Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)
1907-06-28 / 26. szám
4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA junius 28. A honvédelmi miniszter urnák az e tárgyban folytatott tanácskozmányok és tárgyalások eredményeképp kiadott rendeletét, mely az 1889. évi VI. t.-c. 33. §-ában az öröklött mezei gazdaságok birtokosai részére biztosított kedvezmény megadását az eddiginél helyesebb alapra fekteti, azzal küldöm meg a tisztelt egyesületnek, hogy nagy fontosságára való tekintettel arról a gazdaközönséget, illetőleg az érdekelt köröket az ókét megillető kedvezmény megállapításánál követett elv felől, alkalmas módon tájékoztatni szíveskedjék. Budapest, 1907. junius 17. A miniszter megbízásából: Radásács György miniszteri osztálytanácsos. 26351/26. sz. A véderőről szóló 1889-ik évi VI. törvénycikk 33. §-ában a katonai szolgálat teljesítése tekintetében biztosított kedvezmény alapjául szolgáló, illetőleg a véderő keretein belől megvédendő öröklött birtok a törvény idézett szakaszában körülirt földjövedelmének, illetőleg nagyságának megállapítására nézve mindeddig zsinórmértékül vett kataszteri tiszta jövedelmet, a csász. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőig, ezennel mellőzni rendelem. A kedvezményekre vonatkozó igény megállapítására nézve jövőben a következők lesznek irányadók: 1. A legelőből és erdőből álló földbirtok a kedvezmény megadásánál figyelembe nem vehető, henem csak a szántóföld, rét, kert és szőlő. 2. A szántóföldből illetőleg a szántóföld és rétből álló földbirtoknál: a) minimum gyanánt a régi legkisebb úrbéri negyed teleknek megfelelő 6 kát. hold veendő, melyből legalább 4 kát. hold a szántóföld, a többi 2 kát. hold pedig rét is lehet. b) maximum gyanánt pedig a régi legynagyobb úrbéri teleknek megfelelő 40 kát. hold veendő, melyből természetesen a minimumnak megfelelőig legalább 4 kát. hold a szántóföld és 2 kát. hold a rét. 3. A szőlőművelésnél, akár hegyi, akár homoki szőlőnél, úgyszintén a kertészetnél is: a) minimum 2 kát. hold. b) maximum pedig 4 kát. hold, de csak abban az esetben, hogy ha beigazolást nyer az, hogy ez a terület kizárólag és állandóan szőlő és gyümölcs, illetőleg kerti vetemények termesztésére lesz használva. Ennélfogva utasítom a parancsnokságot, hogy a fent előadott elvekkel szemben, meghozott határozatok ellen kifogásait tegye meg és ily esetben keresse meg a közigazgatási hatóságot arra nézve, hogy az összes tárgyalási iratokat a fennálló szabályok értelmében döntés végett hozzám terjessze fel. Budapesten, 1907. évi március hó 18-ikán. A miniszter helyett: Bolgár államtitkár. \ mezőgazdasági kamarák szervezéséhez. A Csongrádmegyei Gazdasági Egyesület választ- ánya folyó évi junius hó 13-án tartott gyűlésében rgyalta a törványhozás utján létesítendő mezőgaz- isági kamarák mikénti szervezésére vonatkozó kér- Ipontokat. Az első pontra nézve: hogy az ország hány kamarai kerületre osztassák fel s hogy minő nagy területre terjedjen ki egy kamara működési köre ? A csongrádvármegyei gazdasági egyesület a kamarák felállítását szükségesnek mondotta ki, mit azonban az országos mezőgazdasági érdekek igazságos mérlegelésével úgy javasolja, hogy a meglevő vármegyei gazdasági egyesületek mindegyike fejlesztessék ki, törvényes rendelkezéssel mezőgazdasági kamarává (mezőgazdasági érdekképviseletté). Ezek az Így létesített mezőgazdasági kamarák, szerves kapcsolatba hozandók a közigazgatási hatóságokkal oly módon, hogy a kamara választmánya alkossa a vármegyei mezőgazdasági bizottságot és a kamara mindenkori titkára legyen a közgazdasági előadó és e minőségben hivatalból tagja úgy a törvényhatósági, mint a közigazgatási bizottságnak. A második kérdésre, hogy váljon a kamarák mint véleményező, vagy javaslattevő testületek szerepeljenek-e, vagy pedig bizonyos ügykörben hatósági joggal is felruházíassanak-e; s ha igen minő hatáskörrel? Az egyesület az javasolja, hogy a kamarák csak mint véleményező és javaslattevő testületek működjenek, mivel ily minőségben is bőven van alkalma a vármegyei mezőgazdasági bizottságokban, valamint a kamarai titkárnak mint közgazdasági előadónak úgy a törvényhatóság, mint a közigazgatási érdekek védelmében a mezőgazdasági fejlődést elősegíteni. Továbbá kimondotta fent nevezett gazdasági egyesület, hogy a mezőgazdasági kamarák feltétlenül kapcsolatban kell, hogy maradjanak a területükön levő egyesületekkel és körökkel, ezek működését a rendelkezésükre álló anyagi eszközökkel — a mezőgazda- sági téren — elősegíteni és támogatni, viszont azonban hathatósan ellenőrizni is tartoznak. Kimondja továbbá, hogy a kamarai tagok száma, a választók számához viszonyított legyen, úgy azonban, hogy legalább 49, legfölebb 100 tag választassák egy-egy kamarai kerületben. Hogy egy-egy választó járás hány tagot válasszon, azt a választók számának figyelmébe vételével kell minden járásra nézve megállapítani. Szükségesnek mondja, hogy a kamarák az országos földrajzi tagozathoz képest öt országos gazdatanácsba egyesitendők (Dunáninneni, Dunántúli, Ti- száninnei, Tiszántáü és erdélyi gazdatanács), mely testületi gazdatanácsba minden kamara, általa szabadon választandó meghatározott számmal legyen képviselve. A felsoroltakból örömmel láthatjuk, hogy a csongrádvármegyei gazdasági egyesület ugyanazon nézeten van a mezőgazdaségi kamarákat illetőleg, mint a minő álláspontra helyezkedtünk már előzőleg mi is, t. i. a meglevő gazdasági egyesületek kifejlesztésével szándékozik a kérdést megoldani. Hasznos tudnivalók. — Patkányirtás tengeri hagymával. A patkányirtás tengeri hagymával a magyar Alföldön nagyon régi szokás, Tapasztalatból tudjuk hogy a tengeri hagyma kitűnő irtó szeie a patkánynak, mert megvan az a megbecsülhetetlen előnye, hogy mérgező hatással csakis a rágcsálókra bir s igy bárhol istállókban, kamrákban és magtárakban alkalmazható. De — itt van ismét ez az ominózus de — úgy vagyunk
