Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
4-ik oldai. április 5. GAZDÁK LAPJA tottafarra vármegyei Gazdasági Egyletünk szövetkezetét, hogy falusi fiókjának felhasználásával maga vegye kezébe a baromfitenyésztés és ezzel kapcsolatban a tojás értékesítésének ügyét. Mert a tojás világcikk lévén, annak mindenütt piaca van. A tojás elhelyezése manapság — a nagy keresletet tekintve — nem okoz nehézséget. Külföldi piacokat eddig Bécs látott el baromfitermékekkel. Ilyen módon aztán Bécs szedte le a tejfelt. A szövetkezet ezentúl leginkább a német piacokkal közvetlenül akar érintkezésbe lépni, azzal aztán egy csapásra megszünteti azt az áldatlan állapotot, mely arra kényszeríti a tenyésztőket, hogy tojás termékeink értékesítését Bécs közvetítse s hogy a baromfitermékek értékét Bécs dirigálja nekünk. Hogy ez az eszme teljes sikert arathasson, a Gazdasági Egylet szövetkezete már felirt a kormányhoz útbaigazításért s egyúttal annak hatályosabbá és intenzivebbé tétele érdekében a kormánynak támogatását is kérte. Mint halljuk a ministerium az eszmét a legnagyobb szimpátiával fogadta s igy valószínű, hogy a remélt kormány útbaigazítás mellett a szövetkezet legközelebb már teljesen berendezkedik erre s vállalkozását a lehető legszélesebb alapokra helyezi. Mi. A takarmányrépa műtrágyázása. A takarmányrépa azon növények közé sorozható, amelyet talán nem részesítenek gazdáink olyan figyelemben, mint a milyent megérdemel. Mig a cukorrépa termelésnél inkább iparkodnak minden tekintetben azt a legmegfelelőbb művelésben, gondozásban, trágyázásban részesíteni, addig a takarmány répáról ezt elmondani már nem lehet. A cukorrépánál a műtrágyázás rendszeresen történik, a takarmányrépánál pedig azt mondhatni, csak elvétve. Pedig a takarmányrépa szintén meghálálja azt. Ha figyelemmel kisérjük a takarmányrépa mütrá- gyázási kísérletek eredményeit, azt fogjuk tapasztalni, hogy az az idegenkedés, a mi a takarmányrépa műtrágyázása terén általánosan tapasztalható, teljesen indokolatlan. A takarmányrépának a műtrágyázása ugyanis nemcsak hogy indokolt, de mindenesetre ajánlható is, mert, hogy a takarmányrépa a műtrágyázás költségeit nem téríti meg, hogy a takarmányrépánál, a hol a mennyiségre is és nem minőségre dolgozunk, a műtrágyázás nem jövedelmező, hogy az istállótrágya mellett műtrágyákat foszfort, nitrogént, különösen pedig kálit adni nem célszerű, azt a gyakorlatban végrehajtott kísérletek újabb sorozata nem igazolta. Hanem igenis igazolta azt, hogy 1 mütrágyázott répa fejlődése rendesen szebb, erőteljesebb, a minek következménye a takarmányrépa nagyobb és biztosabb termése, A takarmányrépa a műtrágyák közül meghálálja a foszforsavas és nitrogéntrágyák mellett a kállitrágyát is a legtöbb esetben, a mely képes jövedelmezően és nagy mértékben is fokozni a takarmányrépa termését. Jóllehet az istállótrágyával a legolcsóbban lehet fokozni a takarmányrépa terméshozamát, mindannak dacára a műtrágyákat még az istállótrágyába vetett takarmányrépánál is figyelembe vehetjük. Gondozzuk, ápoljuk, műveljük, trágyázzuk jobban a takarmányrépát és tapasztalni fogjuk, hogy fáradozásunk, munkánk nem lesz eredménytelen, mert a takarmányrépa termés eredményei lényegesen fognak emelkedni.-r. mm __ Ir odalom. A Franklin-Társulat uj kiadványai. Legelső irodalmi intézetünknek: a Franklin-Társulat-nak, mely most a Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) részvénytársasággal karöltve még az eddiginél is fokozottab munkásságot fejt ki, most jelent meg szokásos kiadói jelentése mely ^zuttal 1906-ban újonnan megjelent és uj kiadású könyveket sorolja fel. Maga a címek szerint való száraz felsorolás huszonhárom nagy 4-r. oldalt tölt meg, ám a könyvek, melyek az idén a Franklin sajtóját elhagyták, bízvást megtöltenének egy jókora könyvtárt is. Nincs a szépirodalomnak, a tudománynak, a tankönyv- és ifjúsági irodalomnak az az ága, melynek köréből az a legjelesebb munkákkal ajándékozta volna meg a Franklin az idén is a magyar irodalmat s nincs régi, jóhirü vállalatai között egy sem, mely az elmúlt évben is ne gazdagodott volna jelentős kötetekkel. A Magyar Regényírók képes kiadása, a Magyar Remekírók, a Remekírók képes könyvtára, a Művészeti-, Magyar és Olcsó könyvtár, mindezek a korszakos vállalatok uj sorozatokkal bővültek, a mi természetesen első sorban kulturkincsünk gyarapodását jelenti. De nem hanyagolta el e mellett a tudatosan dolgozó irodalmi intézet a szakirodalom ápolását sem, úgy, hogy ha a jog-, államtudományok-, közgazdaság-, história, nyelvtudomány, filozófia és természettudomány legaláb irodalmilag európai nívón áll nálunk, az leginkább a Franklin-Társulatnak köszönhető. Az intenzív munkáról s a páratlan áldozatkészségről egyébként, mely- lyel az intézet kulturális hivatását betölti, leghübb képet adhat az a körülmény, hogy csak az elmúlt 1906. évben — a több-kötetes műveket nem számítva —- félezernél több kiadvány szerepel a kettős cég kiadványai között. Valóban, olyan eredmény ez, amelyre nálunk gazdagabb kulturnemzetek is büszkék lehetnének. A könyvárjegyzéknek is kitünően használható kiadói jelentést az intézet szívesen megküldi mindenkinek, a ki ez iránt a Társulathoz fordul. A világ gabonatermése. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium kiadásában jelent meg „A Világ Gabona termése“ cimü füzet II. kiadásban. A füzet taxatíve felsorolja a világ összes államainak 1906. évi gabona- termését. Külön csoportosítva találjuk a statisztikai termésbecslés szerint a bevitelre utalt és a kivitelre termelő államok búza, rozs, árpa, zab terményeit és szükségleteit. A jelentésből kitűnik, hogy Magyarország 1906. évi termése a várakozáson felül megjavította az előzetes országos becslés és a végleges országos eredmény közti eltérést. Összefoglalásul egy statisztikai táblázatban állítja elénk a világ gabonatermésének képét. A füzet a m. kir. földmivelésügyi minisztériumban rendelhető meg. Lelkészek, tanítók és községi jegyzők díjmentesen kérhetik. „Házinyul tenyésztés és értékesítés.“ Irta: Andrássovich Géza (aracsi) gazd. intéző. II. bővített kiadás. A közgazdaság egy lelkes harcosa finom szakSzabadalmazett »Uj » »(Venyige) szecsljaVágó, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű, s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak es szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalráa, megtekiathető s segszemhttő a Szatmárm. 6azá. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Scöretkezeténél Szatírán, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árkai
