Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-02 / 31. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 2. A munkások gazdasági és politikai harca. A legutóbbi 5—6 esztendő különös módon kedvezett a szociálista izgatók munkájának. Az időjárás ennyi idő óta nem kedvezett egyszer sem a földművelésnek, már pedig egy olyan ország, mint amilyen a mi hazánk, amelynek legfontosabb létalapját a mező- gazdaság képezi, hamar megérzi a kedvezőtlen időjárás hátrányait. Ez esztendők folyamán annyira megdrágult az élelem és evvel oiyannira fokozódott az elégedetlenség azok között, akiknek nem adatott az a belátás, melylyel e változások tulajdonképeni okát felfedezhették volna, hogy ez elemek igen alkalmas talajává váltak a szociálista agitációk megtévesztő munkájának. S mióta a szociálista párt felszívta magába az elégedetlenkedőket, azóta szünet nélkül való csata szinterévé változott az ország. Sztrájk sztrájkot ért. És e sztrájkok mindegyikét oly célzattal szervezték, hogy a munkásosztályt igy mentsék ki abból a sanyarú helyzetből, amelybe a megváltozott viszonyokkal jutott. S mit törődtek a sztrájkszervezök, — akik abból búsás hasznot láttak, — mit törődtek és mit törődnek mégmaisazon bebizonyosodott ténynyel, hogy a sztrájk nemcsak hogy nem javította, de határozottan nehezebbé tette a munkásság helyzetét. Mert hiszen nagyon természetes dolog az, hogy amikor kétszeresére csigázzák fel például a munkás fizetését, akkor a munkaadó is kénytelen kétolyan áron adni el áruját. Ez a megdrágulás minden téren bekövetkezett. Nálunk tehát a munkás megélhetés megnehezebbülését jelentették a megindult munkásmozgalmak, mig más országokban minden ilyen ténykedésből a munkásosztály jobbléte fakadt. Ez igazság kapcsán nem érdektelen megismerkedni azokkal az okokkal, melyek miatt két azonos irányban haladó törekvés ily ellentétes eredményhez vezetet. Sok okot lehet itt felsorolni. A helyes gondolkozás mindjárt oda vezet bennünket, hogy itt a küzdő tömegekben volt a különbség. Tehetségtelen, önző, a munkásság kívánalmairól tájékozatlan, a célhoz vezető eszközök megválogatá- sában járatlan elemek vezetik a munkásmozgalmakat, de azért el nem felejtik, el nem mulasztják azt az öncsinálta jogot érvényesíteni, melynél fogva minden munkást a maguk táborába kötnek. Látjuk ezt különösen a mezőgazdasági munkások között helyenkint kiütött sztrájkoknál, hol az izgatta fel hangzatos, könnyelmű frázisokkal a jó, becsületes arató munkást, aki úgyszólván aratni sem látott, aki abuzát a rozstól megkülönböztetni semtudja, nemhogy ismerné a mezőgazdasági mukás viszonyait, annak baját, keservét. Hej pedig nem jó a gyufával játszani, mert köny- nyen meggyül, s akkor pusztít, rombol s megemészt mindent, mi útjában áll. De természetesen azok a lelketlen vezetők vagy nem akarják, vagy ami valószínűbb, nem képesek feltogni, hogy mily helyrehoz- hatlan hibát követnek el akkor, amikor a becsületes magyar parasztot kiforgatják annyira, hogy még nemzetiségét is megtagadja. Belátja ennek káros voltát a munkás, de rendszerint már késő, akkorra már meg- hasonlott földes urával, önmagával, családjával, sőt mi több, igen gyakran szülőhazájával is s fejével megy, rohan a falnak. Mindennek oka a szakszervezetekben rejlik, mely nálunk a munkások minden rétegét maga köré gyűjti. Mily másként alakultak a viszonyok külföldön ! A külföldi munkás nem rohant vakon és meggondolatlanul az után, aki feléje vörös kendőt lobogtatott. Ez azt eredményézte, hogy a munkásság öntudatosan választotta meg azt az utat, a melyen előnyeit kereste. S itt még az sem veszedelem, ha a szocialista tábort gyarapítja a munkás. Nem veszedelem egyrészt azért, mert ott a munkásság egyetemessége és nem az egyének irányítják a párt tevékenységét, másrészt pedig azért nem, mert a mozgalom tisztán társadalmi jellegű és erősen nemzeti alapon nyugszik. És a külföldön mindjobban kidomborodik a munkásmozgalmak társadalmi jellege, ami a politikai vonatkozások háttérbe szorítását eredményezi. És ez helyes irányzat, sőt akkor sem mondunk valótlant, ha azt állítjuk, hogy a munkásérdekek diadalának oka legnagyobbrészt ebben az irányzatban rejlik. És ezt megérteni is könnyű. A létért való küzdelem tisztán csak társadalmi mozgalom. Mi köze lehet ennek a politikához?! Hiszen a politikának soha sem szabad osztályérdekeket szolgálni, — már pedig a munkáskivánságok teljesülése, amelyet idehaza nálunk hangoztat a szocialisták pártja, akárhogy csür- jük-csavarjuk is a dolgot, osztályérdek. Ennek külön, a politika színteréről távol álló helyeken, magában a nép tömegében kell a megvalósulását keresni. Külföldön is vannak szakszervezetek, de menynyire elütő ezeknek minden működése a hazaiaktól! A külföldi nem politizál, nem izgat, nem szítja az osztálygyülöletet, nem akar irányitója és megakadá- lyozója lenni a nemzeti törekvések politikájának, mert tiszta tudat alakjában él közöttük az, hogy a politikai izgatás csak elégedetlenséget okoz és ellenséggé teszi a munkást és munkaadót, akik pedig nagyon is egymásra vannak utalva. Az angol szakszervezet egy munkásügyi hivatal számba mehet. Ez% a hivatal épp úgy kiszámítja minden intézmény jöve*delmét és kiadásait, akár a tulajdonos és abból tárgyilagosan ítélve szabja meg a munkabér nagyságát, amelyett a munkaadó rendszerint el is fogad. És békés egyetértés nyomán közelebb jutnak egymáshoz. Kezdik egyenlő mértékben érezni, hogy egymásra vannak utalva és hogy érdekeik azonosak. A legelső lépés ehhez a kibéküléshez az volt, amikor a munkásság leszokott azon jogtalan jelszó használatáról, mely a „Le a vagyonos osztálylyal!“ céltalan kiabálások között hátráltatta a munkások helyzetének megjavulását. S ez az irányzat azországszerte első helyen elismert kitűnő szerkeietö és legolesókb. jfllMett pzttasapatt tttipiozncmlctt eSZl|0Z0l| eredeti Kalmár-rostáK. Uu is heremagtisztitögépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Siatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
