Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)
1907-07-26 / 30. szám
2-ik oldal GAZDAK LAPJA julius 26. kormány figyelmét a szerre, a mely hivatva lett volna a rohamosan terjedő és soha meg nem szűnő sertésvész pusztításának gátat vetni, addig is, mig esetleg a tudomány egy teljesen biztosan ható gyógymódot talált volna fel. A földmivelésügyi miniszter 1903-ban engedélyezte a hivatalos felügyelet alatt megejtendő kísérletet, a mely kísérleten az O, M. G. E. és az Erdélyi Gazdasági Egyesület hivatalosan képviseltették magukat. A kísérlet a legnagyobb ellenőrzés mellett Mo- noron, 20 drb egy nyájból származott, egyforma korú sertésen lett végrehajtva, az eredmény a szó teljes értelmében fenomenális volt, mert mig az a 10 drb, mely moslékjában a gyógyszerből nem kapott, egy hijjával mind sertésvészben pusztult el, addig a másik, szintén már fertőzött ólba bezárt 10 drb, melynek mindennapi moslékjában a gyógyszer adagolva lett, nemcsak hogy megmaradt, de az utolsó elhullás után 14 nappal a lehető legjobb kondícióban hagyta el a telepet. A kísérlet folyamán az állatokon észlelt minden legkisebb változás Papp Sándor budapesti állatorvos által jegyzőkönyvbe lett véve. Tehát a kísérlet komolyságához szó nem fér. A kísérlet után a jelenvolt gazdasági egyesületek felterjesztést intéztek Tallián Béla akkori földmivelésügyi miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy engedje meg a miniszter, a kísérlet tárgyát képező szer forgalomba hozatalát, az 0. M. G. E. felelőségére. A miniszter a felterjesztésekkel komolyan foglalkozott, ankettet hivott össze, melyen a gazdasági egyesületek a fenti kérelmet támogatták, de az állatorvosok ezt ellenezték. A miniszter azonban kimondotta, hogy két ménes birtokon és nehány uradalomban, nagyobb sertésállományokon fog hivatalos felügyelet alatt nagyban kisér- leteztetni és ha csak arról is szerezhet meggyőződést, hogy az nem ártalmas, akkor is hajlandó a gazdaközönség megnyugtatása végett is a szabad forgalomba hozatalt engedélyezni. Ez történt 1903-ban, azóta hivatalos részről nem történt semmi és a megígért nagybani kísérletek is elmaradtak. 1905. évben tartott állategészségügyi nemzetközi kongresszuson id. Egán Lajos a mü szerzője indítványozta, hogy: „Mondja ki határozatképen a kongresz- szus, hogy miután a sertéspestis és sertésvész gyógyítása végett történt kutatások felett 10 év telt el, mely idő alatt óriási kárt szenvedett a közönség, a kísérletek pedig eddig nem vezettek pozitív eredményre, ne zárkózanak el a kormányok, más utón feltűnő szerekkel is komoly kísérletekbe bocsátkozni. Ezen indítványt a szakosztály ugyan elfogadta, de ennek, sem volt semmi eredménye. Természetesen Egán indítványa óriási ellenzésre talált a szerűm ojtók részéről, melyet mint nem illetékes, szakembertől származót sehogysem akartak figyelembe venni. Majd Így végzi be müvét Egán : be nem láthatom, hogy szemben a betegség okozta mérhetetlen nagy károkkal és szemben 10 évi ojtási kísérletek eddigi sikertelenségével, útját állják oly szer használatának, mely ártalmas alkatrészeket nem tartalmaz és szakemberek által is igazoltan, feltűnő gyógyulási eseteket mutat fel. Elég sajnos különben az, hogy a mig az állat- egészségügy őrei egy teljesen ártalmatlannak bizonyult szerrel még a kísérletezést is megnehezítik, a forgalomba hozatalnak éppen útját állják, az alatt a kórházakban, embereken, ártalmas szerekkel is kísérleteznek. Lám még emberek által használandó gyógyszerek forgalomba hozatalánál sem lehet tapasztalni any- nyi ellenzést, mint amennyivel itt találkozunk. Most a midőn dr. Hutyra Ferenc az állatorvosi főiskola rektora úgy nyilatkozik hogy]: „a sertésvész ellen bármely oldalról eddig ajánlott és forgalomba hozott szérumok ,a nálunk honos sertésvész ellen egészen hatástalanok“, nem közönyös dolog eme már kísérletek utján mégis kipróbált gyógyszerre az intéző körök figyelmét felhívni, s igy Egán füzete azt hisszük nem fog figyelmen kívül maradni. S kell hogy e sokáig heverő ügyben a kormányhatalom a közérdek mérlegelésével mielőbb döntsön. Katonai szállítás. Az 1907—908. években a m. kir. kassai ill-ik honvéd kerület részére szükséges termény és anyag járandóság biztosítására az alább kitüntett helyeken és időkben ajánlati versenytárgyalás lesz megtartva Közöljük a kiadott hirdetményt teljes szövegében. M. kir. kassai III. honvéd kerületi hadbiztosság. 2531. sz. HIRDETMÉNY. A magyar királyi kassai III-ik honvéd kerület alább felsorolt állomásai részére 1907. évi október 1-től 1908. évi szeptember 30-ig szükséges következő cikkek fognak nyilvános ajánlati tárgyalás utján biztosíttatni: Kassa állomás részére körülbelül 3440 q széna, 2120 q alomszalma, 486 q ágyszalma, 1520 köbméter kemény tűzifa. Eperjes állomás részére körülbelül 125 q széna, 68 q alomszalma, 105 q ágyszalma, 288 köbméter kemény tűzifa. Igló állomás részére körülbelül 105 q széna, 62 q alomszalma, 105 q ágyszalma, 180 köbméter puha tűzifa, 150 q kőszén. Miskolcz állomás részére körülbelül 250 q széna, 140 q alomszalma, 100 q ágyszalma, 346 köbméter kemény tűzifa, 150 q kőszén. Eger állomás részére 105 q széna, 68 q alomszalma, 80 q ágyszalma, 230 köbméter kemény tűzifa. Sátoraljaújhely állomás részére körülbelül 125 q széna, 62 q alomszalma, 80 q ágyszalma, 230 köbméter kemény tűzifa. Munkács állomás részére körülbelül 320 q széna, Minden gazdaságban nflKildzketetien eszljSzSH gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre, azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmámegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőei-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
