Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)
1907-07-19 / 29. szám
julius 19. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. 3. Az I. sz. verseny kivételével az összes versenyekben csak urlovasok s a Szatmármegyei Lóversenyegylet tagjai lovagolhatnak. 4. Mindén készpénz nyereményből 5 százalék vonatik le a versenypénztár javára. 5. Nevezési zárnap szeptember hó 14. esti 8 órája. Nevezések Poszvék Nándor verseny titkárhoz intézendők. (Szatmár, Verbőczy-u, 5.) 6. Sürgönyi nevezések 24 óra alatt írásban megerősítendők. 7. Nevezési pénzek a nevezési záridőn belül beküldendők. 8. Nevezési záridőn belül közlendők a prog- rammban szükséges összes adatok. 9. Kiegyezés egy futamnál sincs megengedve. 10. Mázsálás előtt a beiratási, illetve indulási dijak nyugtája felmutatandó. Élő sövény. Ha azt akarjuk, hogy az élő sövény megfeleljen rendeltetésének, akkor az első három évben ideiglenes védősövényt kell alkalmaznunk, olyformán, hogy négy méteres távolságban egymástól oszlopokat állítunk fel és ezeket dróttal kötjük össze, hogy emberek vagy nagyobb állatok átjárását megakadályozzuk. Bármilyen növényt alkalmazunk élő sövényül, előzetesen elegendő módon elő kell készíteni a talajt. Forgassuk meg a talajt, a melyre a növények kerülnek, 60 centiméter mélységre és ugyanoly szélességben és eközben keverjük a talajt, különösen ha gyenge minőségű, jó földel vagy erősen megrothadt trágyával, még pedig legjobb azt ősszel elvégezni. Ha a talaj megülepedett, akkor felállítjuk a védőkerítést. Ültetés céljaira használjunk 2 vagy 3 éves növényeket. A további eljárás a következőből áll. Hogy az ültetés elég sürü legyen, az erőteljes növények gyökereit ültetés alkalmával megmetsztik és jól beiszapoljuk; ha az árok teljesen meg van töltve földdel, akkor 6-8 centiméterre a föld felett elmetszük őket. Az első esztendőben a talajt mindég lazán és gazmentesen tartjuk, minden mutatkozó hajtást eltávolítunk gondosan, csak az egyiket, a legerősebbiket hagyjuk meg. Következő tavasszal ezt a hajtást szorosan a föld mellett a legközelebbi növény felé hajlítjuk és a hajtás végét ott, ahol a legközelebbi növényen túlér, a földbe ássuk. Ha a hajtás végének beásásával még nem feküdne elég szilárdan, akkor alkalmazzunk két, ágakból keresztalakulag bedugott fadarabot vagy kampót, hogy a hajtás végét velők szilárdan tartsuk. Azután vesszük a legközelebbi hajtást, ugyanabban az irányban meghajlítjuk, mint az elsőt, a következő növény felé és igy tovább. A lehajlitott hajtás hajli- tása folytán egész hosszában szemeket fejleszt. A szemekből fejlődő hajtásokból azonban csak ötöt hagyunk meg, amelyek lehetőleg egyenletesen, egymástól 7-8 cm.-re álljanak. Ezek a 'hajtások még ebben az évben átlag 60 cm. hosszúságot érnek el. A következő évben kettőt-kettőt a hajtások közül harántirányban 40 cm. magasságban a talaj fölött meghajlítunk és fűzfavesszővel vagy spárgával összekötjük őket. A hajtások keletkezett keresztezése adja a talajon, a sövénynek kívánt zárását és egyúttal sürü- rácsozatot is képez. Ezzel a mesterséges kezelés be van fejezve és nem marad egyéb hátra, mint a sövényt évente kétszer a sövényollóval oldalt és felüi megmetszeni, amikor is még egyes lazább helyeket az oldalhajtások odahajlitása és összeionása által megsüritünk. Akkor azután már feleslegessé válik az ideiglenes védősövény. A baromfiak nyári betegségei. /. A meszes láb. A baromfiak lábszárán olykor, leginkább nyáron, azt látjuk, mintha a lábszáraikra mészréteg rakódott volna le. Nagy kínt, óriási fájdalmat okoz ez a betegség. A rühféle élősdi úgy megkinozza az állatot, hogy az se nem eszik, se nem iszik. A betegség úgy kezdődik, hogy a lábat gyöngyházszinü pikkelyek vonják be, mire a lábszár sárgaszinü és varras lesz. Leginkább perui balzsammal kenegetik a fájós lábat, de ha éppen ez nincs kéznél, megteszi a petróleum is. Nagyon sok gazdasszony azt hiszi, hogy a meszes láb magától is elmúlik, pedig ez nem igaz, mert ahelyett, hogy a rüh-élősdi veszne, még napról-napra terjed és az étlen-szomjan szomorkodó állatot hamarosan meg is öli. 2. Baromfi-rüh. Trágyás ólban, hol a tisztaságra nem nagy gondot fordítanak, főleg nyáron, a rüh hamarosan fellép. Nagyon veszedelmes betegség, mert a baromfiaktól az ember is elkapja. A védekezés abból áll, hogy az ellepet állatokat erős, szappanos langyos vízzel mosogatjuk, bekenjük s igy hagyjuk 24 órán át, amikor a szappant lemossuk s a sebeket perui balzsammal kenjük be. A perui balzsam 2—3 napig a sebeken marad, mire vazelinnel és glicerinnel a sebeket bekenjük. Az ember, ha ilyen rühös ólba megy, vagy ilyen állattal bíbelődik, 5°/0-os karbolos vízben mossa meg jó! a kezét. 3. A baromfi poloska. Nappal elbújik, éjjelre elő jön és az apró jószágot agyon kínozza. Hasonlít a házi poloskához, de ennnél még veszedelmesebb, mert roppant szapora. Arról lehet felléptét megismerni, hogy a jpolos- kás ólban az aprójószág riadozik, az ólba a baromfi nem szívesen megy, az aprójószág bágyadt, rohamosan fogy. Ezer meg ezer szert találtak már fel ellene, de azért egy sem ér egy gyufaszálat. A poloskás ólat le kell rombolni. Ez a legjobb orvosság. Az ól deszkáit el kell égetni padozatával, fedelével együtt, majd azután az ól földjét felássuk, erős mésztejjel vagy erős karbololdattal többször megöntözzük és uj ólat építünk. Aki fukarkodik s nem rombolja le a poloskás ólat, megkeserüli nagyon. A poloska télire igaz hogy elhúzódik, de mivel hogy a legszigorúbb telet is kibírja, tavasszal ezrével tolakodik elő. Az elbágyadt, lesoványodott állatot úgy gyógyitSzabadalmazoU W UJ meg tekinthető s megszerezhető <2 (Venyige) szecstfaVägd, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalrán, Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövegéténél Szatírán, fagy aanak bármely fióktelepénél 36 korona árkán
