Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-03 / 18. szám
május 3. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. zeten, de sőt azt még rosszabbá teszi az által, hogy kényszeríti a gazdát, hogy cselédjének ellensége legyen, mert ebben ezután nem munkatársát, de terhének sulyosbitóját fogja látni, melytől, mint a szükséges rosztól, szabadulni nem tud. Hogy az izgatások folytán meglazult a gazda és cseléd közti viszony: ez igaz! Ebből azonban nem az a következtetés, hogy a kígyó marást kígyó méreggel orvosoljuk, hanem az, hogy a sebet égessük ki, a kígyót pedig, nehogy többet árthasson, pusztítsuk el! Ha van — mint a mint van is — izgatás: tessék az izgatót kiirtani, elpusztítani, hogy ne izgathasson! nem kell őt támogatni, simogatni, kiabálni és működni hagyni! de hát nálunk itt is a humánus elvek irányadók. — Nagy kár, hogy a magyarok közép Európa helyett nem Jáván vagy Bengaliában telepedtek meg, — mertszeliditési tulajdonságainál fogva az oroszlánok, tigrisek és más egyéb fenevadak ma már bizonyára kezes báránykákká lettek volna megszeliditve! Ezen elvhez hűen a bölcsek tehát kieszelték, hogy ne az izgatókat pusztítsuk el, ezek had dolgozzanak tovább is, — hanem nyomjuk agyon a gazdát, — s ha a cseléd látni fogja, hogy most már ő az ur és nem a gazda, egyedül tőle függ, hogy urának parancsait teljesitse-e, — akkor majd az izgatóknak nem lesz reá befolyása! Hogy pedig a gazda is megvigasztalódjék: a tervezet a cseléddel szemben a gazdának „kártérítési“ joggal kedveskedik. A viszonyokat ismerő ember igazán nem tudja nevessen-e, vagy bosszankodjék az ily naiv felfogáson! A gazdasági cseléd előre kapja természetbeli járandóságát és negyed évenkint utólag kapná készpénz fizetését. Csakhogy mire a fertály elérkezik, ezt is apródonkint nem hogy kicsikarja a gazdától, hanem már a másik fertályba is előre van! s ha a gazda ezt nem teszi: a cseléd egyszerűen leteszi a villát és odébb áll, s akkor oda az előleg, oda az ember; Igaz, hogy az ily cseléd kényszerrel vissza hozatható, azonban okszerű gazda az ilyenhez soha sem folyamodik, mert tudja, hogy „amely kutyát bottal kell hajtani a nyúl után: az ugyan soha sem fogja el! Az ily cseléd a gazdának nem segítség, hanem átok. És most jöjjön a kártérítés, — de miből, midőn a cselédnek nincs más egyebe a rajta valónál és 4—7 gyermekénél? Tisztelet a kivételnek — mert még ilyen is van, — de sajnos tény, hogy a cselédség 6Ao-része renyhe, iszákos, dologtalan, örvendve kártékony és a legnagyobb mértékben megbiz- hatlan. Saját föld illetményét sem miveli meg, felesége pedig valóságos tunya sáska, — mely mindent felemészt, és rá vehetetlen arra is, hogy napszámba menjen, — ha ilyenre hívják, azt feleli hogy ő nem cseléd, — ötét az urának kell eltartania! Hogy boldoguljon ily körülmények közt a gazda, hogy vagyonosodjék a cseléd, aki minden mellék keresettől irtózik?! A „példa ragadós“!A hangzatos és célra nem vezető tervezet helyett helyesebb a radikális intézkedés, komplikációnál nem a tünetet, hanem az okot kell gyógyitni! Tessék csak a Jakab urak közül néhányat elpusztittatni s a szociális kérdés meg lesz oldva nálunk, ahol a fajnépben erre hajlam nincs, ha azt nem tápláljuk. A vallásosság, az erkölcsiség, az Isten szeretete, a felsőbbség elismerése s az öregebbek iránti tisztelet, a fényűzés irtása, a munka- szeretet, az emberi méltóság fejlesztése s a becsületesség azok, amik a bajokat orvosolják, de nem a törvény, amely utóvégre is gyűlölt holt betű fog maradni. A tisztelt szak- és tanító urak nagyobb erő a törvény minden hatalmánál! ezek hivat- vák a népet nevelni, s ha ők a fentebbiekre, az erkölcsök nemesbítésére s a hazafiság kultiválására nagyobb súlyt fognak fektetni: egy pár évtized alatt az összes eddigi viszonyok megváltoznak, mert „sublata causa, tollitur ef- fectus“ (ha nincs ok, megszűnik az okozat is!) Cholnoky Imre. Szatmármegyei gazdák gyűlései. A Szatmármegyei Gazdasági Egylet rendes tavaszi közgyűlését Szatmáron május 1-én délelőtt 11 órakor tartotta, mig az ennek tárgyait előkészítő igazgató választmányi gyűlés, a rendes szokáshoz képest, előtte való napon d. u. 3 órakor folyt le. A gyűlésekről jelentésünk a következő. Igazgatóválasztmányi gyűlés. Jelenvoltak: Domahidy Sándor elnök, Dr BöszörMÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító TEMESVÁR mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- eny ész etek. (Művelési terület 94 h old) --------- VILÁGKIVITEL I --------AL EGJOBB MAGVAK kerti ésmezei veteményezésre tők, de eb?>en felülmúlhatatlan) A u________i. ..| i. . __r. I (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, legneme sebb gyümölcs- disz es sónak mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) A legszebb fenyőfélék, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsái a létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatva. íjz.:_____, * I, — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen Du sán iilUSZtrált fŐárj6CjyZ6K és bérmentve megküldetik. 450 25—22
