Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-26 / 30. szám

VI. évfolyam. Szatmár 1907. julius 26. 30-ik szám. GAZDAK LAPJA KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁRMEGYEI GAZD. EGYESÜLET-, A SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÁRMEGYEI AGARÁSZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKKELETI VÁRM. SZÖVETK. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE MEQJELEN1K MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület, valamint a Szatmár- megyei Lóverseny Egylet tagjai díjmentesen kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése mellett vehetők át. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verbőci-utca 5. sz. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a meg­rendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám. Pályázat népies ismertetésre a baromfi tenyésztés köréből. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. évi költségvetésébe 100 koronát vett fel egy oly gyakorlati mü megírására, mely röviden, népies, a legegyszerűbb tenyésztők által is könnyen érthető nyelvezettel, eredeti modor­ban ismertesse a baromfi tenyésztést. A munka legfeljebb 4, 16 oldalas oktáv ivre terjedhet, ennél azonban lehetőleg rövi- debb legyen s a közönségesebb baromfi beteg­ségek elleni védekezés ismertetésére fő súlyt helyezzen. A pályázatok legkésőbb augusztus végéig, lezárt jeligés levél kíséretében, a Szatmárme­gyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalába küldendők. A célnak legmegfelelőbb munka 100 koronával dijaztatik, melynek ellenében a pályamű minden tulajdonjoga az Egyesületé lesz, mely azt ki fogja nyomatni. A bíráló bizottságot az Egyesület igazgató­választmánya fogja kiküldeni. A pályadij csak absolut értékű munkának fog kiadatni. Néhány őszinte szó a sertés­kolera gyógyításáról. Néhány nap előtt hagyta el a sajtót fenti cim alatt egy kis füzet, Nagyméltóságu Dr. Darányi Ignác magyar kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz intézve, id. Egán Lajos nyug. jószágigazgató tollából. A mü becses, nemcsak aktuálitása folytán, ami­dőn vármegyénkben is az állatorvosok mozgalmat indítottak meg a sertésvész elleni egyöntetű fellépésre, de azért is, mert az egészen az az eszme vonul vé­gig, hogy a tudománynak a gyakorlatilag szerzett ta­pasztalatokat nem szabad figyelmen kivtil hagyni, hanem igenis ha eredményes, jöjjön az bár laikus­tól is, okvetlen érvényesülnie kell, ha annak alkalma­zása a közre jótékonyan hat. Id. Egán Lajos nyug. jószágigazgató is, ki saját, terjedelmes birtokán egy vagyont érő sertés állomány­nyal birt, szintén azon — sajnos ma, nagy számban levő — gazdák közzé tartozik, kinek a hirtelen fel­lépő sertésvész egész sertés állományát rövid idő alatt teljesen megsemmisítette. E csapás súlya alatt irányította a figyelmét a betegség alaposabb megfigyelésére, s barátjával Hazs- linszky Károlylyal közölte tapasztalatait s kísérletet tettek többféle szerrel s végre sikerült egy gyógyszert összeáliitaniok, mely összetételénél fogva a sertésre veszedelmes nem volt s evvel a szerrel kísérlete­ket tettek és pedig eredményesen ; ugyanekkor Hazs- lihszky gyógyszerészszel közölte Simay, egy sertés­vész elleni gyógyszer összetételét. E szerrel újabb kísérleteket tettek még pedig fényes eredménynyel. Ekkor a füzet szerzője felhívta a A SzataltVátinegyei TsIarflpCßztir Szaftul««. Fehérgyarmaton és SzinérváráEjáre. Termény- és áruraktárai: a szatmári vasúti állomás szomszédságában van 60 ezer mázsa terményre berendezve és iparvágánynyal összekötve a m. kir. államvasut szatmári állomásával s a szatmár- erdődi h. é. vasút vonalával. Áruraktárainak főbb előnyei a következőkben nyilvánulnak: 1. Módot nyújt a termelőnek és keres­kedőnek alkalmas helyiség hiányában terményeit olcsón eltartani. 2. A termények tűzkár ellen biztosítva vannak. 3. Az áru pia­con lévén, bármikor kevés költséggel vevőnek átadható vagy tovább küldhető. 4. Az áruraktár gazdasági gépei segélyével a ter­ményeket — tulajdonos kívánsága szerint — tisztittatja vagy szakszerűen kezelteti. 5. Speculálni lehet áremelkedés reményében, miután az intézet gabonanemüek piaci értékének 70—75% előlegül adja. 6. Úgy a vétel, mint az eladás meg van könnyítve, mi­vel a vevő az árut a raktárban megtekintheti vagy kölcsönös megegyezés folytán kívánságához képest kezelteti, mi által levoná­sok, perlekedések könnyebben kikerülhetők. 7. Az áruraktár a betárolt terményeket lehető legmagasabb áron tudja értékesíteni, mi által a felek időt és útiköltséget takarítanak meg. 8. Az eladott áruk átvétele meg van könnyítve, mivel az átadás rendszerint átírás utján történik, az incassot pedig az intézet csekély díjért szintén elvállalja. 9. A termények, száraz, szellős helyiségben fe- küsznek és szakszerűen kezeltetnek, mi által a megromlás veszélyétől lehetőleg megóvatnak. 10. Módot nyújtanak a kereskedők­nek kevés tőkebefektetéssel nagyobb terményüzletet folytatni. 11. A beraktározó élvezi a reexpediálási kedvezményt. Kai számunk 12 oldás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom