Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-02 / 31. szám
augusztus 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. egész Nyugat-Európáhan terjed, csak nálunk sínylődik a munkásosztály az elmaradottság szabadságvesztő béklyóiban. Mikor fognak föleszmélni, öntudatra ébredni Ki tudja? Vidéki városok vízvezeték ügye. Kormányzati körökben már régebben szemet szúrt az a visszás helyzet, hogy a vidéki városokat és községeket rendszerint külsőséges szempontok vezetik a város rendezés körül. Először színházat, villamos világítást meg aszfaltot csinálnak s a mi legelső- rendű közszükséglet: a csatornázás és vízvezeték mindig legutoljára marad. A földmivelésügyi minisztérium akként vélt segíteni e visszásságon, hogy a vidéki városok és községek csatornázási, valamint vízvezetéki terveit ingyen készítette el. Fontos hivatást töltött be azonban a minisztériumnak ezzel foglalkozó osztálya mint szakértő és ellenőrző tényező is, mert hazánkban még alig egy évtized előtt kizárólag külföldi szakemberekre voltunk utalva, ha vízvezetéki ügyekről volt szó. Az osztályt el is halmozták tervezési munkákkal a városok és községek, viszont a tervek megvalósításával már keveset törődtek. E mellett mindinkább ráterelődött a nagyfontosságu kérdésre magán mérnökeink figyelme is, a kiknek intenzivebb munkáját azonban lényegesen gátolta a városok visz- szás felfogása, hogy úgyis ingyen — a mi pedig tévedés, mert a felvételek készkiadásait meg kellett fizetniök — jutnak a tervekhez. Szóval a közegészségügyre nézve mérhetetlen fontos vízvezetéki és csatornázási kérdés végleg megérett a reformra, ami legközelebb már be is fog következni. A földmivelés- ügyi minisztejium ugyanis — jövőben csak az államsegélyt kapott és 10,000 lakoson alóli községek vízvezetéki terveit fogja elkészíteni, mig a többieket teljesen a magánvállalkozáshoz utalja, fentartvan a kormány felülvizsgálati és ellenőrzési jogát. Ezzel valószínűleg uj korszaka nyílik a csatornázás és vízvezeték létesítésére irányuló törekvéseknek, mert az igy előtérbe kerülő szép műszaki feladások bizonyára teljes mértékben felkeltik a magánmérnökök figyelmét. Irodalom. Ifj. Litteczky Endre a „Szamos“ szerkesztője és kiadója tollából megjelent „Szatmárvármegye címjegyzéke és naptára.“ A mü a gyakorlati életben eléggé használható és minden foglalkozású megtalálja benne az őt érdeklő dolgokat. Ára darabonként 60 fillér; megrendelhető a „Szamos“ kiadóhivatala utján Szat- máron. Hírek. — Lapunk zártakor értesülünk, hogy vármegyénk nagy birtokosa Gróf Károlyi István egyesülelünk alapítványi tagja folyó hó 31-én elhunyt. Temetése folyó hó 2-án d. u. 4 órakor lesz. Idő hiányában érdemei felsorolására ki nem terjeszkedhettünk, de annyit röviden is megjegyzünk,, hogy az elhunyt pótolhatlan űrt hagyott maga után; s úgy társadalmi mint politikai, valamint mezőgazdasági szemponthói, nemcsak vármegyénkre, de egész Magyarországra nézve is elhunyta nagy csapás. — Gyászhir. Aranyidkai Svaiczer Gábor ezredes, folyó hó 25-én meghalt aranyosmegyesi birtokán 78 éves korában. A boldogult nemeslelkü férfiú, igazi magyar ur volt, kit nemcsak a vármegyében, de messze földön tiszteltek és nagyrabecsültek. Szombaton d. u. 1 órakor szentelték be holttestét Aranyosmegyesen s d. u. 5 V2 órakor temették el Nagybányán a róm. kath. templom sírboltjába általános részvét mellett. A család a halálesetről külön jelentést adott ki, mely következőleg hangzik: Aranyidkai ifj. Svaiczer Gábor s neje Balogh Mária és kisleányok: Magda; aranyidkai Svaiczer Alexandrine és férje mándi Mándy Zoltán, gyermekeik: Gizella, Irén és Zoltán; aranyidkai Svaiczer István és neje hatmannszdorfi Hadfaludy Ilona, gyermekeik: Béla és Alexandrine; aranyidkai özv. Svaiczer Aladárné szül. Heley Janka és leánya Boriska férjével: csikta- polczai Lázár Miklóssal; aranyidkai özv. Svaiczer Miklósné szül. Fanta Clementine s fia László és az összes rokonság nevében fájdalomteljesen jelentik, hogy szeretett nagybátyjuk: aranyidkai id. Svaiczer Gábor 1848—49. honvédkapitány és ny. m. kir. honv. huszárezredes, életének 78-ik évében f. évi julius hó 25-én, d. e. 9 órakor hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt földi maradványai f. év julius hó 27-én délután 1 órakor a gyászháznál, Aranyosmegyesen, a róm. kath. egyház szertartása szerint fognak beszenteltetni és Nagybányán ugyanaz nap délután 5 óra után, a vasúti állomástól a nagytemplom alatti kriptába örök nyugalomra helyeztetni. — Az engesztelő szentmise áldozat Nagybányán folyó évi julius hó 29-én reggeli 9 órakor a plebánia-templomban fog az Egek Urának bemutattatni. Aranyosmegyes, 1907. julius hó 25. Béke poraira! — A Szatmár-Németi önálló asztalos iparosok egyesülete folyó évi augusztus hó 4-én, Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter ur védnöksége alatt zászló-felavatási ünnepséget s az nap este a Kossuth- kerti kioszkban táncmulatságot rendez. Az ünnepély d. e. 10 órakor, a táncmulatság este 8 órakor kezdődik. A táncmulatságra személy-jegy 1 K 20 f, család- jegy (3 személyre) 3 K. — A utcák parkírozása. Szatmár-Németi város utcáin sok helyen marad fenn a kocsi ut burkolat szélein kövezetlen terület, melyet nagy előszeretettel használnak szekér forgalomra. Á kövezetlen utón való közlekedés óriási porral jár s ez nemcsak kellemetlen de egészségtelen is. Sok helyütt cövekeléssel védekeznek ezen közegészség ellenes állapot ellen, azonkívül éjjel ezeken könnyen neki hajthatnak s kész a baleset. A tanács tehát megbízta a gazdasági tanácsost, hogy ezen kövezetlen utcarészek parkírozása tárgyában tegyen véleményes jelentést. Mindenesetre eme intézkedés nagyban fogja emelni a város szépségét, sőt közegészségügyi szempontból is kívánatos. Azonban a parkírozás mellett nem kellene megfelejtkezni egyes utcákról, például a Zárda-utcáról, melynek lakói a parkírozásról még álmodni sem merészelnek, csak «5 5« (Venyige) szecsHatögí, megtekiűthetó t megsznmbitő a SUtaára. Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetezsténól Szatírán, vagy annak bármely fióktelepénél S6 korona árban mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül
