabonazsizsikkel (Calandra granaria.) nem szabad összetéveszteni a lencse- vagy borsózsizsiket. Ez utóbbiak csak a hüvelyes vetemények magvaiban élnek, melyeket már a mezőn fejlődésük eléjén fertőznek meg; gabonafélékben nem élnek. Ellenben a gabonazsizsik csak a gabonafélékben él, ezeket csak a magtárakban lepi el, de hüvelyesek magvaiban nem nem él soha sem.

M. kir. állami Rovartani Állomás.

Kút és ivóvíz.

Nem érdektelen éppen itt Szatmárvármegyében, különösen Szatmár városban, hol jó ivóvíz hiányában a ragályos megbetegedések sohasem szünetelnek, röviden avval foglalkozni, miként tarthatjuk el az ivóvizet; vagy miként kaphatunk rósz kutvizeink- ból jó egészséges szűrt ivóvizet, mert az egészséges tiszta ivóvíz, az egészség szempontjából nélkülözhetetlen. A víz — legyen az akár esővíz, akár talajvíz, akár pedig folyó viz — mindig tisztátalan és az egészségre többé-kevésbbé hátrányos.

Az esővíz sem mentes mindenféle keverékektől. A levegőből porrészeket, baktériumokat és gázokat vesz fel. Ha a viz a talajon áthatol, akkor állati és ásványi anyagokkal jő érintkezésbe és azoktól felveszi az oldható alkatrészeket. Azért az ivóvfz számára bizonyos szabályokat kell felállítanunk. Az ivóvíznek a következő tulajdonságokkal kell bírnia: 1.

szagmentesnek kell lennie, 2. frissítő legyen, 30 C°-ra való felmelegítés esetén nem szabad rajta savanyu szagnak érezhetőnek lenni, 3. teljesen tisztának és színtelennek kell lenni, 4. nyáron hidegebbnek, télen melegebbnek a levegőnél. A víznek nem szabad oly talajból származnia, amelyet hulladékanyagok tisztátalanná tettek.

A viz ne legyen túlságos kemény, ne tartalmazaugusztus 16.

zon mészsókat stb. Van azonban annak egyszerű módja, hogy miként szabbaditsuk meg a vizet mész- tartalmától, azaz, hogy miként tehetjük puhává, ami a hüvelyes vetemények főzésénél fontos. Ügy történik az, hogy a vízhez adunk egy kis kénsavas nátront (szódát.) Ez kicsapja a meszet.

Minden vizet, amely nem származik egyenesen sziklaforrásból, szűrnünk kell. Ilyen szűrőkészüléket úgyszólván költség nélkül állíthatunk elő és igen jól megfelel a céljának. A kút mellett készítünk ’/2 méter magas kőalapzatot. Erre lefolyó csappal ellátott dézsát állítunk, amely lehetőleg nagy legyen. Ez a dézsa körülbelül a közepén átlyukasztott, közbeigtaíott feneket tartalmaz. Erre felváltva egyforma rétegezésben durva kavicsot, faszenet, finom iszapolt homokot, megint faszenet durva kavicsot adunk, mig az egész majdnem megtelik. A legalsó és a legfelső réteg okvetlenül durva kavicsból álljon.

Ily módon egyrészt megakadályozzuk, hogy a szűrőn áf homok essék, másrészt, hogy a szürőanyag veszendőbe menjen. Az egész készülék legyen állandóan vízzel telt. A szűrésre való anyag 1 évre elegendő és azután meg kell az anyagokat újítani. A finom kavicsot, illntőleg homokot ki kell mosni, hogy a portól megtisztuljon. A durva szemekben levő faszén dezinficiálólag hat, mert mindenféle tisztátalansá- got felszív. Ha a szenet egy évi használat után kiiz- zitjuk, újból használhatjuk. Durva kavics alatt értjük a homok nagyobb szemeit, amelyek visszamaradnak, ha a homokot szórjuk. Körülbelül mogyorónagyságu darabokból áll.

Ezt az egyszerű szűrési módot minden tanya- és háztulajdonos figyelmébe ajánlhatjuk. Különösen a pusztákon jól használhatja a gazda, ahol a talajvíz a felsőbb rétegből származik, amely mindig a legtisztát- lanabb. Ha az ő és gyermekei egészsége neki kedves, nem fogja elmulasztani ilyen szűrőnek felállítását.

A fejőstehenek okszerű takarmányozása és ápolása a nyári hónapok alatt.

Az okszerű tejgazdaságokban különös súly helyezendő arra, hogy az állatok olcsó, jó és egészséges takarmányozásban és ápolásban részesüljenek. A jó és egészséges takarmányozás mindig gazdaságosabb, mint a természetellenes, habár a takarmányozás mi- némüsége az állatok fajtájával is szoros összefüggésben van. A tehenek tejelésére, illetve a jövedelmezőségre a borjazás idejének is befolyása van, mert ha a tehenek nagy része az őszi hónapokban ellik, a legtöbb tejet télen adják, amikor is ez legjobban értékesíthető. Azonkívül, ha a tehén nyáron legelőre jár, több mozgást végezvén, a borjú is egészségesebb lesz, mintha tavaszszal ellik, mikor egész télen az istállóban állott és jóformán semmiféle mozgást nem végzett.

A téli és nyári takarmányozás ugyan mindig különbözni fog egymástól, de mégis arra kell törekedni, hogy a takarmányban adott tápanyag, nagyjában minden időben ugyanaz legyen és a takarmány terinréje se igen változzék. Ezt természetesen csakis úgy érhetjük el, ha télen át is megfelelő mennyiségű szálas takarmányt etetünk teheneikkel.

A nyári takarmányozás időszakonkint változik és sokszor elég gondot okoz a gazdának, hogy mivel etesse teheneit. Az alábbiakban ismertetünk egy olyan eljárást, amelynek segítségével az állatokat kora tavasztól késő őszig olcsó és egészséges zöldtakarmá-