Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
április 5. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. nem igy áll! Itten minden iparmunkás sztrájba lép, a hivatalnoki kar fizetésjavitásokért folyamodik, drágasági pótlékokat kér; de a kisgazda hova fordulhat jövedelem javításért? Előállanak a vasutasok, utánnuk a tanítók, eladósodott tisztviselők, nem gondolkozva azzal, egy nehány év múlva a túlterhelt kisbirtokosok kimennek Amerikába s ha magyar föld parlagon marad, honnan telik az a jó megélhetési havi dij, s az olyan nyugdíj, mint a Fejérváry huszárjaié? Csenger, 1907. Balog Ignác. Trágyázási kísérletek árpával. A kaposvári uradalom répási kerületében érdekes trágyázási kísérletek eszközöltettek különböző növé- vényekkel. Ezek közül a „Mezőgazdasági Szemle“ nyomán ez alkalommal az árpával végzett kísérletek eredményét közöljük. A kísérlet öt egy hold nagyságú parcellán végeztetett. A talaj őszszel kétszeri szántást kapott, tavaszszal pedig oxtirpálva majd pedig boronáivá lett, azután pedig géppel 4l/2 hüvelyre lett bevetve. A mesterséges trágya az őszi szántásra Meybolle-féle trágyaszóró géppel tavaszszal lett kiszórva. És pedig kiszó- ratott: az 1 sz. parcellára 150 kg. szuperfoszfát, 50 kg. chilisalétrom, 50 kg. kénsavas kálium. A 2. sz. parcellára 150 kg. szuperfoszfát, 50 kg. chilisalétrom. A 3. sz. parcellára 150 kg. szuperfoszfát. A 4. sz. parcellára 50 kg. chilisalétrom. Az 5. sz. parcella trágyázásán. T erméseredmény: az 1. sz. parcellán 1680 kg. szem és 2230 kg. szalma. a 2. sz. 1287 „ n 2290 „ a 3. sz. V 1492 „ » n 1478 „ „ a 4. sz. n 1359 „ » n 1361 „ az 5. sz. » 1332 „ » » 1108 „ Az árpa értékét 14.20 k. a szalma értékét pedig 1.20 koronával számítva métermázsánként a terméstöbblet értéke: az 1. sz. parcellán a 2. sz. „ a 3. sz. „ a 4. sz. 62.88 korona 50.38 „ 37.16 „ 6.87 „ Levonva ebből a műtrágya beszerzési árát a mü- trágyázott parcellák a trágyázatlan parcellánál nagyobb tisztajövedelmet adtak. az 1. sz. parcella a 2. sz. 31.42 25.35 22.45 3.97 korona Ezen kísérletnél tehát a salétrom alkalmazása deficittel járt a 4. sz. parcellán, s a második számú parcellán sem sokalta nagyobb jövedelem éretett el általa, mint a mennyit harmadik számú, tisztán csak szuperfoszfáttal trágyázott parcella felmutat. E körülmények oka abban leli magyarázatát, hogy az egész terület az előző évben lett istállótrágyával ellátva, s ennek folytán úgy látszik a talajnak nem volt szüksége nitrogénre. Ellenben a 2-ik, a 3-ik s különösen az 1-es számú parcella műtrágyázása a legszebb anyagi eredménynyel járt. Mindenesetre ezen követésre méltó kísérlet is azt bizonyítja, hogy a szuperfoszfát az a műtrágya, a melyre magyarországi talajoknak legnagyobb szüksége van, s amelyet a legtöbbször kedvező anyagi eredménynyel lehet használni. Bizonyítják ezen kísérletek azt, hogy a mütrágyaféléknek okszerű használata mindig anyagi haszonnal jár, csak előbb kicsinyben kísérletezés által kell megállapítani, hogy talajunk mely tápláló anyagokat igényli leginkább s a műtrágyáknak micsoda keveréke az, a melylyel az adott viszonyok között a legnagyobb teméseredmények produkálhatok. —a. Tojástermékek értékesítése. A baromfi tenyésztés emelése és fejlesztése ez- ideig mostoha gyermeke volt a közgazdasággal foglalkozó köröknek. Ha történtek is oly irányú intézkedések a múltban, azok a tapogatózások meddő ered- ményüek maradtak. Pedig a közgazdaságnak ez az ága épen nagyobb figyelmét érdemelne, mert maga a baromfi tenyésztés — eltekintve a baromfi termékek könnyű értékesítésétől — épen nem vonja el a gazdák idejét a gazdálkodás egyébb ágaitól. Baromfiak tenyésztése és felnevelése kisgazdáknál házi teendőkhöz tartozik. Időtlen-idők óta a családnak azon tagjai foglalkoztak az apró jószágok táplálásával, akik különben sincsenek nehéz teendőkkel megbízva. Szóval a tenyésztés tisztán a házi használathoz szükséges baromfitermékek előállítására konk- Iudált. Csak az utóbbi idők adták meg a gazdák részére azt a hasznos tanúságot, hogy ezekkel a kis állatokkal való intenzivebb, fokozottabb foglalkozás oly jövedelmi forrássá válik, a mely felülmúlja a kevés figyelmet és a belefektetett munkát. Hogy azonban ezt a hasznot meghozhassa a tenyésztés, a gazdáknak eminens érdeke, hogy termékeit a legelőnyösebb értékesítés utján kíildhessék a piacra. Hogy ez a feltétel a gazdáknak eddig sok gondot okozott, az elvitázhatatlan tény. Az eddigi szokások szerint gazdáink, majdnem kizárólag a falusi kis ügynökök és megbízottak kezébe estek, kik a tojás árakat a minimálisnái is kisebb értékre szorították. Az igy összeszerzett tojásokat azután több mint kétszeres áron Waggon számra küldik Bécsbe s innen kerül tojásunk a világpiacra. Az értékesitésnek ez a módja a kereskedőnek szóval több hasznát juttatta, mint magának a tenyésztőnek. A mellett pedig magával hozta azt a furcsa állapotot, hogy a mi tőlünk olcsóbbnál-olcsóbb áron beszerzett tojásokat egyes importra szoruló vendéglősöknek stb. Bécsből kell vásárolni kétségbeejtően felemelt árakon. Ez a tarthatatlan és gazdaságtalan helyzet indiMÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- eny ész etek. (Művelési terület 94 hold) ------------ VILÁGKIVITEL ! -------1---AL EGJ03B MAGVAK kerti és mezei veteményezésre tok* de ebben felülmúlhatatlan) Á legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) A „i:„__•_______________(Mühle tülevelei mind télállók, disz és kuszóAl egszebbfenyoteiek, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsáin létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei diilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatva. r\,, r;z„;___,_ii„ — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen Du sán illusztrált foárjogyzér? és bérmentre megküldetik. 150 25—20
