Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)

1907-05-03 / 18. szám

2-ik oldal. GAZDAK LAPJA május 3. 3. Elnök bejelentése az egyes szövetkezeteknél tett látogatása eredményéről. 4. Az 1906. évi számadások bemutatása; ezzel kap­csolatosan annak megvizsgálása céljából kikül­dendő bizottsági tagok megválasztása. 5. A folyó évi közgyűlés ideje és helyének kitűzése,­valamint tárgysorozatának megállapítása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Pillantás a cselédtörvény tervezetbe. Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás ten­geren is túl, volt egyszer egy csoda doktor, aki feltette magába, hogy ő igen bölcs férfiú s mindenféle nyavalyát meg tud az ő kenőcsé­vel gyógyítani. Amikor pedig látta, hogy kenő­cse többet árt, mint használ: nem a kenőcs rosszaságát ismerte el, hanem azt mondotta, hogy a kenőcs kitűnő, azonban az emberi szer­vezetben van a hiba, tehát ezt kell a kenőcs hatásához át alakítani. És miután ez eszme nagyobb volt az em­bereknél, bizarsága mellett pedig elég korsze­rűnek tűnt fel: a mesternek akadnak tanítvá­nyai, kik azon meggyőződésben ringatják ma­gukat, hogy egytől-egyig hivatott apostolai a szociális kérdések megoldására vezető elveknek s e kérdéseknek az ő elveiknek megfelelőleg kell átalakulni csupán azért, hogy az ő elveik jótékony hatásúak lehessenek. Gondolnak tehát merészet és nagyot s gondolatukat siettek a „Cselédtörvény“ címén a közönség közé jut­tatni, hogy még ott is tönkre tegye ez az ed­digi jó viszonyt, ahol az eddig — bár laza kötelékkel — de valahogy még is fent állott. Magyarországon a cseléd kérdést nem an­nak a valótlanul sanyarúnak jelzett helyzete vetette fel, hanem a Weltner és egyéb Jakabok izgatásai, a népszerűség utáni hajhászat, a prog- rammbeszédek mézes madzagai, a monarchia elveivel össze nem egyeztethető demokrácia folytonos éneklése, a vallás, a közerkölcsiség ijesztő hanyatlása s az ezzel járó iszákosság megdöbbentő terjedése, a tekintély megtaga­dása s ennek folytán az emberi méltóság le­rántása és sok egyéb erkölcsi és leginkább más, a jelenkorban látott, tudott és még is meg nem nevezhető okok, végre a gescheftelés ezerféle szabad és tiltott módjai hozták létre! Ha tehát itt gyógyítás kell, az orvosság ne a tengődő gazdát sújtsa holmi tetszelgő „hu­mánus intézkedés“ jelszavak alatt, hanem a gyógyszer legyen olyan, amely először magát a rákfenét a szó szoros értelmében kiirtsa s igy az igatást lehetetlenné tegye s másodszor, mely magát a magyar gazdaközönséget gyó­gyítsa és erősbitse, mert csak természetes do­log, hogy a mikor a gazda dolga jól megy, annak következményei a munkatársat, a cselé­det is jótékonyan befolyásolja. Ahol jó a vi­szony a gazda és cselédjei között, oda nem kell humánus intézkedés, ahol pedig a viszony rossz, oda ugyan hiába hoznak bármiféle hang­zatos bölcs törvényt, mert annak üdvös foga- ; natja soha sem lészen. Ezer esztendeig volt itt földes ur és cseléd s mindig megvoltak békességben, mert a vi­szonynak családias jellege volt, egymást meg­becsülték s a cseléd elismerte ura fölényét és kenyéradóját s önkéntes tisztelettel adózott a felsőbbség iránt; de hát persze ez a demokrá­ciának nem tetszik, mert az sem urat, se szol­gát nem ismer, s ha e mellett tekintetbe vesz- szük, hogy nálunk számtalan oly egyénből lett ur, aki az soha sem volt, továbbá tudjuk azt, hogy a hangoztatott demokrácia dacára Magyar- országon mindenki ur akar lenni, parancsolni mindenki szeret, de engedelmeskedni senki sem, akkor nem csodálkozhatunk azon, ha a világ fenekestül felfordul. Elvitázhatlan tény, hogy „minél több a törvény, annál kevesebb a szabadság". Mert tör­vény mindig csakis a közszabadság rovására alkottatik! Sőt e mellett a cselédtörvény ter­vezetnek még azon szerencsétlen oldala is van, hogy humanizmust akar megteremteni. De vál­jon nem téves felfogás ez? Hiszen humaniz­must, avagy philantropiát éppen úgy nem lehet se törvénnyel, se szabállyal kényszeríteni, mint akár a becsülést, vagy a szeretetet! Ezt a val­lás, erkölcs s az e nevelésből kifolyó szív és érzelem, nemesség képes létrehozni, de nem az, ha az önfentartással küzdő szerencsétlen gazdát agyon terheljük, részére csupán kötelességeket, a cseléd részére pedig csupán jogokat statuá­lunk, a függő viszonyt pedig teljesen illuzo- riussá tesszük! E törvénytervezet nem hogy javít a hely­Minden gazdaságban ndlKiilizhetctlen esz^SzöK 5«*3^iSl4r-r«täSr. uSt* gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmárraegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden áilami aranyéremmel kitüntetve. 52—39 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom