Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-05 / 14. szám
árpilis 5. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. fegyverekkel küzd a magyar gazdák indolenciája ellen ebben a szakkönyvben. Munkáját arra az alapra fekteti, hogy a „házi nyúl okszerű tenyésztésével, csekély befektetéssel, aránylag a legnagyobb jövedelem érhető el, úgy a piaci értékesítésnél, mint a házi fogyasztásra szükséges hús termelésénél. — Az iró ezen közvetlen hasznot, mint a nemzeti közvagyon szaporodásának is egyik szervét kontemplálja. Előszavában az a reménye csúcsosodik ki, hogy igéje nem fog nyomtalanul el- h angzani s igy a házinyul tenyésztés országszerte már is testet öltve, izmossá és testessé tételére biztató je- jenségekben hiány nincsen. Ajánljuk az értékes könyvet, mely oly sok hasznos útbaigazítást nyújtana a tenyésztőnek. Ára 2 korona. Kapható: Wodiáner F. és fiainál Budapesten. Hasznos tudnivalók. — Nyitott sebek a gyümölcsfákon. Nyitott sebeket, melyeket mi metszéssel ejtettünk vagy másképp keletkeztek, a gyümölcsfákon sohase hagyjunk, mert azokon keresztül a fát különféle betegség támadhatja meg. A sebeken telepednek le legelőször a veszedelmes gombák, ezeken üt tanyát az almafák legveszélyesebb ellensége, a vértetü. De ha a nyitott sebet csak a forróság, hideg vagy nedvesség éri, már az is ártalmára van a fának. Nemcsak a nagy, de a kisebb sebeket se rösteljük bekenni; mert a bekenés- sel nemcsak hogy megoltalmazzuk a fát többféle veszedelemtől, hanem azért is, hogy a bekent seb hamarább gyógyul. Olykor a bekent seb sem gyógyul meg, mert helytelen metszést csináltunk. Vagyis ha ágakat metszünk le, csutakot ne hagyjunk, hanem simán vágjuk le a törzsről, vagy a főágról. Hírek. — Galgóczy Károly jubileuma. Az Országos M agyar Gazdasági Egyesület csöndes, de annál bensőségesebb jubileumot ült a napokban. Március hó 25-én múlt 60 esztendeje annak, hogy az egyesület választmánya tagjai sorába iktatta Galgóczy Károlyt, aki azóta mint a magyar Tudományos Akadémia tagja, mint közgazdasági iró első helyet vívott ki magának a közpályán szereplők közt. Galgóczy aggkora dacára ma is részt vesz az 0. M. G. E. majd minden ülésén, felszólalásai ma is hatásosak. A lefolyt 60 év alatt részese volt az agrár politikai küzdelmeknek is, az O. M. G. E. legutóbb tiszteleti tagjai közé választotta az érdemes tudóst, akit ritkaság számbamenő jubileuma alkalmával melegen üdvözöltek mindenfelől. — A birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszony. A m. kir. kúria legutóbb a következő birtokokat és gazdatiszteket érdeklő elvi jelentőségű határozatot hozta: A birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvény 18. §-ának a dolog természetéből folyó, de a törvényjavaslat indokolásában kifejezetten is körülirt értelme szerint a szerződésnek a 16. §. alapján való felbontására olyan Írásbeli értesítés szükséges, a melyben a felbontás oka is elő van adva, ennél fogva sem szóbeli elbocsátás, sem olyan levél a szerződés felbontására előirt alkalmas értesítésnek nem tekinthető, amelyben az elbocsátás okául szolgáló esetek felhozva nincsennek. — A dinnyetermesztés föllentíitése. Az utóbbi években a külföldi piacokon a magyar dinnye nem olyan kapós, mint azelőtt volt. Oka ennek a dinnye elfagyása. Aföldmivelésügyi