Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-19 / 29. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

julius 19.

juk, hogy a baromfi nyakát, begye környékét, repce vagy faolajjal, disznózsírnál bekenjük. Árról jó ez, mert a poloska az állat bőrén keresztül lélegzik s mivel a faolaj, az aprójószág bőrének likacsait elzárja, a poloska elpusztul. A faolaj némileg enyhíti is az állat fájdalmát.

Hasznos tudnivalók.

— A lovak vállbénasága. Ezt a betegséget előidézi heves lökődés, az izmok húzódása, a félrelépésnél keletkező zuzódás, lejtőn lefelé való lovagláskor, puha talajon való gyorstordulásnál, esetleg meghűlés folytán is stb. Ha a béna lovak állanak, akkor kissé előre helyezik csuklyóikat. Mozgás közben egyforma bénaság figyelhető meg. Csak ha meghűlés folytán keletkezett (reumatikus vállbénaság), javul meg az állatok fokozódó izzadása közben. A váll dagadt, tapintásra meleg, megérintésnél az állatok fájdalmat éreznek. Ha gyógyítani akarjuk a betegséget, legjobb az állatokat nyugton pihenni hagyni. Amig gyuladás van, agyagkenéssel stb. hütjük a gyuladást. Később oszlató bedörzsölést alkalmazunk. A reumatikus vállbénaság sokszor erősebb izzadás folytán és borogatás után eltűnik.

— A sertés rágási vágya. Ennek a bajnak az oka nem mindig a foszforsavas sók hiánya, amint sokan állítják, mégis ajánlatos a takarmányhoz foszforsavas sókat adagolni. Aki az erre való költséget sajnálja, az gyűjtsön tojáshéjakat, őrölje azokat kávéőrlőben apróra és adagoljon minden etetés alkalmával. Ajánlatos az átszitált és kilúgozott fahamu is, amelyből minden takarmányhoz egy maroknyit adunk. Továbbá ajánlatos, hogy a disznóknak készítsünk kifutót, ahol földet ehetnek. Azonkívül adhatunk az állatoknak, ha télen nem hagyjuk őket a szabadban, naponta egy ásónyi földet vagy kőszénsalakot. Ákkor csakhamar észre fogjuk venni, hogy a disznók szétrágják a salakot és abbahagyják a rágást.

— A tojás héját leginkább szemétre dobják, pedig azt fel lehet használni. A tojáshéj tudniillik leginkább mészből áll ; mészre pedig minden állatnak, főleg a növendékeknek nagy szüksége van, hogy csontja mely szintén főleg mészből áll, kiképeződhes- sék. Á tyuk még tojni sem tud, ha elegendő mészhez nem jut. Gyűjtsük össze az elhasznált tojás héját, szárítsuk meg napon vagy sütőkemencében, aztán apróra törvén, keverjük korpa közé. Így etessük a borjúval, malaccal, aprójószággal. A tyuk még a töretlen tojáshéját is csipkedi; de igy ne adjuk elé, mert megszokja és az egész tojást is kikezdi.

Hírek.

— Az adóreform. Közvetlenül a képviselőház nyári pihenőjének megkezdése előtt az utolsó ülésen Wekerle Sándor miniszterelnök, mint pénzügyminiszter egy törvényjavaslatot terjesztett elő a II. osztályú kereseti adó reformjáról. Ez a törvényjavaslat a bevezetője azoknak a reformoknak, amelyeket a kormány az adóteher igazságosabb elosztása érdekében megvalósítani szándékozik. Egyelőre a legigazságtalanabb adónemet reformálja, azt, amely a legszegényebb néposztályt sújtja legjobban. Mig eddig ennek az adónak minimuma négy korona volt, addig a javaslat azokat, akiknél az adóalap tiz koronát meg nem halad, egyáltalában mentesiti a II. oszt. kereseti adó fizetése alól s a minimumot is két koronára szállítja le. A pénzügyminisztérium számítása szerint ez a reform évi hathét millió korona teherkönyitést jelent, amelynek hasznát kizárólag a legszegényebb néposztály fogja élvezni. A javaslat egyúttal megállapítja a létminimum elvét is, tehát minden irányban a kisember védelmét és azt a szociális politikát szolgálja, amelyet a kormány legfőbb céljául tűzött ki.

— Az aratás vármegyénkben megkezdődött, mondhatjuk hogy a legkedvezőbb időjárási viszonyok mellett. Áz arató gépek, melyek a munkás napszámok rémitő megdrágulása folytán ez évben megsokszorozódtak, derekasan működnek, ha ugyan lehet ítéletet az aratás kezdetén mondani. Ott hol emberi erővel aratnak a munka szintén rendben folyik s még eddig zavarok nem fordultak elő. A jövő héten vármegyénkben megkezdődik az általános aratás s az eddigiek után remélhetjük, hogy minden nagyobb zavar nélkül fog az befejezést nyerni.

— Népkönyvtárak címjegyzéke. A magyar kir. földmivelésügyi minisztérium munkásügyi osztályának kiadásában megjelent, az általa iétesitett népkönyvtárak címjegyzéke. 81 oldalas vastag füzetben. Sok érdekeset lehet e tisztán helység nevet tartalmazó füzetben a sorok között olvasni. Látjuk első sorban is, hogy a nemzetiségi vidékek mint fáznak e könyvtáraktól, de még sajnosabban látjuk, hogy egyes vármegyékben eme népkönyvtáraktól nem a nép irtózik, hanem a közvetlen vezetők nem törődve a nép értelmiségének fejlesztésével, nem tesznek lépéseket e könyvtárak beszerzése iránt. Másrészt látjuk, hogy mily fáradhatatlan buzgalommal, költséget nem kiméivé igyekezett a minisztérium, minden községet, olvasó egyletet, iskolát ellátni a népkönyvtárral, amely eziránt hozzá fordult. Elismerés illeti tehát a minisztérium munkásügyi osztályát, mely e nagy és fontos missiónak a legnagyobb lelkiismeretességgel felelt meg.

— A gazdák és a pénzdrágulása. Miután az Osztrák-Magyar Bank a kamatlábat fél százalékkal fölemelte, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatósága, a kötelékében álló szövetkezetekhez körlevelet intézett. A körlevél igy szól. „Miután olyan nagy pénzdrágaság állott be, hogy mi is valószínűleg kénytelenek leszünk a szövetkezetek által nekünk fizetendő kamatot emelni, tanácsosnak látszik, hogy a szövetkezeti vezetők kölcsönért a szövetkezethez forduló tagokat, minden most nem okvetlen szükséges kölcsön felvételéről további intézkedésig lebeszéljék, akár vagyonszerzés, akár kölcsönkonverzió, akár pedig ingók beszerzésére terveztetett is a kölcsön.“

— Az aradvármegyei gazdasági egyesület - a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz felterjesztést | intézett az iránt, hogy a lépfenét a mely ellen védő

: oltással bizton lehet védekezni, vegye ki azon állat- betegségek közül, melyekre nézve legnagyobb forgalmi korlátozások állanak fel, ugyanis a betegség megszűnte után azon helyről, hol a lépfene bár szórványosan is fellépett, valamint a szomszédos helyekről is Ausztriába vágó állatokat 40 napig szállítani nem szabad, amennyiben a jártatokon az előirt 40 napi vészmentesség nem igazolható.

Eme korlátozás megszüntethetésél a fentemlitett gazdasági egyesület következőleg indokolja meg:

1) állategészségügyünk oly magas nívón álló szaktestület felügyelete és ellenőrzése alatt áll, a mely indokoltá teszi az állatbetegségekre vonatkozó korlátozások enyhítését.