Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)

1907-06-28 / 26. szám

junius 28. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal ezen irtószerrel is, mint az összes többi patkánymér­gekkel, hogy egy ideig, még pedig fájdalom rövid ideig, megeszi a patkány a mérget, de aztán bármint mesterkedjünk is, többet el nem fogadja. Mi a tengeri hagymás patkánymérget sokféleképp kiszitjük, ami szükségessé is válik azért, hogy a patkányt tévedésbe ejtsük. De hát ennek is megvan a határa, mert ha kölni vízzel illatosítanánk is, minden keverékben meg­érzi a tengeri hagyma szagát és nem nyúl többé hozzá. De azért, ha fél vagy egész évi időközben mellőzzük a tengeri hagymát, újból mohón fölfalják a mérget s rakásra pusztulnak. Á tengeri hagyma pat­kányméreg egyik alkalmazási módja, hogy pirított ke­nyeret, úgy mint a vajaskenyeret szokás, bekenjük sertészsírral, eldaraboljuk apró kockákra s e zsíros piritost 2—3 napig kirakjuk a patkányjárta helyeken. Amikor látjuk, hogy a patkányok rákaptak erre az eleségre, a piritós kenyeret nem rendes zsírral, hanem olyan zsírral kenjük be, melybe a reszelt tengeri hagy­mát belekevertük. A keverést pedig úgy eszközöljük, hogy megolvasztjuk a zsírt s a hagymareszeléket beleöntjük és egy fácskával elkeverjük. Más módja és ez még kapósabb méreg, ha az olvasztott zsírhoz he- ringfejeket is adunk. Heringfejet szívesen adnak min­den füszerkereskedésben, ahonnan azt nagy tömegben öntik a trágyahalomra. Tengeri hagymát is bármeny­nyit lehet venni minden füszerkereskedésben. A ten­geri hagyma méreg készítésnél tehát tág tere van a gazda fantáziájának, hogy mi módon csapja be vele a patkányokat. Á tengeriliszt is kitűnő vivőszer, mert édeses izü s puliszka vagy lepény alakban jól fedi a tengeri hagymát. Tejjel, hússal, levesekkel sokfélekép lehet operálni s ha sikerül, az eredmény meglepő. A zsírral és heringfejjel preparált patkányméreg nagy ecetes üvegekbgn évekig is eltartható. — Az étekhagymát, ha azt évenként tenyészt­jük, jó korán melegágyba vetjük el és májusban kiül­tetjük, vagy pedig korán májusban a helyszínén vet­jük el és megritkitjuk az esetleg tulsürüen fejlődő nö­vényeket. Minthogy a mag lassan csírázik, előhajta- tása nagyon ajánlatos. Hírek. — Mintagazdaság. A földmivelésügyi miniszter Máramaros vármegye Borsa községének határában, Anderkó Sándor birtokának népies mintagazdasággá alakítását engedélyezte s annak közvetetlen felügyele­tével, a hegyvidéki kirendeltség Máramaros vármegyei megbízottját bízta meg. — Községi adó után nincs késedelmi kamat. A közigazgatási bíróság egy közelebb hozott Ítéleté­vel kimondotta, hogy a községeket sem az 1886. XXII. sem az 1883. XLIV. t.-c. a késedelmi kamat szedé­sére nem jogosítja. — Nagy jégverés volt hétfő délután, mely Sárköz, Sárközujlak, Adorján és Turterebes határát a szó teljes értelmében letarolta. Biztosítva nagyon kevés helyen volt, igy a lakosság nagy nyomornak néz elé. Turterebesen a templom ablakát azon az oldalon, ahonnan a vihar jött, mind beverte a jég. — Uj hitelszövetkezet. A „Remetemezői hitel- szövetkezet“ f. hó 16-án tartotta alakuló közgyűlését. — Az alapszabály tervezetet 87 tag irta alá, kik ösz- szesen 175 üzletrészt jegyeztek 8750 korona értékben, melyet havi 1 koronás részletekben fognak befizetni. — Igazgatósági elnök lett: Ujfalussy Mikiós. (kineve­zett) Helyettes elnök: Pap Antal. Igazgatósági tagok: Zách György, Pap Károly, Miklós János, Násztai Cile, Pap László, Barbur Kosztán, Barbur János Juon Vili Moldován György, Égi István. Felügyelő bizottsági elnök: Sipos István (kinevezett) Tagok : Krizsán Gá­bor, Szamosy György, Ziber Mihály. Könyvelő: Róth Samu. Pénztáros: Pap János. — Nemzeti birtokpolitika. A Szolnok-Doboka- megyei Gazdasági Egyesülethez László László föld- birtokos indítványt adott be, mely szerint tekintettel az utóbbi időben eszközölt vármegyei birtokvételekre s arra, hogy az utóbbi időben helyenkint a nép tel­jesen felül a nemzetiségi agitátorok, illetve vezetőik­nek, az egyesület kérje fel az országgyűlést, hogy különösen a nemzetiségi vidékeken olyan birtokpoliti­kát folytasson, mely inkább konzervatív legyen. Az egyesület igazgató választmánya most foglalkozott érdemben az indítvánnyal s azt beható eszmecsere után magáévá tette. Feliratot intéz továbbá e tárgy­ban a földmivelésügyi miniszterhez is. — Nevezetes vízvezeték terve foglalkoztatja a nagyváradi és debreceni intéző köröket. Arról van ugyanis komoly szó, hogy Nagyváradról lássák el Debrecent ivóvízzel. Szakemberek véleménye szerint, ez a terv minden nagyobb nehézség nélkül megvaló­sítható, mivel a két város között való távolság sokkal csekélyebb, mintsem ezen a kivitel hajótörést szenvedhetne. Az a körülmény pedig, hogy Nagyvárad magasabb földrajzi fekvésben van, a létesítendő víz­vezeték kivitelének nagy könnyítésére szolgál. — Kolumbácsi legyek pusztítása. Óriási kárt okozott a napokban egy néhány kolumbácsi légy Mi- kolán Kölcsey Antal földbirtokos egyik istállójában, a hol rövidesen négy igen értékes lovat elpusztítottak, A hatóság a kellő óvintézkedések megtételét nyomban elrendelte. — Uj rozsmalom. A szatmári gőzmalom társu­lat legközelebb engedélyt nyert saját telepén uj rozs malom építésére. — Kivándorlók figyelmébe. Az amerikai Be­vándorló cimü újság óva inti a magyarokat az idei kivándorlástól. Az Egyesült Államokban ugyanis na­gyon silánynak ígérkezik a termés, a minek munka­hiány és nagy drágaság lesz a kövntkezménye. Ehhez járul még hogy a pensylvániai bányákban, ahol tudva­levőleg sok a magyar munkás, nagyszabású sztrájk van kitörőben. A munkások azt követelik, hogy az úgynevezett szénválogató gépekkel való munkát szün­tessék be a bányatulajdonosok, mert a gépek miatt a munkások bére 13 százalék kárt szenved. Ezek a rossz hírek különben is ismeretesek már Magyaror­szágban, mert az utóbb útnak indult kivándorlási ha­jókon kevesebb utas volt, mint a múlt hónapban. — Bérlőszövetkezeti mozgalom. Tömörkény, csongrádmegyei község, Reviczky Sándor községi jegyző kezdeményezésére Sváb Imre ;és Pailavicini őrgróf birtokosoktól mintegy 800 hold birtokot vett bérbe, melyet egyelőre állattenyésztési célokra fordítanak. Ha a község mellett a vasút kiépül, a 800 hold bérlői a gazdákkal együtt szövetkezetei alakítanak s szövetke­zeti konzervgyárat is építenek. — Munkások az állami birtokon. Csanádme- gyében a munkásoknak egy csekély része, akik nem tudtak magukhoz térni idejekorán a szociáldemok­rata izgatás okozta bódultságból, szerződés nélkül állanak az aratásra. A kétségbeesett emberek most az utolsó pillanatban a vármegye alispánjához fór­

Next

/
Oldalképek
Tartalom