miniszter ezért elhatározta, hogy néhány megtermesztő telepet rendeztet be a dinnyetermesztésre alkalmas íöldmives-iskolákban és más állami birtokokon. Ezeken a magtermesztő telepeken több a világpiacon kedvelt fajt termesztenek s magját két éves korában, a mikor a mag legjobb, kiosztják, illetőleg az elfagyott magért beváltják, melyet ily módon akarnak elvonni a termesztőktől. Darányi földmivelésügyi miniszter elhatározta azt is, hogy a kísérleti telepeken termesztett dinnyékből Budapesten kiállítást és kóstolást rendeztet, amelyre a külföldi nagyobb exportőröket hivja meg bírálókul. Az ő Ítéletük alapján, azután főleg azoknak a fajoknak a szaporítására fordítják a főfigyelmet, a melyek legjobban értékesülhetnek a külföldi piacokon. — Budapest new-yorki levélzárlatok. A kereskedelmi világ tájékoztatására a posta és táviró vezérigazgatóság április havi Budapest new-yorki levélzárlatokat a következőkben teszi közzé: április 1. 15-én este 10 óra 30 perckor, 1. 12. 13. 14. 14-én d. u. 2 óra 10 perckor, Wien-Köln-Ostende-London-Queens- townon át, április 2. 3. 8. 10. 17. 22. 24. 25, 29-én este 10 óra 30 perckor Wien-Salzburg-Avricourt-Páris- Cherbaugon át, 5. 6. 7. 19. 20. 21. 26. 27. 28-án d. u. 2 óra 10 perckor Wien-Oderberg-Breslau-Berlin- Brennerhavenen át, 9. 16. 23-án este 10 óra 30 perckor Wien-Tetschen Dresden-Cuxhaven. — Heti lóvásár. A Tatterzalban március 28-án megtartatott heti lóvásárra felhajtottak 380 drb. I. 248 drb. II. oszt. összesen 628 drb. lovat. Elkelt: 373 drb. ló. — Uj gépjavító műhely. Prinz Testvérek cégje alatt Prinz Jenő okleveles mérnök Szatmáron uj gépjavító műhelyt alapított, mely arra van hivatva, hogy a városi, valamint a környékbeli gépjavitási szükségleteket fedezze. Foglalkozik az uj telep azonkívül malomberendezésekkel is, mely a telep egyik specialitása lesz, amennyiben az alapitó mérnök, mint ilyen, már több külföldi és nagyobb budapesti malom vállalatnál működött s praktikus tervei szerint már eddig is több malom van berendezve. Az első rangú szükséget pótló telepet szívesen ajánlhatjuk bármely gazdának s a közönség figyelmét már most felhívjuk lapunkban közölt hirdetésére. — A kender trágyázása. A kendernek a trágyázásával újabban igen jó kultúrában levő vályogtalajon végeztek trágyázási kísérleteket és pedig olyan módon, hogy az istállótrágya mellett még 40 kgr. szuperfoszfátot és 20 kgr. chilisalétromot, sőt azonkívül 50 kgr. kainitot is adtak. Az eredmény az volt, hogy a szuperfoszfát és chílisalétromozott, a tisztán istállótrágyázoítal szemben 18 kgr. a szup. — chilis. — kainittál trágyázott pedig 33 kgrm.-mal adott több kendert. A kísérleteket Faltsburger végezte. Kívánatos volna nálunk is kísérletezni a kender trágyázásával. — Socialista gyűlés. A nagykárolyi socialisták f. hó 17-én a nagypiac-téren gyűlést tartottak, melyen Horváth Gusztáv, Varga Ferenc és Sternberg Ottó ismert socialista agitátorok tartottak beszédeket, izgatva a népet a vagyonos osztály és a munkaadók ellen. Horváth beszédében megtámadta a nagykárolyi iparos lap szerkesztőségét is. — Siketnémák felvétele. A siketnémák állami s kecskeméti intézetébe az 1907—1908. tanévre nem- és valláskülönbség nélkül felvétetnek olyan 7-től 10 éves korú siketnéma gyermekek, kiknek a siketségen