Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-12 / 28. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA julius 12. Az irtáshoz szükséges napszámosokat és fuva­rosokat az illető község vagy város elöljárósága, ta­nácsa, a melynek határában az irtás elrendeltetett, az irtást vezető szakközeg előzetes részletes felhívására köteles kiállítani úgy, hogy azok a munka megkezdé­sekor, az irtást vezető szakközegnek feltétlenül rendel­kezésére álljanak. A napszámosok és fuvarosok feletti folytonos és közvetlen felügyeletet az azokat elfogadó hatóság gyakorolja. 6. §• A napszámosok és fuvarosok fizetésére szüksé­ges költség, valamint a törvény 5. §-ában meghatáro­zott kivételekkel általában az irtással kapcsolatos összes egyéb költségek fele részben a törvényhatóságot, a másik fele pedig az államkincstárt terhelik. A mennyiben a törvényhatóság az őt terhelő fél költségösszeget viselni nem volna képes, a költségek kétharmad részének az államkincstár által való vise­lése iránt a földmivelésügyi miniszterhez folyamodha- tik, a kérelmet részletesen s tüzetesen indokolni keli s ahhoz a törvényhatóság vagyoni állapotát szabato­san feltüntető kimutatást is kell csatolni. Ezen kérelem felett a m. kir. belügy- és pénz­ügyminiszterekkel egyetértőleg a földmivelésügyi mi­niszter határoz. Ha a törvényhatóság az őt terhelő költségrészt nem egyszerre, hanem részletekben kívánja megfizetni, ez iránt a törvényhatóság a földmivelésügyi miniszter­hez folyamodhatik, mely kérelem szintén részletesen és tüzetesen indokolandó. Ezen kivételes kedvezmény megadása tekinteté­ben a földmivelésügyi miniszter határoz. Az irtási cé­lokra a törvényhatóság részére előlegezett s az illető j év folyamán vissza nem fizetett költségek több (de j legfeljebb 5 év alatti) részletben leendő törlesztésére, ! ily engedély mindenkor csak a kamatfizetés kötele­zettsége mellett adható meg. 7- §• Hogy az 1907. évi XXXI. t.-c. 7. §-ában körülirt felszántás végrehajtása melyik esetben és hol válik szükségessé, azt az állami szakközegek s az érdekelt törvényhatóság első tisztviselőjének meghalgatása ille­tőleg a törvény 4. §-ának figyelembe vétele mellett, a földmivelésügyi miniszter esetről-esetre külön fogja elrendelni. A kötelezett fél mulasztása esetén, a helyi ható­ság a felszántást hivatalból, a mulasztó fél terhére haj­tatja végre. A mivelési mód megváltoztatásának elrendelése és az ezzel kapcsolatos intézkedések állami kártalaní­tásra igényt egyáltalán nem adnak, egyes különös mél­tánylást érdemlő esetekben azonban, a törvény 8. §- ában nyert felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszter, a kisbirtokosoknak megfelelő segélyt enge­délyez, ha az illetők ez iránt a törvényhatóság utján elé terjesztendő kérvényben folyamodnak s a kérelem támogatására megfelelő okokat hoznak fel. 8. 8. A kihágási eljárásra nézve az 1894. évi XII. t.-c. végrehajtása iránt kiadott 1894. évi 48,000 sz. rende­let XI. fejezetében foglalt szabályok megfelelően alkal­mazandók, azon különbséggel mindazonáltal, hogy a községi elöljáróság kihágási ügyekben való eljárásra nem illetékes. Az 1907. évi XXXI. t,-c. alapján minő­sülő kihágások eseteiben, az eljárás hivatalból indí­tandó meg. Az ezen törvény végrehajtásával kapcsolatos egyéb közigaztási ügyekben való eljárásra nézve az 1901. évi XX. t.-c. 1—12 §-ai, a kihágási büntetés­pénznek kezelésére nézve pedig az 1901. évi XX. t.-c. 23—24. §§-aiban, illetőleg a 127,000/VI. 1903. sz. belügyminiszteri körrendeletben foglalt szabályok al­kalmazandók. 9- §■ Ha a törvényhatóság területén valamely kárté­kony rovar oly nagy mérvben lépne fel, hogy a tör­vény határozmányainak ezen rovarok irtására való megfelelő kiterjesztése szükségesnek látszik, eziránt a törvényhatóság első tisztviselője a földmivelésügyi mi­niszterhez előterjesztést tenni köteles. Budapest, 1907. évi junius hó 26-án. Darányi s. k. Védekezés a peronospora ellen. Hírrovatunkban megemlítettük, hogy az ország több vármegyéjében ujbólfellépett a peronospora. Nincs ugyan még anynyíra fertőzve a szőlő, mint a múlt években, de az időjárás esetlegességeire való tekintettel, ajánljuk szőlős gazdáinknak a lelkiismeretes háromszoros permetezést, mert ennek elmulasztása különben csak hosszú időn át, nagy költséggel helyrehozható károkat fog okozni. Miután igen sok kétely merült el az iránt, hog y hány százalékos oldattal kell permetezni, közöljük a „Borá­szati Lapok“-nak ide vonatkozó szak-cikkét: Hány százalékos oldattal permetezzünk? Nemcsak Magyarországon tett tavaly a peronos­pora óriási káit, hanem a külföldön is. így Francia- országban azokat a szőlőket, ahol a júliusi permetezés elmaradt, csaknem teljesen elpusztította. Ebből kifolyó­lag felmerül újra a permetezés kérdése. A peronosporától augusztusban, sőt még szep­temberben is kell tartanunk. Még ebben a két hónap­ban is hirtelen lepi meg a szőlőt, rohamosan terjesz­kedik, lemarja a leveleket, csökkenti a cukortartalékot és gátolja a vesszőnek a beérését. Az 1903-iki év örökké emlékezetes marad Franciaországban, azon pusztítások miatt, amelyeket a peronospora augusztus és szeptem­ber havában véghez vitt. Ez indította Cazeaux-t és Capus-t arra, hogy behatóan tanulmányozzák azt a kérdést, hogy milyen rézgálic-adaggal lehet ezt a bajt megelőzni. Cachillac vidékén julius havában a vesszőket a harmadik huzaltól felfelé lemetszik és azután jól megpermetezik. E célra egyes helyen 1%-0S> másikon pedig 2%-os rézgálic- oldatot használnak. Az első peronospora-járvány az összes vesszőket érintetlenül hagyta. A következő in­váziók, melyek az augusztus 5., 12., 16. és szeptember 12., 15. és 16. nyomában keletkeztek, az l%-°s ol­dattal permetezett leveleket szeptember 20-án már mind elpusztították, mig a 2ú/0-os oldattal kezeltek teljesen épek maradtak. Látjuk tehát, hogy az 1%-os oldat nem felel meg annak, amikor tartósabb, vagyis két hónapra terjedő hatást célozunk. Egy másik példa is rámutat arra, hogy az oldat idővel vészit a hatásából. Loupiac vidékén egy parcella junius hó 26-án lett utoljára permetezve és pedig 2%-os oldattal, szeptember hó közepén már nem volt levél a szőlőkön. A többi parcella, amelyet julius hó 26-án permeteztek ugyanolyan adaggal, épen került szüret alá. A júniusi permetezés tehát még az öregebb leveleket, melyek összesen ötször lettek 2%-os oldat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom